adozona.hu
MBH 2007.11.193
MBH 2007.11.193
- Ha az üzletrész lefoglalására vonatkozó okiratot a hatóság azt követően nyújtja be a cégbírósághoz, hogy az annak átruházására, illetve a tulajdonos változásának cégjegyzékbe történő bejegyzése iránti kérelem már beadásra került, a foglalás tényét csak bejegyzést követően lehet foganatosítani. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 44. § (1) bek., 51. § (6) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 1997. február 5. napján bejegyzett D. Kft. tagjai V. Sándor és V. József, utóbbi személy a társaság önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője.
A budapesti székhelyű társaság jogi képviselője a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz 2006. június 28. napján benyújtott kérelmében a társaság székhelyében, képviseletében, valamint tagjaiban bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A mellékletként becsatolt 2006. június 27-i taggyűlési jegyzőkönyv sz...
A budapesti székhelyű társaság jogi képviselője a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz 2006. június 28. napján benyújtott kérelmében a társaság székhelyében, képviseletében, valamint tagjaiban bekövetkezett változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. A mellékletként becsatolt 2006. június 27-i taggyűlési jegyzőkönyv szerint V. József a társaságban lévő üzletrészét névértéken a taggyűlés napján értékesítette V. Bélának, akit ugyanezen a taggyűlésen a tagok a társaság új ügyvezetőjévé választottak; határoztak egyidejűleg arról is, hogy a társaság új székhelye a 2310 Szigetszentmiklós, Üdülő sor 262. szám alatti cím lesz.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2006. július 18. napján kelt Cg.01-09-463869/24. számú végzésével az iratokat átvette a cég székhelye szerint illetékes Pest Megyei Bírósághoz mint Cégbírósághoz.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2006. december 12. napján kelt 24/1. sorszámú végzésével állapította meg, hogy az áttételt elrendelő végzés 2006. augusztus 12. napján jogerőre emelkedett.
2006. december 6. napján érkezett a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz az APEH Észak-budapesti Igazgatóságának értesítése, amely szerint V. József adózó ellen folyamatban lévő adóvégrehajtási eljárásban az adóhatóság lefoglalta az adósnak a D. Kft.-ben lévő üzletrészét; mellékelték a 2006. november 9. napján kelt foglalási jegyzőkönyvet.
A cégiratok 2007. január 2-án érkeztek meg a Pest Megyei Bírósághoz mint Cégbírósághoz.
Az elsőfokú bíróság a 2007. január 16. napján kelt 3. sorszámú végzésében - elutasítás terhe mellett - 30 napon belül felhívta a társaság jogi képviselőjét annak közlésére, hogy V. József adótartozása mikor keletkezett (a határozat jogereje), továbbá arra, hogy nyilatkozzon az eladó és a vevő, hogy az üzletrész-adásvételi szerződés nem fedezetelvonásra irányult, azaz egyik fél sem tudott az adóhatóság várható végrehajtásáról.
A jogi képviselő a végzést 2007. január 19-én vette át.
A 2007. február 19. napján benyújtott hiánypótlásában bejelentette, hogy V. József 2007. január 23. napján elhunyt. Csatolta a halotti anyakönyvi kivonatot, valamint néhai V. József házastársának az adótartozással kapcsolatos nyilatkozatát, egyidejűleg igazolta, hogy az eladó hosszú évek óta súlyosan beteg volt.
Az elsőfokú bíróság a 2007. február 20. napján kelt 5. sorszámú végzésével a változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a társaság a hiánypótlásra szóló felhívásnak nem tett eleget, az abban előírt nyilatkozatokat nem csatolta. Az eladó halála miatt egyrészt ennek elháríthatatlan oka volt, a vevő nyilatkozatát azonban indok nélkül nem csatolta a jogi képviselő.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
Érdemben arra hivatkozott, hogy a 2006. június 28. napján a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz benyújtott kérelemhez a társaság valamennyi szükséges okiratot csatolta. Az eljáró bíró betegsége miatt az áttételt elrendelő végzés jogerősítésére azonban - többszöri érdeklődésük és sürgetésük ellenére - csak 2006. decemberében került sor; 2007. január 19-én vették át a hiánypótlásra felhívó végzést. Az üzletrészét átruházó V. József ekkor már olyan rossz egészségi állapotban volt, hogy a kért nyilatkozat megtételére nem volt képes, és január 23-án elhunyt. A vevővel az előző évben a néhai eladó tartotta a kapcsolatot, és az ügyvédi iroda - a Lakcímnyilvántartó szerint változatlan lakcímén - V. Béla vevőt nem tudta elérni.
A jogi képviselő álláspontja szerint a társaság a rajta kívül álló objektív okok és a minden indok nélkül elhúzódó cégbírósági eljárás miatt nem tudta teljesíteni a hiánypótlási felhívást. Az APEH Észak-budapesti Igazgatóságának foglalására csak az üzletrész-átruházást követően került sor, amikor a rendes ügymenet szerint annak cégbejegyzése már meg kellett volna, hogy történjen. A néhai eladó a foglalásról már nem is szerzett tudomást, az üzletrész-átruházási szerződést kötő felek szándéka nyilvánvalóan nem irányulhatott fedezetelvonásra, hiszen a végrehajtásról nem tudhattak. A felek szándéka az volt - figyelemmel az eladó súlyos betegségére -, hogy a társaság az új taggal tovább működhessen. Kérte néhai V. József felesége nyilatkozatának, valamint annak a figyelembe vételét, hogy a példa nélkül hosszú, hat hónapig tartó jogerősítő végzés hiánya nagymértékben hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához. Előadta tovább, hogy az üzletrészt vásárló V. Béla keresése folyamatban van.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül, és megállapította, hogy e körben a fellebbezés alapos.
A változásbejegyzési kérelem benyújtásának időpontjára tekintettel alkalmazandó Ctv. (régi) 44. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja (12-14. §), illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
Helytállóan hivatkozott a jogi képviselő a fellebbezésében arra, hogy a változásbejegyzési kérelem és annak mellékletei - azok benyújtásakor - hiánytalanok és jogszerűek voltak, a kérelem ezért alkalmas volt - hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül - a kért változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére.
Alapos az az érvelése is, hogy a bejegyzés akadályát a bíróság egy olyan, utóbb benyújtott bejelentésben, az üzletrész-átruházást követően foganatosított foglalásban látta, amelynek előterjesztésekor "a rendes ügymenet" szerint a változásbejegyzési eljárásnak már be kellett volna fejeződnie.
Tény, hogy az APEH Észak-budapesti Igazgatóságának foglalással kapcsolatos bejelentése a változásbejegyzési kérelmet követően került, és a foglalás időpontjára tekintettel csak ekkor kerülhetett benyújtásra. Ebben az adóhatóság V. József ellen folyamatban lévő adóvégrehajtási eljárásban az adós által már korábban átruházott üzletrész lefoglalásának cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felhívó végzése ezen az utóbb benyújtott bejelentésen alapult; a változásbejegyzési eljárás alatt hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás keretében írta elő a nyilatkozatok csatolását.
A Ctv. (régi) tételes rendelkezései nem tiltották a változásbejegyzési eljárással egyidejűleg a cégbíróság által a céggel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, azonban a hiánypótlásra felhívó végzésben megjelölt tartalmú nyilatkozatok az üzletrész-átruházási szerződés érvényességének, illetve hatályosságának a megítéléséhez szükséges adatok szolgáltatására vonatkoztak. Ennek vizsgálatára azonban a Ctv. (régi) 51. § (6) bekezdése alapján a cégbíróságnak nincs hatásköre, mivel az üzletrész-átruházási szerződés esetleges érvénytelenségének, vagy hatálytalanságának megállapítása polgári peres eljárásra tartozó kérdés.
Alaptalan volt ezért az elsőfokú bíróság hiánypótlásra felhívó végzése, és annak nem, illetve nem megfelelő teljesítésére tekintettel megalapozatlan a változásbejegyzési kérelmet elutasító döntése is.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. (régi) 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a Pest Megyei Bíróságot mint Cégbíróságot a változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére utasította.
Döntésén túl rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a tagváltozás cégjegyzékbe történő bejegyzésére tekintettel kell az elsőfokú bíróságnak az APEH Észak-budapesti Igazgatósága bejelentése tárgyában intézkednie, esetlegesen az adóhatóság nyilatkozatának beszerzését követően; ettől függően a céggel szemben hivatalból kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásra is sor kerülhet, amennyiben a cégjegyzékbe bejegyezett ügyvezető-tag a lakcímén nem található.
(Pest Megyei Bíróság Cg.13-09-111243/5.)
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.474/2007/2.)
Megjegyzés: A döntés a 2006. évi V. törvény rendelkezései alapján is irányadóan alkalmazható