adozona.hu
BH+ 2007.8.370
BH+ 2007.8.370
Nem jogosult a rendszeres szociális járadékra az, aki munkaviszonyban áll [8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes r. 22. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a 2001. június 13-án meghozott határozatával rendszeres szociális járadékot állapított meg a felperes részére.
Az alperesi társadalombiztosítási szerv a 2005. november 10-én meghozott határozatával a felperes részére rendszeres szociális járadékot megállapító határozatát visszavonta. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes 2001. március 19-től munkaviszonyt létesített, amely tényt a folyamatban lévő rendszeres szociális járadék ügye kapcsán nem közölte. Tekintette...
BH+ 2007.8.370 Nem jogosult a rendszeres szociális járadékra az, aki munkaviszonyban áll [8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes r. 22. §]
Az alperes a 2001. június 13-án meghozott határozatával rendszeres szociális járadékot állapított meg a felperes részére.Az alperesi társadalombiztosítási szerv a 2005. november 10-én meghozott határozatával a felperes részére rendszeres szociális járadékot megállapító határozatát visszavonta. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes 2001. március 19-től munkaviszonyt létesített, amely tényt a folyamatban lévő rendszeres szociális járadék ügye kapcsán nem közölte. Tekintettel arra, hogy a járadék megállapításakor a felperes munkaviszonyban állt, rehabilitációs pénzellátásra nem volt jogosult.
A felperes fellebbezése folytán az alperes igazgatója határozatával a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 22. §-ának (6) bekezdése és az 1997. évi LXXX. törvény 44. §-ának (1) bekezdése és 47. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta az elsőfokú társadalombiztosítási határozatot. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes 2002. november 7. napjáig munkaviszonyban állt az M. Vállalatnál, ezért a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában nem rendelkezett az előírt jogosultsági feltétellel.
A felperes keresetében kérte a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatát.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes 2001. április 1. napján munkaviszonyban állt, ezért az R. 2. §-ának (1) bekezdése szerint nem tekinthető megváltozott munkaképességű dolgozónak. Az alperes 2001. június 13. napján hozta meg a rendszeres szociális járadék megállapításáról szóló határozatát, ekkor a felperes ugyancsak munkaviszonyban állt. A felperes sem az igény bejelentésekor, sem az ellátás folyósításának kezdetekor, sem a határozat meghozatalakor nem tartozott az R. hatálya alá.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy olyan munkahelyet talált, ahol a rendszeres szociális járadék folyósítása mellett is lehetőség volt munkavállalásra, e foglalkoztatás megfelelt az R. 26. §-ában írt követelményeknek. Ugyanakkor a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 18. §-ából következik, hogy a kereső tevékenység miatt akkor van lehetőség a rendszeres szociális járadék megszüntetésére, ha a járadékos rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, mint amelyet munkaképességének változása előtti munkakörében megváltozott munkaképesség nélkül elérhetne. A tárgyaláson csatolta a munkanélküli járadék megállapítását megelőző, utolsó munkaviszonya jövedelemigazolását, amely tanúsította, hogy erre az időszakra bruttó jövedelme 1 037 834 forintban került elszámolásra, a rendszeres szociális járadék benyújtását követően elért jövedelme az alperes által sem vitatottan 50 275 forint volt. A keresetek közötti különbség meghaladja a jogszabály szerinti 20%-ot, így nem bír jelentőséggel, hogy teljes munkaidőben dolgozott, mert a jogszabály vagylagos feltételként állapítja meg a jelentős jövedelemcsökkenést.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy az 1997. évi LXXX. törvény 46. §-ának (2) bekezdéséből megállapítható, hogy a foglalkoztató 2001. évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor, azaz legkésőbb 2002. március 31-én szerezhetett tudomást arról, hogy a felperes 2001. március 19-től április 17-ig munkaviszonyban állt, majd április 21-én ismételten munkaviszonyt létesített ugyanazon munkáltatónál. Erre tekintettel a felperesnek a rendszeres szociális járadékot megállapító határozat meghozataláig, azaz 2001. június 13-ig be kellett volna jelentenie, hogy 2001. március 19. napjától munkaviszonyt létesített, illetve azt, hogy a munkanélküli ellátás folyósítása 2001. III. 18-án megszűnt.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az R. 22. §-ának (6) bekezdése értelmében a rendszeres szociális járadék a munkaviszony, illetve a munkaviszony jellegű jogviszony megszűnését követő naptól jár.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló peradatok alapján megállapította, hogy az alperes az R. fentebb idézett rendelkezése alapján törvényes határozatot hozott a felperes részére rendszeres szociális járadékot megállapító határozata visszavonásáról. A felperes a járulék megállapításakor munkaviszonyban állt, ezért reá nézve nem álltak fenn a járadék folyósításának az R-ben meghatározott feltételei. A felperesnek a rendszeres szociális járadékot megállapító határozat meghozataláig (2001. június 31-ig.) be kellett volna jelentenie, hogy március 19-től munkaviszonyt létesített, ezt a kötelezettségét azonban elmulasztotta.
Téves a felperes 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 18. § (1)-(3) bekezdésére hivatkozása, mert esetében nem a járadék megszüntetésére, hanem az azt megállapító határozat visszavonására került sor.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv/K.III.10.673/2006.)