adozona.hu
ÍH 2007.110
ÍH 2007.110
ADÓHATÓSÁGI VÉGZÉS FELÜLVIZSGÁLATA - VÉGZÉS FELÜLVIZSGÁLATA - BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA ADÓHATÓSÁGI HATÁROZATNAK
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes végzésével helybenhagyta, az elsőfokú adóhatóságnak a felperes 2006. január hó 11. napján előterjesztett folyószámla egyeztetés iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzését. Az alperes arról tájékoztatta a felperest, hogy további fellebbezésnek nincs helye; bírósági felülvizsgálat kérhető. Az alperes a felperes előterjesztett keresetének elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a kialakulatlan joggyakorlat folytán, tévesen adott tájékoztatást.
Az elsőfokú bíróság a...
ÍH 2007.110 ADÓHATÓSÁGI VÉGZÉS FELÜLVIZSGÁLATA - VÉGZÉS FELÜLVIZSGÁLATA - BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA ADÓHATÓSÁGI HATÁROZATNAK
Az adózás rendjéről szóló törvény nem zárja ki a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alkalmazását. A fellebbezéssel támadható adóigazgatási eljárásban hozott jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti [2003. évi XCII. tv. 5. § (1), (2) bek., 143. § (1) bek.].
Az alperes végzésével helybenhagyta, az elsőfokú adóhatóságnak a felperes 2006. január hó 11. napján előterjesztett folyószámla egyeztetés iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzését. Az alperes arról tájékoztatta a felperest, hogy további fellebbezésnek nincs helye; bírósági felülvizsgálat kérhető. Az alperes a felperes előterjesztett keresetének elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a kialakulatlan joggyakorlat folytán, tévesen adott tájékoztatást.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 5. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóigazgatási eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha az Art. eltérően nem rendelkezik. A bírósági felülvizsgálatra csak az Art. 143. § (1) bekezdése szerinti határozatok esetében van lehetőség, az adóhatósági végzések esetében nincs.
A felperes kiegészített fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, keresetének érdemi elbírálását kérte. Egyebekben az ügy érdemére vonatkozó előadást tett és ehhez kapcsolódóan okiratokat is csatolt.
A felperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos.
Az Art. 5. §-ának (1) bekezdése szerint, ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Art. 5. §-ának (2) bekezdésében nem szerepel kivételként, de az adóhatósági eljárás szabályai mégsem tartalmazzák a Ket. 71. §-ának (1) bekezdése szerinti "döntés" fogalmát. Az Art. szabályai külön-külön alkalmazzák a "határozat" és a "végzés" kitételeket, de nem határoznak meg gyűjtő kategóriát. A "döntés" az Art.-ben az Art. 123. §-ának megfelelően, vagy mint a határozat szinonimája, vagy mint ige jelenik meg. Az Art. 123. §-a szerint ugyanis "az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt. Az adóügy érdeméhez tartozik minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító döntés. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos hatósági eljárásban - ideértve a kiutalási és az átvezetési kérelem elbírálását is -, ha e törvény másként nem rendelkezik, az adóhatóság csak abban az esetben hoz határozatot, ha az adózó kérelmét nem teljesíti. Határozatnak minősül a fizetési meghagyás is."
Az adóigazgatási eljárásban minden más, az Art. 123. §-a szerint nem határozati formában eldöntendő kérdést, végzésben kell elbírálni. Az első fokon hozott adóhatósági végzés ellen pedig csak akkor van helye fellebbezésnek, ha szerepel az Art. 136. §-a (3) bekezdésének felsorolásában. A perbeli kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen az Art. 136. §-a (3) bekezdés c) pontja alapján helye van a fellebbezésnek.
Az elsőfokú bíróság által alkalmazott Art. 143. §-ának (1) bekezdése csak másodfokú jogerős adóhatósági határozatok tekintetében szabályozza a bírósági felülvizsgálatot. Az Art. nem tartalmaz önálló rendelkezést az adóhatósági végzések bírósági felülvizsgálatáról. Az Art. 5. §-ának (2) bekezdése azonban nem zárja ki a Ket. 109. §-a (2) bekezdésének alkalmazását, amely szerint ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát.
Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor az Art. 143. §-ának (1) bekezdését az adóhatósági végzés esetében is alkalmazandónak, a Ket. 109. §-a (2) bekezdését pedig kizártnak tekintette.
Mindennek okán a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróságnak az új eljárás során a bírósági felülvizsgálatot kezdeményező iratot a Ket. 109. §-ának (2) bekezdése, és a 2005. évi XVII. tv. 3. §-a alkalmazásával nemperes eljárásban kell elbírálnia.
(Fővárosi Ítélőtábla 4. Kf. 27.484/2006/10.)