adozona.hu
EH 2006.1481
EH 2006.1481
Pénzügyi szolgáltatásnak minősül a forintban, devizában, vagy valutában történő pénzkölcsön-nyújtás, a gépjármű-kárrendezés engedményezés alapján történő üzletszerű folytatása ezért nem pénzügyi szolgáltatás [1996. évi CXII. tv. 3. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes meghatalmazás, később engedményezés alapján a vele szerződő ügyfelei gépkocsi kárának intézését üzletszerűen végezte, melynek ellenértéke az a biztosítási összeg volt, melyre a károsult tarthatott igényt a biztosítótól. Az engedményező nyilatkozat alapján felperes a sérült gépjárművek javíttatását végezte el, majd a balesetből eredő kártérítési igényt peres és peren kívüli úton, saját nevében érvényesítette. Ezt a tevékenységet egy biztosítótársaság az alpereshez intézett panaszbea...
EH 2006.1481 Pénzügyi szolgáltatásnak minősül a forintban, devizában, vagy valutában történő pénzkölcsön-nyújtás, a gépjármű-kárrendezés engedményezés alapján történő üzletszerű folytatása ezért nem pénzügyi szolgáltatás [1996. évi CXII. tv. 3. § (1) bek.].
A felperes meghatalmazás, később engedményezés alapján a vele szerződő ügyfelei gépkocsi kárának intézését üzletszerűen végezte, melynek ellenértéke az a biztosítási összeg volt, melyre a károsult tarthatott igényt a biztosítótól. Az engedményező nyilatkozat alapján felperes a sérült gépjárművek javíttatását végezte el, majd a balesetből eredő kártérítési igényt peres és peren kívüli úton, saját nevében érvényesítette. Ezt a tevékenységet egy biztosítótársaság az alpereshez intézett panaszbeadványban sérelmezte. Az alperes kijavított határozatával megállapította, hogy a felperes faktoring pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez és a tevékenység folytatását megtiltotta. Álláspontja szerint a felperes tevékenysége visszterhes és üzletszerű volt, követelés megvásárlására irányult, ezért pénzkölcsönnyújtásnak minősült. Ilyen tevékenység folytatására a felperes engedéllyel nem rendelkezett. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte, mivel állítása szerint ügyfeleinek pénzkölcsönt nem nyújtott, faktoring tevékenységet nem végzett. A bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes ellenérték fejében nyereség, illetőleg vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányulóan - rendszeresen folytatott tevékenységet, mely ekként üzletszerű volt és melynek során ügyfelei követelésének megvásárlásával pénzkölcsönt nyújtott. A követelés ellenértéke a javítás költsége volt, a pénzmozgás hiánya csak látszólagos.Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, mely az ítélet hatályon kívül helyezésével az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére, illetőleg a bíróság új eljárásra utasítására irányult. Álláspontja szerint tevékenysége nem tekinthető pénzkölcsön-nyújtásnak, mert az ügylet az egymással szolgáltatási jogviszonyban álló személyek e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetésének vagy előlegnek tekintendő, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I/10. 4. b) pontja alapján nem minősül pénzkölcsön nyújtásának. Előadta, hogy mert nem végzett pénzügyi tevékenységet, abból haszna sem származhatott. Végül a Fővárosi Bíróság indokolási kötelezettségének hiányosságait kifogásolta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a Pp. 273. § (6) bekezdése alapján elrendelte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Változatlanul képviselte azt az álláspontját, miszerint a felperes perbeli ügyleteit pénzügyi szolgáltatásnak kell tekinteni. A felperes nem kereskedelmi hitelt nyújtott, hanem pénzkölcsönt azzal, hogy a biztosítótól később általa behajtott összeget megelőlegezi, illetve a követelést megvásárolja.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Az alperesi határozat a Hpt. rendelkezésein, különösen a Hpt. 2. számú mellékletének I/10. 2. b) pontján alapult. Eszerint követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása minősül, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. A követelés megvásárlása a Hpt. I/10. 2. b) pont alapján pénzkölcsön-nyújtás. Erre az ügyletre is alkalmazni kell azonban a Hpt. 3. § (1) bekezdésének azt az általános rendelkezését, mely szerint pénzügyi szolgáltatás a Hpt.-ben felsorolt tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában. Ilyen tevékenység a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a hitel és pénzkölcsön nyújtása is. A felperes tevékenysége az alperes által vizsgált ügyletekben szolgáltatás nyújtása volt. A felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy a sérült gépkocsit megjavíttatja, a javítás költségeit fedezi, majd azt a biztosítóval szemben érvényesíti. A szolgáltatás ellenértékeként engedményezte a károsult a felperesre a kártérítési igényét. Az ügyletben tehát a szolgáltatás a felperes által vállalt tevékenység elvégzése volt, az ellenszolgáltatás pedig a károsult követelésének engedményezése.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kárösszegről a károsult szabadon rendelkezhet, rendelkezési jogának gyakorlásától eltiltani nem lehet.
Tényként megállapítható tehát, hogy a felperes szolgáltatási tevékenységét nem forintban, illetőleg devizában, valutában végezte. A Hpt. 3. § (1) bekezdése b) pontja alá eső hitel és pénzkölcsön nyújtásának feltétele, hogy annak végzése forintban, illetőleg devizában, valutában történjen. A felperes nem nyújtott pénzkölcsönt forintban, devizában vagy valutában, hanem a szolgáltatói tevékenységét ellentételezték ezekkel az eszközökkel.
A jogszabály értelmében a követelést meghatározott módon kell megszerezni ahhoz, hogy az a követelés megvásárlásának minősüljön. A Hpt.-ben rögzített feltételeknek a felperes és a károsult között kötött ügylet nem felelt meg. Az alperes határozata szerint egy követelés szolgáltatás nyújtásával, mint ellenértékkel is megvásárolható. A Hpt. 3. §-ában foglalt forintra, devizára vagy valutára vonatkozó előírást azonban nem lehet olyan kiterjesztően értelmezni, amely a tételesen felsorolt pénzeszközöket egy szolgáltatással azonosíthatóvá tenné. Ilyen értelmezés elfogadása esetén a Hpt. említett rendelkezése értelmetlenné válna. Tévedett ennélfogva a Fővárosi Bíróság amikor az alperes döntésénél alkalmazott jogszabályok kiterjesztő értelmezését jogszerűnek tartotta.
Helyesen mutatott rá az alperes ellenkérelmében arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében álláspontjának alátámasztásaként megjelölt jogszabályhely nem alapozza meg az ítélet hatályon kívül helyezését. A felülvizsgálati kérelem tartalmából azonban megállapítható, hogy a felperes a határozatot érdemben az okból támadta, hogy szolgáltatást nyújtó tevékenysége nem esik a Hpt. hatálya alá, nem minősül pénzkölcsön nyújtásának. Ez az érvelés a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján megalapozott, melyre a felülvizsgálati kérelem egyértelműen utalást tartalmazott, így a Legfelsőbb Bíróság határozatot hozhatott az ügy érdemi kérdésében.
Minthogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy az előterjesztő alappal hivatkozott a Pp. 270. § (2) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okra, emellett a megfelelő határozat meghozatalához szükséges tények az iratokból megállapíthatóak voltak, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával a jogszabályokkal összhangban álló új határozatot hozva a Fővárosi Bíróság ítéletét és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.271/2005.)