adozona.hu
BH 2007.3.77
BH 2007.3.77
Csalás bűntettének és közokirat-hamisítás bűntettének kísérletét valósítják meg, akik a sértettnek - adásvételi szerződés megkötése során - a tulajdoni hányadukkal együtt - a tanyán található lakóépület egészére kiterjedő - olyan használati jogot adnak el, amellyel nem rendelkeznek, e tekintetben a sértettet tévedésbe ejtik, a valótlan tartalmú adásvételi szerződést pedig a földhivatalnál felhasználják [Btk. 16. §, 274. §, 318. §; 1/2005. BPJE].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A városi bíróság, illetve a megyei bíróság a 2006. április 20-án jogerőre emelkedett ítéletével az I. és a II. r. terheltet társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérlete és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének kísérlete miatt, halmazati büntetésül, 5 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.
A fenti jogerős határozatok ellen, felmentés érdekében, - védőjük útján - a terheltek nyújtottak be felülvizsgálati indítványt.
Az...
A fenti jogerős határozatok ellen, felmentés érdekében, - védőjük útján - a terheltek nyújtottak be felülvizsgálati indítványt.
Az indítvány szerint a sértettel kötött adásvételi szerződés a lakóingatlanon fennálló használati jog tekintetében ugyanis nem volt valótlan tartalmú, csak az osztatlan közös tulajdonból őket megillető tulajdoni hányadnak megfelelő használati jogot adták el. A kölcsönösen kialkudott és a sértett által megfizetett vételár pedig az adásvétel tárgyát képező tulajdoni hányad értékével arányban állt. Ennélfogva hiányzik a jogtalan haszonszerzési célzat, mint a csalás törvényi tényállási eleme.
Az előterjesztők álláspontja szerint a közokirat-hamisítás bűntettének kísérlete sem valósult meg, mivel az adásvételi szerződés nem volt valótlan tartalmú; a vitatott rendelkezései csak tájékoztató jellegűek, közokiratra kihatásuk nem volt.
Az indítványozók által előadottak alapján a felülvizsgálatra nincs eljárásjogi lehetőség.
A felülvizsgálat - a fellebbezéssel ellentétben - rendkívüli jogorvoslat, ezért annak csak a törvényben meghatározott okokból - Be. 405. § (1) bekezdés a)-d) pontjai és 406. §-a - és kizárólag a jogerős ítéleti tényállás alapulvételével [Be. 420. § (1) bek.] van helye.
A fentiek szerint irányadó tényállás lényege szerint a terheltek a tulajdoni hányadukkal együtt olyan - a tanyán található lakóépület egészére kiterjedő - használati jogot adtak el, amellyel nem rendelkeztek, e tekintetben a sértettet tévedésbe ejtették. A valótlan tartalmú adásvételi szerződés pedig a terheltek megbízása folytán a körzeti földhivatalnál felhasználásra került.
Az előterjesztők indítványukban kizárólag az irányadó tényállás helyességét vitatták, a tényállást tévesnek tartották, s erre figyelemmel sérelmezték a bűnösségük megállapítását.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság - mivel az ügyben hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértést [Be. 405. § (1) bek. c) pont] sem észlelt - a terheltek felülvizsgálati indítványát a Be. 417. §-ának (1) bekezdése értelmében elutasította.
(Legf. Bír. Bfv. I. 625/2006. sz.)