adozona.hu
ÍH 2006.127
ÍH 2006.127
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JOGÁLLÁSA FELSZÁMOLÁS ALATT ÁLLÓ CÉGNÉL - LEMONDOTT FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI TAG PÓTLÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE - BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS BENYÚJTÁSI KÖTELEZETTSÉGE FELSZÁMOLÓNAK - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A H. HOTEL Kft. 2004. szeptember 23. napjától felszámolás alatt áll. A cégjegyzékben szereplő J. Gy. 2004. november 17-én bejelentette a cégbíróságnál, hogy a felügyelő bizottsági tagságáról korábban már írásban lemondott, amelyről a cég 2005. április 15-én tudomást szerzett, azonban az akkori egyetlen ügyvezető, B. L. nem tett eleget a változás-bejelentési kötelezettségének. Mellékelten csatolta B. L. nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy J. Gy. felügyelő bizottsági tagságáról történő lemondá...
ÍH 2006.127 FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JOGÁLLÁSA FELSZÁMOLÁS ALATT ÁLLÓ CÉGNÉL - LEMONDOTT FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI TAG PÓTLÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE - BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS BENYÚJTÁSI KÖTELEZETTSÉGE FELSZÁMOLÓNAK - TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
I. A felszámoló csak akkor kötelezhető a volt vezető tisztségviselők által elkészítendő beszámoló benyújtására, ha annak elkészítése megtörtént, de a letétbe helyezése elmaradt [2000. évi C. tv. (Sztv.) 11. § (10) bek., 153. §; Cstv. 31. § (1) bek., 33. § (1) bek., 34. § (1)-(2) bek., 46. § (2) bek.; 225/2000. (XII. 19.) Korm. r. 2. § (1) bek.].
II. A felszámolási eljárás során a lemondott felügyelő bizottsági tagok helyett új felügyelő bizottsági tagok választására a cég nem kötelezhető, akkor sem, ha a jogszabály alapján az adott gazdasági társaságnál kötelező a felügyelő bizottság léte [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 24. § (3) bek., 32. §, 38. § (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. § (1) bek. b) pontja].
A H. HOTEL Kft. 2004. szeptember 23. napjától felszámolás alatt áll. A cégjegyzékben szereplő J. Gy. 2004. november 17-én bejelentette a cégbíróságnál, hogy a felügyelő bizottsági tagságáról korábban már írásban lemondott, amelyről a cég 2005. április 15-én tudomást szerzett, azonban az akkori egyetlen ügyvezető, B. L. nem tett eleget a változás-bejelentési kötelezettségének. Mellékelten csatolta B. L. nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy J. Gy. felügyelő bizottsági tagságáról történő lemondását tartalmazó levelet 2005. április 15-én átvette. (A cégbíróság J. Gy.-t 2006. február 9-én a cégjegyzékből törölte a felügyelő bizottság tagjai közül 2004. április 15-ei hatállyal.)
A cégbíróság 2005. január 28-án a cég ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indított. A 2005. február 3-án kelt 2. sorszámú végzésével felhívta a társaság képviselőjét, B. I. felszámolóbiztost, hogy háromtagú felügyelő bizottság létrehozásával - J. Gy. helyett új felügyelő bizottsági tag választásával - 60 napon belül állítsa helyre a törvényes működés rendjét. A cégbíróság rögzítette, hogy B. L., aki a felszámolás elrendeléséig a cég egyetlen ügyvezetője volt, 2004 áprilisától ennek a kötelezettségének nem tett eleget. Emellett a cégbíróság rögzítette, hogy a társaság nem helyezte letétbe a 2003. évi mérlegét, ezért elrendelte ennek benyújtását.
A felszámolóbiztos 2005. április 11-én bejelentette a cégbíróságnak, hogy a végzésben foglaltaknak nem tud eleget tenni, mert a felszámolásra tekintettel senki sem vállalja a felügyelő bizottsági tisztséget. Kijelentette, hogy a társaság valójában nem működik, hanem a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szabályai szerint a vagyonának értékesítése folyik. Arra is hivatkozott, hogy a társaság vezető tisztségviselője nem készítette el a 2003. december 31-ei zárómérleget, így azt utólagosan kellett elkészíteni, ugyanígy a 2004. évi tevékenységet lezáró mérleget is. A felszámolóbiztos vállalta, hogy ezeket a mérlegeket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 153. §-ában előírtak szerint csatolni fogja.
A cégbíróság a 2005. szeptember 16-án kelt 4. számú végzésével a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 54. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a társaságot 100 000 forint pénzbírsággal sújtotta. Határozatát azzal indokolta, hogy a 2005. február 3-án kelt végzésével kötelezte a társaságot a törvényes működés helyreállítására, azonban az előírt határidőben a társaság ennek nem tett eleget. A felszámolás kezdő időpontjától a kijelölt felszámoló látja el a vezető tisztségviselői feladatokat, tehát ez a kötelezettség őt terhelte. A társaság törvényes működése az előírt határidőben nem állt helyre a felügyelő bizottsági tagok tekintetében, továbbá a társaság nem csatolta a 2004. évi mérlegét.
A végzéssel szemben a cég fellebbezett, annak megváltoztatását és a pénzbírság kiszabásának mellőzését kérte. Előadta, hogy a felszámolási eljárás a Cstv. előírásainak megfelelően folyik, és a Cstv. alapján lehetőség van arra, hogy a felszámolási eljárás alatt a felügyelő bizottság tovább működjön, de erre általában nem kerül sor. Utalt arra, hogy tudomása szerint egyetlen cégbíróság sem szabott ki pénzbírságot amiatt, ha a választott testület tagjai lemondtak és a cégtulajdonos - figyelemmel a felszámolási helyzetre - nem tudott új tisztségviselőket választani. A Sztv. szerint benyújtandó beszámolóval kapcsolatban előadta, hogy a felszámolóra a Cstv. rendelkezései irányadóak, amelyek szerint a felszámolás kezdő időpontjával a felszámoló nyitómérleget készít, majd évenként közbenső mérleget köteles készíteni. Csak a felszámolás befejezését követően kell úgynevezett felszámolási zárómérleget készítenie. A 2004. évi mérleg csatolására történő felhívás a 2005. február 3-án meghozott végzésben idő előtti volt, hiszen a társaságnak, ha nem állna felszámolás alatt, akkor is 2005. május 31-éig lenne lehetősége a beszámoló elkészítésére és elfogadására, és csak ezt követően kellene azt benyújtania a cégbírósághoz.
A Fővárosi Ítélőtábla a cég iratjegyzékéből megállapította, hogy a társaság utoljára 2005. február 25-én nyújtott be mérleget.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Fővárosi Ítélőtábla mindenek előtt rögzíti, hogy a cégbíróság a 2005. február 3-án kelt végzésében nem a 2004. évi, hanem a 2003. évi mérleg letétbe helyezésének elmaradását állapította meg, és ennek csatolását rendelte el.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) III. 3. Fejezetének 3. Címe "A gazdasági társaság működésének ellenőrzése" elnevezéssel szerepel a törvényben, ennek keretében vannak a felügyelő bizottságra vonatkozó rendelkezések. A felügyelő bizottság az operatív ügyvezetéstől elkülönült ellenőrző szervezet, amely a tulajdonosok, tehát a társaság tagjai részére végzi az ellenőrzési feladatokat, segíti a társaság tagjait az ügyvezetés tevékenységének megítélésében. A Gt. 32. §-ának (2) bekezdése ezt úgy fogalmazza meg, hogy a felügyelő bizottság a gazdasági társaság legfőbb szerve részére ellenőrzi a társaság ügyvezetését. Az (1) bekezdés értelmében a felügyelő bizottsági tagság a megválasztott személy elfogadó nyilatkozatával keletkezik.
A Cstv. 34. § (1) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A (2) bekezdés alapján a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
Kétségtelen, hogy a jogszabályok ezt kifejezetten nem tartalmazzák, de a rendelkezések egybevetéséből az állapítható meg, hogy a felügyelő bizottság funkciója a felszámolás elrendelésével megszűnik, mivel a felügyelő bizottság az ügyvezetés ellenőrzésére jogosult és az ügyvezetői feladatokat a felszámolás kezdő időpontjától a jogszabály rendelkezése alapján alapvetően a felszámoló látja el, ugyanakkor a Cstv. a felügyelő bizottságnak a felszámoló tevékenységének ellenőrzésére vonatkozóan semmiféle feladatot vagy hatáskört nem állapít meg, részére semmiféle jogosítványt nem biztosít.
A Gt. 24. § (3) bekezdése értelmében nem részesíthető díjazásban a vezető tisztségviselő a gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását követően a felszámolási eljárás tartama alatt. Ezt a szabályt a Gt. 38. § (3) bekezdése értelmében a felügyelő bizottsági tagok jogviszonyára is alkalmazni kell.
Az ismertetett jogszabályi rendelkezések alapján életszerűnek fogadható el a felszámolónak az elsőfokú törvényességi felügyeleti eljárásban tett az a bejelentése, hogy a felszámolás időszakában a lemondott felügyelő bizottsági tag helyett más személy megválasztásáról a cég nem tudott gondoskodni, mert nem talált olyan személyt, aki elvállalta volna a felügyelő bizottsági tagságot, mivel e személynek - ahogy azt a felszámolóbiztos is kifejtette a fellebbezésében - gyakorlatilag nincs semmiféle nevesített jogosítványa, és a jogszabály rendelkezése szerint díjazásban nem részesülhet.
Amennyiben a felszámolási eljárás folyamatban léte alatt a taggyűlés nem tudja pótolni a felügyelő bizottság tagjai körében bekövetkezett hiányosságot, mert nem talál olyan természetes személyt, aki ezt a tisztséget elfogadná, akkor ennek elmaradása miatt a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása indokolatlan, ugyanis nem feltétlenül róható a cég terhére, ha a felügyelő bizottság létesítő okiratban meghatározott létszámát a felszámolási eljárás miatt nem tudja biztosítani. A törvényességi felügyeleti intézkedés célja ugyanis az, hogy a cégbíróság annak alkalmazásával elősegítse a cég törvényes működésének mielőbbi helyreállítását. A felszámolási eljárás folyamatban léte alatt indokolatlan és célszerűtlen törvényességi felügyeleti intézkedéssel olyan szerv működtetésére szorítani a társaságot, amelynek semmiféle hatásköre és jogosítványa nincs.
A cégbíróság a 2. sorszámú végzésben a 2003. évi beszámoló benyújtását rendelte el, míg a 4. sorszámú végzését a 2004. évi beszámoló benyújtásának hiányával indokolta.
A Cstv. 31. § (1) bekezdése szerint a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záró leltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (a továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni.
A felszámolást elrendelő bíróság a Cstv. 33. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a szervezet vezetőjének a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelmének 50%-áig, vagy ha ez nem állapítható meg, 1 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a vezetőt, aki ezt a kötelezettségét elmulasztotta vagy valótlan adatokat közölt, akkor is, ha a vezető tisztségviselői minősége már megszűnt.
A Cstv. 46. § (2) bekezdése értelmében a felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít és a Cstv.-ben meghatározottak szerint közbenső mérleg készítésének van helye. A Cstv. 52. § (1) bekezdése alapján a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni.
A felszámolás elrendelésére 2004. szeptember 23-án került sor, a felszámolót tehát ezt követően terhelik a jogszabályban foglalt és ismertetett kötelezettségek.
Az Sztv. 11. § (10) bekezdése értelmében üzleti év a vállalkozó felszámolása, illetve végelszámolása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás kezdő időpontját megelőző napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. A (11) bekezdése szerint a felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.
A kifejtettek alapján a felszámolóbiztost, mint a cég új vezető tisztségviselőjét a 2003. évi beszámoló benyújtására csak akkor lehet kötelezni, ha egyértelműen megállapítható, hogy a beszámoló elkészült és csak annak benyújtása maradt el. A felszámoló az eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a cég a 2003. évi beszámolót utólag elkészítette, ennek benyújtása (és a tevékenységet lezáró mérleg letétbe helyezése) azonban a felterjesztett iratokból nem állapítható meg. A számviteli törvényhez kapcsolódóan a felszámolásra sajátos szabályokat megállapító 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése értelmében a számviteli törvénynek a Cstv.-vel és e rendelettel nem érintett rendelkezései a felszámolás időszaka alatt is érvényesek. Ennek alapján tehát az elkészült mérleg letétbe helyezésére a cég képviselőjeként a felszámoló is kötelezhető, azonban a számviteli szabályok alapján az nem írható elő, hogy a hiányzó mérlegeket utólag a felszámoló maga készítse vagy készíttesse el. A 4. sorszámú végzésben említett 2004. évre vonatkozó beszámolót az Sztv. 11. § (11) bekezdése szerint a felszámolónak nem kell elkészítenie.
A kifejtettekből megállapíthatóan a cég bírságolásának a felügyelő bizottság létszámának hiánya miatt nem volt helye, a mérleg letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása miatt pedig megalapozatlanul történt az anyagi jogi és az eljárási jogszabályok megsértése miatt, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezett 4. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította a Ctv. 49. § (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 252. § (2) bekezdése alapján.
Az újabb eljárásban a cégbíróságnak tisztáznia kell, hogy a 2003. évi beszámoló és a 2004 évre vonatkozó tevékenységet lezáró mérleg a cég rendelkezésére áll-e, és ha igen, annak utólagos benyújtására kell felhívni a felszámolót a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel. A cégbíróság csak ennek eredményétől függően hozhat a törvényességi felügyeleti eljárásban megalapozottan újabb határozatot.
(Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgtf. 43.215/2006/4.)