adozona.hu
MBH 2007.05.175
MBH 2007.05.175
Ha jogerős ítélet alapján, az alperesi cég "önkéntesen" módosítja elnevezését és ennek bejegyzése iránt benyújtott kérelem alapján, a cégbíróság a cégnév változást a cégjegyzékbe bejegyzi, a per volt felperese nem kérheti törvényességi felügyeleti kérelemben az ítélet ilyen módon megtörtént "végrehajtásának" a felülvizsgálatát. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 52. § (2) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező jogi képviselője a 2006. február 16. napján benyújtott törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmében a kérelmezett kötelezését kérte a cégneve megváltoztatására akként, hogy az ne tartalmazza a "közületi telefonkönyv" megjelölést. Csatolta a Fővárosi Ítélőtábla 2005. október 27. napján kelt 8.Pf.20.878/2005/4. számú részítéletét, amely a peres felek között folyamatban lévő, védjegybitorlás, valamint tisztességtelen piaci magatartás megállapítása és jogkövetkezmé...
A kérelmező előadta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla részítéletének fejrészében szereplő M. Közületi Telefonkönyvkiadó Kft. alperes a kérelmezetti társasággal azonos, amely a cégnevét 2006. január 10. napján M. Közületi Internettudakozó és Telefonkönyvkiadó Kft.-re módosította, és erről a kérelmezőt tájékoztatta. Az kérelmező álláspontja szerint azonban a módosított cégnév továbbra is jogsértő, tekintettel arra, hogy abban a cég a "közületi telefonkönyv" megjelölés változatlanul szerepel.
Hivatkozott a BH 85/2003. számú határozatra, amely szerint, ha a bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy az alperes cégnevében a vezérszó használata jogszabálysértő, a határozat végrehajtására cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárásban kerülhet sor, és végrehajtási eljárásnak nincs helye.
A kérelmezetti társaság jogi képviselője észrevételében a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az eltiltás a versenyjogi, és nem védjegyjogi alapon történt, ugyanis a kérelmezőnek nincs a "közületi telefonkönyv" kifejezésre védjegyoltalma, és védjegyjogi szempontból a perben pervesztes lett.
A Fővárosi Ítélőtábla a részítéletében azt állapította meg, hogy a társaság a "közületi telefonkönyv" szóösszetételt nem használhatja cégnevében. Előadta, hogy önkéntesen eleget tettek az ítéletnek, cégnevüket megváltoztatták M. Közületi Internettudakozó és Telefonkönyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaságra. Az új cégnévben a "közületi telefonkönyv", szóösszetétel formájában már nem szerepel, a "közületi" és a "telefonkönyv" szavak külön-külön, és nem egymás mellett állnak. Álláspontja szerint a szóösszetétel kifejezés azt jelenti, hogy a két szó közvetlenül egymás mellett van, és együttes használatuk alakítja ki a fogyasztókban azt a képzetet, amely esetlegesen a felperesre asszociál.
A két szó között azonban a cégnévben most már nagy a térbeli és jelentésbeli távolság, ezért az új név az ítéletben megfogalmazott és tiltott szóösszetételnek nyilvánvalóan nem tekinthető. Korábban a cégnév vezérszava volt a "közületi telefonkönyv", és az ettől való eltiltásra vonatkozik a kérelmező által hivatkozott eseti döntés is.
A kérelmező az észrevétel kapcsán a kérelmét az eredeti formájában fenntartotta. Nem vitatta, hogy a másodfokú bíróság valóban versenyjogi alapon állapította meg a jogsértést. E szerint a kérelmezetti társaság a kérelmező árujának jellegét bitorolja. Ebből következik, hogy a bitorló jelleg akkor is fennmarad, ha a jelző és a jelzett szó - amelyek együttesen hordozzák a kérelmező árujához fűződő jelentést - nem közvetlenül egymás mellett jelennek meg.
Az elsőfokú bíróság a 2006. augusztus 22. napján kelt 8. sorszámú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasította.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla részítéletében kizárólag csak megállapította, hogy az alperes, azaz a kérelmezetti társaság tisztességtelen piaci magatartást valósított meg azzal, hogy a "közületi telefonkönyv" szóösszetételt használta saját cégnevében. Ezen megállapítás alapján kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására, és tiltotta el a további jogsértéstől. Az ítélet azonban nem határozza meg egyértelműen és pontosan, hogy a jogsértés abbahagyása, illetve a további jogsértéstől való eltiltás milyen intézkedések megtételében testesül meg, tehát kifejezetten nem mondja ki, hogy a kérelmezetti társaságot a "közületi telefonkönyv" megjelölés cégnévben történő használatától tiltja el. Ezért a kérelmező által csatolt másodfokú részítélet alapján a cégbíróság nem kötelezheti megalapozottan a kérelmezettet a cégnevének a megváltoztatására, tekintettel arra is, hogy a tisztességtelen piaci magatartás megvalósításának ténye sem tartozik a cégtörvényességi eljárás lefolytatásának előírt tárgykörébe. A bíróság kizárólag akkor lesz abban a helyzetben, hogy a kérelmezetti társaságot felhívja cégnevének megváltoztatására, ha a peres bíróság határozatában kifejezetten kimondja a névhasználattól történő eltiltást.
A végzés ellen a kérelmező jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben érdemben annak megváltoztatásával a kérelemnek helyt adó döntés hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy mind az általa csatolt másodfokú ítélet, mind az ugyanebben az ügyben született, a Legfelsőbb Bíróság 2006. március 14-én kelt Pfv.E.20.476/2006/2. számú - felülvizsgálati kérelmet elutasító - végzése egyértelműen rögzíti, hogy a kérelmezett jogsértő cégnevet használ. Az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)), illetve az időközben hatályba lépett 2006. évi V. törvény nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely kizárná a tisztességtelen piaci magatartás alapján jogsértő cégnév vonatkozásában a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A perben hozott döntés jogerős, az ellene benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság elutasította, így a jogsértő cégnévvel kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására a cégbíróságnak van hatásköre, függetlenül attól, hogy a Fővárosi Ítélőtábla milyen jogalapon állapította meg a jogsértést. A már korábban általa hivatkozott BH 85/2003. számú határozat sem tesz különbséget a jogalap tekintetében a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre vonatkozásában.
A kérelmezett a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte, elsődlegesen arra hivatkozással, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás és így az érdemi döntéssel szembeni fellebbezés is okafogyottá vált, mivel társaságuk a cégnevét megváltoztatta. Egyebekben az elsőfokú eljárásban előterjesztett nyilatkozatait változatlan tartalommal tartotta fenn. Megjegyezte még, hogy a jogerős részítélet rendelkező részét a cégbíróság nem jogosult kiterjesztően értelmezni, így határozatában csak a "közületi telefonkönyv" szóösszetétel elhagyására kötelezhetné a kérelmezettet, ennek azonban már önkéntesen eleget tettek.
A "közületi" és "telefonkönyv" szavak önálló használatának kizárása a cégnévből azt eredményezné, hogy a kérelmezett nem tudná cégnevében a társaság tevékenységét hitelesen kifejezni, így a cégnév e szavak nélkül a cégvalódiság elvébe ütközne.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben helytállóan utasította el a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet.
A fellebbezés kapcsán az alábbiakra mutatott rá a másodfokú bíróság.
Helytállóan hivatkozott a kérelmező arra, hogy amennyiben a bíróság jogerős ítéletében megállapítja a cégnév jogszabálysértő jellegét, és eltiltja a céget a további jogsértéstől - önkéntes teljesítés hiányában - végrehajtási eljárás nem indítható. A kérelmező által is felhívott eseti döntésben megmutatkozó állandó bírói gyakorlat szerint az ítélet végrehajtását a cégbíróság hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedésével kényszerítheti ki, melynek keretében - végső soron - a kérelmezett társaság megszüntetésére is sor kerülhet (Ctv. (régi) 52. § (2) bek.).
Alapos a fellebbezés azon érvelése is, hogy nincs jelentősége e körben annak, hogy a cégnév melyik jogszabályt sérti, a Ptk. névviselésre vonatkozó szabályait, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára vonatkozó szabályokat vagy védjegybitorlást valósít-e meg.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a törvényességi felügyeleti kérelem alapján képező jogerős részítéletben a kérelmezett (alperes) cégneve M. Közületi Telefonkönyvkiadó Kft. volt. A hivatkozott részítéletében a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes tisztességtelen piaci magatartást valósított meg azzal, hogy a "közületi telefonkönyv" szóösszetételt használta saját cégnevében. E jogsértés abbahagyására kötelezte, és tiltotta el a további jogsértéstől. A jogerős határozat kelte 2005. október 27.
A közhiteles cégnyilvántartás adataival egyezően, a kérelmező által sem vitatottan a kérelmezett a cégnevét 2006. január 10-i hatállyal M. Közületi Internettudakozó és Telefonkönyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaságra módosította.
Mindezek egybevetéséből következik, hogy az ítélet végrehajtása "önkéntesen", változás bejegyzési kérelemmel indult eljárásban megtörtént.
Tény, hogy a módosított cégnév is tartalmazza mind a "közületi", mind a "telefonkönyv" szavakat, azonban nem a részítéletben megfogalmazott szóösszetételben. Így jelenleg a cégnyilvántartásba bejegyzett cégnév már nem az az elnevezés, amely vonatkozásában a Fővárosi Ítélőtábla jogerős részítéletében a jogszabálysértés tényét megállapította. Ezért a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme már nem tekinthető a részítélet végrehajtásának kikényszerítésére irányuló kérelemnek.
A 2002/656. számú Elvi határozat szerint a cégbejegyzést követően kérelem alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság nem vizsgálhatja, hogy a bejegyzett cégnév sérti-e a kérelmező névviseléshez való jogát. A névviselés jogszerűsége tárgyában perindításnak van helye.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. (régi) 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján - módosított indokolással - helybenhagyta.
A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt a kérelmezett - ügyvédi munkadíjból álló -másodfokú költségének a megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (4) bekezdése alapján, mérlegeléssel állapította meg azzal, hogy az ügyvédi munkadíj az általános forgalmi adót tartalmazza.
(Fővárosi Bíróság Cgt.01-06/001228/8.
Fővárosi Ítélőtábla Cgtf.44.461/2006/2.)