adozona.hu
ÍH 2007.109
ÍH 2007.109
ILLETÉKES BÍRÓSÁG TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI HATÁROZATRA - TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI HATÁROZAT ILLETÉKES BÍRÓSÁGA - GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ ÁRTÁMOGATÁSI HATÁROZATA ILLETÉKES BÍRÓSÁGA -MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG ILLETÉKES A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI HATÁROZATRA
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a határozatában elutasította a felperes gyógyászati segédeszköz ártámogatásához benyújtott egyedi méltányossági kérelmét. A felperes az alperesi határozat jogorvoslati záradékának megfelelően a Fővárosi Bírósághoz nyújtotta be keresetlevelét. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálni kért határozat társadalombiztosítási határozat, annak elbírálására nincs hatásköre. Ezért a felperes keresetlevelét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: ...
ÍH 2007.109 ILLETÉKES BÍRÓSÁG TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI HATÁROZATRA - TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI HATÁROZAT ILLETÉKES BÍRÓSÁGA - GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ ÁRTÁMOGATÁSI HATÁROZATA ILLETÉKES BÍRÓSÁGA -MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG ILLETÉKES A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI HATÁROZATRA
A társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközhöz kapcsolódó, a társadalombiztosítási hatóság által hozott közigazgatási döntések felülvizsgálatára a munkaügyi bíróságok jogosultak [Pp. 349. § (5) bek.].
Az alperes a határozatában elutasította a felperes gyógyászati segédeszköz ártámogatásához benyújtott egyedi méltányossági kérelmét. A felperes az alperesi határozat jogorvoslati záradékának megfelelően a Fővárosi Bírósághoz nyújtotta be keresetlevelét. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálni kért határozat társadalombiztosítási határozat, annak elbírálására nincs hatásköre. Ezért a felperes keresetlevelét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 129. §-ának (1) bekezdése alapján, figyelemmel a Pp. 349. §-ának (5) bekezdésére, áttette a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz.
Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, az áttétel mellőzését kérte. Álláspontja szerint a társadalombiztosítási jogviszony elválaszthatatlan az alapul szolgáló munkajogi jellegű jogviszonyoktól, amelyekkel összefüggő jogviták elbírálására valóban a munkaügyi bíróságok jogosultak. A társadalmi változásokat követő új jogszabályi környezetben azonban az egészségbiztosítási pénztárak már olyan hatósági feladatokat is ellátnak, melyek kizárólag közigazgatási jellegűek, nem tartalmaznak munkajogi specialitásokat.
Az alperes fellebbezése nem alapos.
A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetéseket vont le, végzése megalapozott. A másodfokú bíróság az alperesi fellebbezésben foglaltak kapcsán a következőket emeli ki.
A társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközt a kezelőorvos, illetőleg a háziorvos, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 14. §-a (2) bekezdésének c) pontja, a 21. § (1)-(5) bekezdési, az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) "A gyógyászati ellátások árához, valamint a gyógyászati segédeszközök árához, javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás" szabályait tartalmazó 7/A. §-10/F. §-ai alapján, kizárólag a biztosított részére rendelhet. Ezzel áll összhangban a társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV. 29.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a is.
Az Ebtv. 6. §-ának (1)-(4) bekezdése akként határozza meg az ellátásra jogosultak körét, hogy abba főszabályként a biztosítottak, illetőleg meghatározott ellátások tekintetében egyes ellátásra jogosult személyek tartoznak. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szabályainak értelmében sem biztosított, sem egyes ellátásokra jogosult személy nem lehet az, aki nem áll jogviszonyban a társadalombiztosítással. Ezek a jogviszonyok pedig - mint arra helyesen mutatott rá az alperes - elválaszthatatlanok az alapul szolgáló munkajogi jellegű jogviszonyoktól, és ekként peres eljárás esetén nem tartoznak az általános közigazgatási perek körébe. A társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközhöz kapcsolódó, a társadalombiztosítási hatóság által hozott közigazgatási döntések felülvizsgálatára a munkaügyi bíróságok jogosultak.
A keresettel támadott határozat esetében - figyelemmel a gyógyászati segédeszközök támogathatóságnak alanyi (biztosítotti státus) feltételeire - nem észlelhetők a társadalombiztosítási jogviszonytól eltérő jogviszony elemei. Az alperes is csak hivatkozott fellebbezésében arra, hogy már olyan hatósági feladatokat is elláthat, amelyek kizárólag közigazgatási jellegűek, de azt, hogy a perbeli határozat esetében éppen ilyen jogviszony állna fenn, semmilyen formában nem bizonyította.
A gyógyászati segédeszközök támogathatóságát megalapozó társadalombiztosítási jogviszony természetének vizsgálata során a Fővárosi Ítélőtábla tekintettel volt a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának és a Polgári Kollégium Munkaügyi Szakágába beosztott bíráknak a BH 2001. évi 12. számában közzétett együttes véleményére.
Az alperes határozatának indokolásában hivatkozott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. §-ának (1) bekezdésére, amely szerint az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.
A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata esetében illetékes bíróságot a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének i) pontja akként határozza meg, hogy a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak a közigazgatási perek (XX. fejezet), a 349. § (5) bekezdésében meghatározott perek kivételével. A Pp. 349. §-ának (5) bekezdése szerint a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata, amelynek során a munkaügyi bíróság a XX. fejezet szabályai szerint jár el. A Pp. közigazgatási perekre irányadó speciális szabályait tartalmazó XX. fejezetben elhelyezkedő Pp. 341. §-ának szabályai alapján a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre az a munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén az elsőfokú határozatot hozó egészségbiztosítási szerv vagy nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv székhelye van.
A Pp. fentiek szerinti általános és különös szabályai alapján megállapítható, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során a Ket. 109. §-ának (1) bekezdése szerinti "a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróság" alatt továbbra is a közigazgatási perekre irányadó eljárási szabályokat alkalmazó, illetékes munkaügyi bíróságot kell érteni.
A Fővárosi Ítélőtábla a fentiek szerint nem állapított meg a társadalombiztosítási jogviszonytól eltérő jogviszonyt, ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 4. Kpkf. 51.096/2006/2.)