adozona.hu
BH+ 2008.2.95
BH+ 2008.2.95
Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének az Eutópai Unióhoz való csatlakozás időpontja előtti jogviszony tárgyában nincs helye [1952. évi III. tv. 155/A. §, 1996. évi LVII. tv. 65/A. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes versenyfelügyeleti eljárásában - felhasználva a Fővárosi Bíróság 2002. október 17-én kelt végzésével engedélyezett helyszíni szemlén beszerzett bizonyítékokat -, a 2004. március 18-án kelt határozatával megállapította, hogy az I-II. r. felperesek a B. úti útépítésre, a II-III. r. felperesek a B. csomópont építésére kiírt közbeszerzési eljárással összefüggésben összehangolt magatartást tanúsítottak, ezért a felpereseket különböző összegű versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötel...
BH+ 2008.2.95 Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének az Eutópai Unióhoz való csatlakozás időpontja előtti jogviszony tárgyában nincs helye [1952. évi III. tv. 155/A. §, 1996. évi LVII. tv. 65/A. §]
Az alperes versenyfelügyeleti eljárásában - felhasználva a Fővárosi Bíróság 2002. október 17-én kelt végzésével engedélyezett helyszíni szemlén beszerzett bizonyítékokat -, a 2004. március 18-án kelt határozatával megállapította, hogy az I-II. r. felperesek a B. úti útépítésre, a II-III. r. felperesek a B. csomópont építésére kiírt közbeszerzési eljárással összefüggésben összehangolt magatartást tanúsítottak, ezért a felpereseket különböző összegű versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.A felpereseknek az alperes határozata felülvizsgálatára benyújtott alaptalan keresetét a Fővárosi Bíróság 2006. szeptember 26-án kelt ítéletével elutasította.
Az ítélet ellen a felperesek által előterjesztett fellebbezés folytán folyamatban levő másodfokú eljárásban az I. r. felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmet terjesztett elő. Kérelme szerint az Európai Bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az Emberi Jogok Egyezményének 6. és 8. cikkében foglalt elvekkel összeegyeztethető-e a magyar nemzeti jogban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 65/A. §-ának, 73. § (1) bekezdésének alkalmazása, továbbá ezek a Tpvt. rendelkezések 2004. május 1. előtt lefolytatott versenyfelügyeleti eljárásban alkalmazhatók-e.
A Fővárosi Ítélőtábla végzésével az I. r. felpereseknek az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmét a Pp. 155/A. § (3) bekezdése alapján elutasította. A határozata indokolása szerint a vizsgált tényállás, a kifogásolt eljárási cselekmények Magyarországnak az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén történt csatlakozás előtti időszakra vonatkoznak, ezért az Európai Bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárás során a közösségi jog értelmezésével kapcsolatban feltett kérdések megválaszolására hatásköre nincs az EKSZ 234. cikke alapján.
A végzés ellen a II. r. felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte a végzés megváltoztatását és az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelemnek történő helyt adást, mert a Fővárosi Ítélőtábla téves indokkal utasította el a kérelmét.
A II. r. felperes kifejtette azt is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla által hivatkozott, (a Bírósági Határozatok 2006/215. számú eseti döntésében szereplő) C-302/04. ügy egy 2002. évi magánjogi szerződésen alapuló jogvita tárgyában folyt, így ez az ügy nem közösségi rendelet értelmezésére vonatkozott. Egy állami szervvel szembeni jogvita más bánásmódot indokol, mert az állam vállalta, hogy a nemzeti jogrendjét a közösségihez igazítja, így annak nem megfelelő teljesítésére nem hivatkozhat, a közösségi rendelettel ellentétes alkalmazást nem tehet lehetővé. Álláspontja alátámasztására hivatkozott a C-152/84 (Marshall), a C-91/92 (Faccini Dori) ügyekre.
Az alperes észrevételében a végzés helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a közösségi jogot a csatlakozás időpontjától függetlenül alkalmazni nem kellett, mert a perbeli versenyfelügyeleti eljárásnak közösségi jogi vonatkozása nem volt. A bizonyítékok értékelésére a határozathozatalkor hatályos, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezéseit kellett alkalmazni. A csatlakozási szerződés a közösségi jogot csak a csatlakozástól rendeli alkalmazni, azaz csak a csatlakozás után tanúsított magatartásokra terjed ki a közösségi versenyjog hatálya, így a csatlakozás előtti vizsgálati eljárás szabályai sem sérelmezhetők.
A fellebbezés alaptalan.
A Fővárosi Ítélőtábla helytállóan foglalt állást abban a kérdésben, hogy a perbeli ügy tényállása csatlakozás előtti. A perbeli esetben a felperesek által 2002. évben elkövetett jogsértés megállapítására és szankcionálására került sor a 2004. március 18-án meghozott alperesi határozattal, így a csatlakozás előtti tényállásból eredő jogvitában akár anyagi, akár eljárásjogi jogszabálysértésről van szó az Európai Bíróság a közösségi jog értelmezésére az EKSZ 234. cikke alapján nem rendelkezik hatáskörrel.
Az Európai Bíróság a C-302/04 ügyben akként foglalt állást, hogy az alapügy tényállása - egy 2002. évben kötött szerződésből eredő jogvita - az Európai Unióhoz való csatlakozás előtti, ezért a közösségi jog értelmezésére nem rendelkezik hatáskörrel. Ebben az ügyben az Európai Bíróság azonos álláspontja alátámasztására utalt a C-321/97. számú ügyben hozott ítéletére is. Osztja a Legfelsőbb Bíróság az alperesnek azt az álláspontját is, hogy a felperesek által felvetett kérdés nem is egy magatartás jogsértő jellegének megállapíthatóságára (anyagi jog), hanem a lefolytatott bizonyítási eljárás jogszerűségére vonatkozik - konkrétan, hogy a csatlakozás előtt elkövetett cselekmény igazolására a csatlakozás előtt beszerzett bizonyíték értékelhető-e - olyan eljárásjogi kérdés, amely nem tartozik az Európai Bíróság hatáskörébe, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla végzését helyes indokainál fogva helybenhagyta a Pp. 249/A. §, 259. § folytán alkalmazandó 254. § (3) bekezdése alapján. (Legf.Bír. Kpkf.II.39.245/2007.)