adozona.hu
BH+ 2007.7.322
BH+ 2007.7.322
I. Ha a munkáltatónál a szakszervezet alapszabályának megfelelően a szakszervezeti csoport megalakult, képviselőjét megválasztották, megilleti a kifogásolás joga a munkáltató intézkedésével szemben, függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vétel végett bejelentették-e [Mt. 23. §, 1989. évi II. törvény 14-16. §, 2000. évi LII. törvény]. II. A munkáltató nem tagadhatja meg a területére történő belépést a szakszervezet érdekében eljáró, vele munkaviszonyban nem álló személyeknek arra hivatkozva, hogy nem a szak
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező szakszervezeti kifogást terjesztett elő, melyben előadta, hogy S. csoportja taggyűlésének megtartásához 2006. január 13. napjára 12.30 órától 18 óráig helyiség rendelkezésre bocsátását, valamint a taggyűlésen való részvétel céljából a szakszervezet érdekében eljáró, a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló személyek belépésének biztosítását kérte, ami elől a kérelmezett munkáltató elzárkózott.
A kérelmezett arra hivatkozott, hogy a kérelmező kifogás benyújtására nem jogosult, mer...
BH+ 2007.7.322 I. Ha a munkáltatónál a szakszervezet alapszabályának megfelelően a szakszervezeti csoport megalakult, képviselőjét megválasztották, megilleti a kifogásolás joga a munkáltató intézkedésével szemben, függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vétel végett bejelentették-e [Mt. 23. §, 1989. évi II. törvény 14-16. §, 2000. évi LII. törvény].
II. A munkáltató nem tagadhatja meg a területére történő belépést a szakszervezet érdekében eljáró, vele munkaviszonyban nem álló személyeknek arra hivatkozva, hogy nem a szakszervezet tagjai, tisztségviselői [Mt. 19/A. § (1) bekezdés].
A kérelmező szakszervezeti kifogást terjesztett elő, melyben előadta, hogy S. csoportja taggyűlésének megtartásához 2006. január 13. napjára 12.30 órától 18 óráig helyiség rendelkezésre bocsátását, valamint a taggyűlésen való részvétel céljából a szakszervezet érdekében eljáró, a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló személyek belépésének biztosítását kérte, ami elől a kérelmezett munkáltató elzárkózott.A kérelmezett arra hivatkozott, hogy a kérelmező kifogás benyújtására nem jogosult, mert a kérelmezettnél képviseletre jogosult szervet nem működtet és tisztségviselővel nem rendelkezik.
A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy a kérelmezett munkáltatónál a kérelmező S. csoportja megalakult, melynek képviselője az alapszabály értelmében tisztségviselő. A kérelmező az alapszabálya szerint a kérelmezettnél tisztségviselővel rendelkezik, tehát olyan szakszervezet, amelyet a kifogásolás joga megillet. Ezért a munkaügyi bíróság a kérelmező kifogásának helyt adott és kötelezte a kérelmezettet, hogy biztosítsa a kérelmező helyiséghasználati és az érdekében eljáró személyek belépési jogát.
A munkaügyi bíróság végzése ellen a kérelmezett élt fellebbezéssel.
A megyei bíróság végzésével a munkaügyi bíróság végzését annyiban változtatta meg, hogy a kifogást a helyiséghasználati jog és a szakszervezet érdekében eljáró személyeknek a kérelmezett területére történő belépési joga tekintetében elutasította.
A megyei bíróság megállapítása szerint a kérelmező S. csoportja az alapszabály szerint megalakult, képviselőjét megválasztották, így a kérelmező a kérelmezettnél képviseletre jogosult, ennél fogva kifogás előterjesztésére jogosult szakszervezet. A jogi személy szervezeti egysége létrejöttét a bírósághoz be kellett jelenteni. Ennek elmaradása miatt a szervezeti egység nem jogi személy, de annak nem minősülő szervezeti egységként működhet.
A megyei bíróság a helyiséghasználati jog és a belépési jog tekintetében hozott elutasító rendelkezést azzal indokolta, hogy a helyiséghasználati jog tekintetében nem jött létre megállapodás a felek között, a belépési jog pedig csak a szakszervezet tisztségviselőjét, tagját, egyéb meghatalmazottját illeti meg, ezért a kérelmezett nem sértett jogszabályt azzal, hogy az ilyennek nem tekinthető személyek belépését megtagadta.
A jogerős végzés ellen a kérelmezett terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a kérelem teljes elutasítása iránt és kérte annak megállapítása mellőzését, hogy a kérelmező a kérelmezettnél képviseletre jogosult szakszervezet. Ilyennek ugyanis csak az a szakszervezet tekinthető, "amelyik az alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik" [Mt. 21. § (5) bekezdése]. A felülvizsgálati kérelem további érvelése szerint a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok értelmében a szakszervezet képviselőjének nevét és lakhelyét, továbbá szükség szerint a szervezeti egység nevét, székhelyét és képviselőjének nevét a nyilvántartásba be kell jegyezni és az ilyen adatok változását is be kell jelenteni [1989. évi II. tv. 15. § (7)-(8) bek., 6/1989. (VI. 8.) IM r.]. Ebből következően a bejelentés elmaradása miatt a szakszervezeti tagok által megválasztott személy nem rendelkezett képviseleti joggal.
A kérelmező csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzésnek azt a rendelkezését támadta, amely elutasította a szakszervezet érdekében eljáró személyeknek a munkáltató területére történő belépési joga tekintetében előterjesztett kifogását. Etekintetben a másodfokú határozat megváltoztatását és a kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság e döntése ellentétes az Mt. 19/A. §-ában foglaltakkal. Egyebekben a felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult.
A Pp. 274. § (1) bekezdése szerint végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető, ezért a Legfelsőbb Bíróság a kérelmezett erre irányuló kérelme mellőzésével a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem által támadott keretben vonta felülvizsgálata körébe.
A jogerős végzéssel megállapított irányadó tényállás szerint a kérelmező csoportja az alapszabály szerint megalakult, képviselőjét megválasztották. Ehhez fűzte azt a következtetést a jogerős végzés, hogy erre alapítottan a kérelmező a kérelmezettnél szakszervezeti képviseletre jogosult; ezt nem zárja ki az, hogy a szakszervezeti egység bejelentésre nem került. Ennek folytán ugyanis nem tekinthető jogi személynek, ami azonban nem érinti a munkáltatóhoz való jogviszonyt, amelyben a szakszervezeti jogok megilletik.
A szakszervezetek vonatkozásában az ügyben irányadó, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 87. számú egyezményének átvételére irányul, mely egyezményt Magyarország még 1957. évben megerősített és a 2000. évi LII. törvénnyel kihirdetett. Ennek főszabálya szerint "a munkavállalók (és munkáltatók) mindennemű megkülönböztetés nélkül jogosultak szervezetek létrehozására, valamint kizárólag az érintett szervezet szabályaitól függően jogosultak csatlakozni a maguk választott szervezethez, előzetes jóváhagyás nélkül" (21. cikk).
E szabály alkalmazását segítik elő a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szervezkedési szabadsággal foglalkozó bizottságának iránymutatásai. Ezek szerint
- fontos, hogy a munkavállalók és a munkáltatók a gyakorlatban a saját választásuk szerint és teljes szabadsággal legyenek képesek szervezetek létrehozására és ahhoz való csatlakozásra (222. szám),
- a szervezkedési szabadság elve számos esetben holt betű maradna, ha a munkavállalók és a munkáltatók valamilyen előzetes jóváhagyás megszerzésére lennének kötelesek ahhoz, hogy munkavállalói, illetve munkáltatói szervezetet hozzanak létre. Közömbös, hogy ez az előzetes engedélyezés szakszervezet létrehozásához, a szervezet szabályainak diszkrecionális jóváhagyásához, illetőleg a szervezet létrehozására irányuló előzetes lépések engedélyezéséhez lenne szükséges (263. szám),
- a szakszervezet megalakítására előírt alaki szabályok nem alkalmazhatók akként, hogy a foglalkozási szervezet létrehozását meghiúsítsák vagy késleltessék (271. szám).
Az egyesülési törvénynek és az annak alapjául szolgáló nemzetközi munkaügyi egyezménynek egybevetéséből következik, hogy a szakszervezeti jogok szempontjából a saját választásuk szerinti és teljes szabadsággal történő szakszervezet alapítás a lényeges, ez nem akadályozható vagy késleltethető.
Nem e jogvita, hanem külön eljárásra tartozhat az, hogy a kérelmező miként működik, nyilvántartásba vételre irányuló kérelmét benyújtotta-e (1989. évi II. tv. 14-16. §-ai).
Mindezekre is figyelemmel helyes, nem jogszabálysértő a jogerős végzésnek a kérelmező szakszervezeti képviseletre való jogosultságára levont következtetése.
Az előbbiekből adódik, hogy a kérelmező előzetes értesítése alapján az Mt. 19/A. § (1) bekezdése szerint a kérelmezett munkáltató nem tagadhatta meg jogszerűen a szakszervezet érdekében eljáró, a vele munkaviszonyban nem álló személyeknek a területére történő belépését. A törvény hivatkozott rendelkezése ugyanis a szakszervezet érdekében eljáró személyek körét nem szűkíti le a szakszervezet tagjára, tisztségviselőjére, meghatalmazottjára. A másodfokú bíróság téves jogszabály értelmezése miatt az ezzel kapcsolatos kifogást jogszabálysértően utasította el.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést részben, a szakszervezet érdekében eljáró személyeknek a munkáltató területére történő belépésével kapcsolatos kifogást elutasító rendelkezését érintően hatályon kívül helyezte, és e vonatkozásban a munkaügyi bíróság végzését helybenhagyta, egyebekben a jogerős végzést hatályában fenntartotta [Pp. 275. § (3)-(4) bekezdés]. (Legf.Bír. Mfv.II.10.669/2006.)