adozona.hu
MBH 2007.08.182
MBH 2007.08.182
- Az új Gt.-nek - az ügy elbírálásakor hatályos - hatályba léptető rendelkezéseinek és az IM rendelet vonatkozó előírásainak értelmezése a kérelem (formanyomtatvány) jogszerű előterjesztése körében. - Megalapozatlan hiánypótlásra történő felhívás nem, vagy nem megfelelő teljesítése nem vezethet a kérelem jogszerű elutasításához. [21/2006. (V. 18.) IM r. 19. § (2) bek., 20. § (2) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 29. § (2) bek.; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 336. § (2)-(3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság jogi képviselője a Pest Megyei Bírósághoz mint Cégbírósághoz 2006. augusztus 30. napján benyújtott kérelmében a 2006. június 20. napján tartott taggyűlésen elhatározott, a társaság tagjait, az ügyvezető személyét, a székhelyet, a fióktelepet, valamint a tevékenységi kört érintő változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Kérelméhez csatolta a taggyűlési jegyzőkönyvet, a szintén 2006. június 20. napján kelt egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, a tagjegyzéket, az...
MBH 2007.08.182 - Az új Gt.-nek - az ügy elbírálásakor hatályos - hatályba léptető rendelkezéseinek és az IM rendelet vonatkozó előírásainak értelmezése a kérelem (formanyomtatvány) jogszerű előterjesztése körében.
- Megalapozatlan hiánypótlásra történő felhívás nem, vagy nem megfelelő teljesítése nem vezethet a kérelem jogszerű elutasításához.
[21/2006. (V. 18.) IM r. 19. § (2) bek., 20. § (2) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 29. § (2) bek.; 2006. évi IV. tv. (Gt.) 336. § (2)-(3) bek.]
A társaság jogi képviselője a Pest Megyei Bírósághoz mint Cégbírósághoz 2006. augusztus 30. napján benyújtott kérelmében a 2006. június 20. napján tartott taggyűlésen elhatározott, a társaság tagjait, az ügyvezető személyét, a székhelyet, a fióktelepet, valamint a tevékenységi kört érintő változások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte. Kérelméhez csatolta a taggyűlési jegyzőkönyvet, a szintén 2006. június 20. napján kelt egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, a tagjegyzéket, az új ügyvezető elfogadó nyilatkozatát és aláírási címpéldányát, az egyik tag vonatkozásában a taggyűlésen való részvételre vonatkozó képviseleti meghatalmazást, valamint az ügyvédi meghatalmazást; kérelmét a 8/1998 (V. 23.) IM rendelet melléklete szerinti nyomtatványon terjesztette elő.A Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság a 2006. október 4. napján jogerőre emelkedett Cg.13-09-090691/14. számú végzésével elrendelte az iratok áttételét a bejegyezni kért székhely szerint illetékes Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz, ahová azok 2006. október 17-én érkeztek meg.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 2002. október 19. napján kelt 2. sorszámú végzésében a jogi képviselőt 45 napon belül - elutasítás terhével - a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet szerinti, új nyomtatványon előterjesztett kérelem benyújtására, valamint az üzletrész adásvételi szerződések és a székhely használatára feljogosító okirat csatolására hívta fel.
Határozatában rögzítette, hogy a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 9. § (helyesen 19. §) (1) bekezdése szerint a rendelet 2006. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek, illetve egyéb cégügyek esetén kell alkalmazni. A (2) bekezdés értelmében a rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben a 8/1998. (V. 23.) IM rendelet alkalmazandó. Folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azt a változásbejegyzési kérelem alapjául indult eljárást is, amely esetében a kérelmet megalapozó döntés meghozatalától a kérelem benyújtására nyitva álló határidő a rendelet hatályba lépéséig még nem telt el, és a kérelem benyújtására a rendelet hatályba lépése után kerül sor.
Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a kérelmet megalapozó döntést 2006. június 20-án hozták, de a változásbejegyzési kérelmet a nyitvaálló 30 napos határidőn túl terjesztették elő, ezért az eljárás nem tekinthető folyamatban lévő ügynek. A kérelmet ezért a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet melléklete szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni.
A társaság jogi képviselője a végzést 2006. október 26. napján vette át.
A cégjegyzékbe bejegyezni kért ügyvezető a cégbírósághoz 2006. december 29. napján érkezett beadványában bejelentette, hogy ügyvezetői tisztségéről lemondott.
Az elsőfokú bíróság a 2007. január 2. napján kelt 5. sorszámú végzésével a változásbejegyzés iránti kérelmet a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 46. § (5) bekezdése, illetve 50. § (1) bekezdése alapján elutasította, mivel a társaság a hiánypótlásra felhívó végzésben megadott határidőn belül, illetve az elutasító határozat meghozatalának napjáig a hiányokat nem pótolta.
2007. január 5. napján érkezett a cégbírósághoz a társaság postán feladott hiánypótlása, melyben a székhely használatára feljogosító okirat kivételével a végzésben megjelölt egyéb hiányokat pótolták. A jogi képviselő kifejtette, hogy a cégbíróság hiánypótlást elrendelő végzése a változás időpontjában még hatályba nem lépett jogszabályra hivatkozik, a módosításhoz képest visszaható hatállyal igényel a székhely használatára jogosító okiratot. Ezt azért nem tudják pótolni, mert a társaság bejegyezni kért új tagja, Tatár Ferenc, időközben a székhelyként is megjelölt lakcíméről elköltözött. Az ingatlan jelenlegi tulajdonosa pedig nem hajlandó olyan nyilatkozatot kiadni, amely szerint a társaság székhelye 2006. június 20-a és 2006. novembere között a székhelyként megjelölt ingatlan volt.
Az elsőfokú bíróság a 7. sorszámú végzésében értesítette a jogi képviselőt, hogy a hiánypótlás beérkezését megelőzően a változásbejegyzési kérelmet elutasította, amely ellen annak kézbesítésétől számítottan van helye fellebbezésnek.
A társaság jogi képviselője az 5. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezésében, érdemben annak megváltoztatásával, a 2006. június 20-i módosítások cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte.
Arra hivatkozott, hogy a hiánypótlási felhívásra csatolták az üzletrész adásvételi szerződéseket, valamint az új Ctv.-nek megfelelően kitöltött változásbejegyzés iránti kérelem nyomtatványt. Vitatta ugyanakkor a hiánypótlást elrendelő végzés jogszerűségét. Álláspontja szerint a cégbíróság a változás időpontjában még hatályba nem lépett jogszabályra hivatkozással, a módosításhoz képest visszaható hatállyal igényelt a székhely használatára jogosító okiratot. Hangsúlyozta, hogy a társasági szerződés módosítására még az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) és a 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) hatálya alatt került sor, amely alapján a székhely használatára jogosító okirat készítésének igénye, és a cégiratokhoz történő csatolása fel sem merült, mivel azt semmilyen, akkor hatályos jogszabály nem írta elő. Az okirat a megváltozott körülmények miatt ma már nem is pótolható. Jelezte, hogy időközben a társaság ügyvezetője lemondott és a társaság új székhelyen működik tovább, melyre tekintettel az ezzel kapcsolatos változásokat hamarosan előterjesztik.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között bírálta felül; megállapította, hogy a fellebbezés alapos.
A jogi képviselő helytállóan hivatkozott a fellebbezésében arra, hogy a 2. sorszámú, hiánypótlásra felhívó végzés jogszabálysértő és megalapozatlan az alábbiak szerint.
Az elsőfokú bíróság abban pontosan idézte a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 19. § (2) bekezdésében foglaltakat, azonban azt tévesen értelmezve jutott arra a jogi következtetésre, hogy a jelen eljárás nem tekinthető folyamatban lévő ügynek.
Megállapította a másodfokú bíróság, hogy a kérelmet megalapozó döntés meghozatalától (2006. június 20-tól), az annak benyújtására nyitvaálló határidő az IM rendelet 2006. július 1-jei hatályba lépéséig nem telt el, és a kérelem benyújtására a rendelet hatályba lépése után, 2006. augusztus 30. napján került sor. Ezáltal megvalósultak az IM rendelet 2. sorszámú végzésben hivatkozott, 19. § (2) bekezdésének második fordulatában meghatározott körülmények.
Tény, hogy a társaság a Ctv. (régi) 29. § (2) bekezdésében megállapított, a változásbejegyzési kérelem benyújtására nyitvaálló 30 napos határidőt elmulasztotta, az IM rendelet 19. § (2) bekezdése azonban nem értelmezhető akként, hogy annak alapján csakis az az eljárás tekintendő folyamatban lévőnek, amelyeknél a kérelmet késedelem nélkül nyújtották be.
A késedelmes benyújtásnak - a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint - a Ctv. 34. § (2) bekezdése szerinti bírságolás lehet a jogkövetkezménye, de nem a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 19. § (2) bekezdése alapján a korábbi 8/1998. (V. 23.) IM rendelet szerinti előírások alkalmazhatatlansága.
A 21/2006. (V. 18.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése a továbbiakban úgy rendelkezik, hogy a Gt. 336. §-a szerinti szerződésmódosítás megtörténtéig a gazdasági társaságok változásbejegyzési eljárásában a Ctv. (régi) mellékletében meghatározott okiratokat kell benyújtani, és a 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a nyomtatványon fel kell tüntetni, hogy a társasági szerződés Gt. 336. §-a szerinti módosítására még nem került sor.
Figyelemmel arra, hogy a jelen eljárás tárgyát képező változásokat a taggyűlés még a Gt. hatályba lépését megelőzően határozta el, a társaságnak nem állt fent a Gt. 336. § (2) bekezdésében foglalt módosítási kötelezettsége. Ez ugyanis akként rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése előtt a cégjegyzékbe már bejegyzett társaságok, legfőbb szervüknek a törvény hatályba lépését követő első ülésén, de legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig kötelesek társasági szerződésüket a Gt. rendelkezéseihez igazítva módosítani és eddig az időpontig azt a cégbírósághoz benyújtani.
A 336. § (3) bekezdése értelmében pedig a társasági szerződés fenti módosításáig, de legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig a gazdasági társaságoknak a Gt. (régi)-t kell alkalmazniuk.
Alaptalanul és jogszabályellenesen hívta fel ezért az elsőfokú bíróság a társaság jogi képviselőjét a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet szerinti nyomtatvány, valamint a Ctv. által bevezetett a Ctv. 1. számú Mellékletének I.1.4. pontja szerinti, a székhelyül szolgáló ingatlan használatára feljogosító okirat és a 2. számú Melléklet II.1. aa) pontja szerinti, az üzletrész átruházására vonatkozó szerződések csatolására; az üzletrész átruházási szerződés kapcsán kötelező írásbeliséget ugyanis csak a Gt. 127. § (2) bekezdése vezette be, ezért figyelemmel a Gt. fent hivatkozott 336. § (2) és (3) bekezdésében foglalt hatályba léptető rendelkezéseire is, a Gt. rendelkezéseihez igazított társasági szerződés módosításáig a kft. tagjai az üzletrészeiket szóban is érvényesen átruházhatják.
Egységes a bírói gyakorlat abban a kérdésben, hogy a megalapozatlan hiánypótlásra történő felhívás nem, vagy nem megfelelő teljesítése nem vezethet a kérelem jogszerű elutasításához.
Ezért, mindezek egybevetésével a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot a változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére utasította.
Döntésén túl - a bejegyezni kért ügyvezető lemondást tartalmazó bejelentésével és a társaság jogi képviselőjének ezzel kapcsolatos nyilatkozatával összefüggésben - rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a hivatalból beszerzett iratjegyzék szerint a társaság a székhelyet, illetőleg az ügyvezető személyét érintő változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz nem nyújtott be; így, a Ctv. 74. § (1) bekezdés b) illetve d) pontja szerint indokolt lehet a cégbíróság hivatalból kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásának a lefolytatása a Ctv. 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-09-875351/5.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.178/2007/2.)