adozona.hu
BH+ 2008.2.93
BH+ 2008.2.93
Ha a munkaügyi ellenőrzést követően bekövetkezett jogszabályváltozás az iskolaszövetkezetre kedvezőbb elbírálást tett lehetővé, ezt a közigazgatási határozat jogszabálysértően hagyta figyelmen kívül [1991. évi IV. tv. 58. § (5) bekezdés a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes megyei felügyelősége 2005. április 27-én, május 4-én, 25-én és december 20-án tartott munkaügyi ellenőrzést abban az étteremben, ahol a felperes iskolaszövetkezet fiatal munkavállalóit foglalkoztatták. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok miatt az elsőfokú hatóság 2 900 000 forint munkaügyi bírság megfizetésére, továbbá arra kötelezte a felperest, hogy a fiatal munkavállalók munkaidejére, éjszakai munkavégzésére, napi pihenőidejére, a heti munkaidő mértékére vonatozó jogszabály...
BH+ 2008.2.93 Ha a munkaügyi ellenőrzést követően bekövetkezett jogszabályváltozás az iskolaszövetkezetre kedvezőbb elbírálást tett lehetővé, ezt a közigazgatási határozat jogszabálysértően hagyta figyelmen kívül [1991. évi IV. tv. 58. § (5) bekezdés a) pont].
Az alperes megyei felügyelősége 2005. április 27-én, május 4-én, 25-én és december 20-án tartott munkaügyi ellenőrzést abban az étteremben, ahol a felperes iskolaszövetkezet fiatal munkavállalóit foglalkoztatták. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok miatt az elsőfokú hatóság 2 900 000 forint munkaügyi bírság megfizetésére, továbbá arra kötelezte a felperest, hogy a fiatal munkavállalók munkaidejére, éjszakai munkavégzésére, napi pihenőidejére, a heti munkaidő mértékére vonatozó jogszabályi előírásokat tartsa be, a rendkívüli munkavégzésért fizessen munkabért és pótlékot, és a munkavállalók részére adja ki a 2005. évre járó szabadságot (1-8. pont), valamint tegyen eleget az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásba (EMMA) történő bejelentési kötelezettségének (9. pont).A határozat indokolása szerint a felperes iskolaszövetkezet szabálytalanul, a napi 8 óra, illetve heti 40 órás munkaidőt meghaladóan foglalkoztatta hat fiatal munkavállaló tagját; 2 fiatal munkavállalót szabálytalanul éjszaka is foglalkoztatott, egy munkavállaló számára nem biztosította a jogszabályban előírt pihenőidőt; 24 esetben napi 12 órában foglalkoztatott 6 munkavállalót, 6 alkalommal nem adta meg két munkavállalójának a 11 óra pihenőidőt, a túlmunkavégzés időtartamára nem fizetett 10 munkavállaló esetében bérpótlékot, heti 48 órát meghaladó munkaidőben foglalkoztatott 5 munkavállalót, 47 munkavállaló számára nem adták ki a rendes szabadságot. A határozat indokolásának 9. pontja rögzítette, hogy 2004. május 1-je után 29 munkavállalót nem jelentettek be az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásba, megszegve ezzel az 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 57/E. §-ában foglalt előírást. A munkaügyi bírság összegének megállapításánál az elsőfokú határozat bírságnövelő tényezőként vette figyelembe - egyebek mellett - a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban, hogy ezzel a munkavállalók garanciális jogai sérültek.
A felperes fellebbezése folytán hozott másodfokú határozat a munkaügyi bírság összegét 2 500 000 forintra mérsékelte, az elsőfokú határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. A 9. ponttal összefüggésben megállapította, hogy a felperes jogszabályt sértett a bejelentés elmulasztásával, ugyanakkor a munkavállalóknak hátrányt nem okozott, e vonatkozásban bírságnövelő tényező nem volt figyelembe vehető, és erre tekintettel mérsékelte a bírság összegét.
A felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatását, és a kiszabott bírság jelentős mérséklését kérte. A határozatnak csupán két pontját támadta; vitatta a szabadság kiadásával kapcsolatos kötelezettségszegés megállapítását (8. pont), a 9. pontjával kapcsolatban pedig arra hivatkozott, hogy az irányadó jogszabály (Flt. 58. § a) pont) módosulása folytán az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját nem kell az EMMA-ba bejelenteni, és ezt figyelembe kellett volna venni.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A szabadság kiadásával kapcsolatban az Mt. 130. § (1) és 132. § (1) bekezdésében foglalt szabályok megsértésének megállapítását megalapozottnak találta. Az EMMA bejelentések elmulasztása miatt is alaposnak ítélte felperes elmarasztalását. Az ítéleti indokolás szerint a jogszabályváltozásnak - amely 2005. november 15-én lépett hatályba - nincs visszaható hatálya, így az azt megelőző időben a felperes bejelentési kötelezettsége fennállt. Egyebekben a bírság mértékét nem tekintette eltúlzottnak a jogszabálysértések számára, és arra figyelemmel, hogy a felperes valamennyi munkavállalóját érintette.
A felperes felülvizsgálati kérelmében csupán az Flt. 57/E. §-ában foglaltak megsértésének megállapítását és emiatti bírságolását támadta, ebben a részében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és e körben a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát. Azzal érvelt, hogy az Flt. 57/E. §-a szerinti bejelentési kötelezettség nem terjedhetett ki az iskolaszövetkezeti tagok, diákok foglalkoztatására, mivel az Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontját a 2005. évi CXIX. törvény 204. §-a módosította, kivételt tett az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulói, illetve hallgató tagjai tekintetében. Eseti döntésre hivatkozott, amelynek értelmében a közigazgatási eljárásban az eljárás során bekövetkezett jogszabályváltozást - átmeneti rendelkezés hiányában - figyelembe kell venni, ha az az ügyfélre kevésbé terhes jogkövetkezmény alkalmazását eredményezi.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy az elsőfokú közigazgatási határozatot 2005. december 30-án, a másodfokú határozatot pedig 2006. március 23-án hozta az elsőfokú hatóság, illetve az alperes.
Az ellenőrzés és a határozathozatal, valamint a jogerős ítélet meghozatalának időpontjában is még hatályos Flt. 57/E. § (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást működtető szervnek bejelenteni a munkaszerződés megkötését követően, legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig a munkaviszony létrejöttének időpontját.
Az Flt. 58.§ (5) bekezdésének - a 2005. évi CXIX. törvény 204. §-ával megállapított, 2005. november 15-étől hatályos - a) pontja úgy rendelkezik, hogy az Flt. alkalmazásában munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelő szülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját - fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni.
Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a támadott közigazgatási határozatok meghozatalának időpontjában az Flt. alkalmazásában nem minősült munkaviszonynak a felperes iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulmányokat folytató tagjainak munkaviszony jellegű munkavégzési jogviszonya.
Mivel ez az ellenőrzést követően bekövetkezett jogszabályváltozás a felperesre kedvezőbb elbírálást tett lehetővé, a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során követett bírói gyakorlat értelmében az alperes jogszabálysértően járt el, amikor a határozata meghozatalánál nem vette figyelembe a jogszabály megváltozását, amely a felperes iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját a törvény hatálya alól kivette.
Mindezt a munkaügyi bíróság tévesen ugyancsak nem tartotta figyelembe vehetőnek.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében - amelyben az alperes határozatának megváltoztatására és a munkaügyi bírság összegének mérséklésére irányuló kereseti kérelmet elutasította és a perköltségről rendelkezett - hatályon kívül helyezte és az alperes határozatát a Pp. 339.§ (2) bekezdés q) pontja alapján megváltoztatta, az elsőfokú közigazgatási határozat 9. pontját mellőzte, és erre figyelemmel, a felperes terhére rótt szabályszegések számának csökkenése folytán a kiszabott munkaügyi bírság összegét arányosan, 2 300 000 forintra mérsékelte. (Legf.Bír. Mfv.II.10.150/2007.)