adozona.hu
MBH 2007.02.163
MBH 2007.02.163
Az 1997. évi Gt. hatálya alá tartozó társaságok végelszámolójára a vezető tisztségviselőkre irányadó szabályok alkalmazandók. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 21. §, 22. § (1) bek., 23. § (3) bek.; 1988. évi VI. tv. 50. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 41. § (4) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe 1998. szeptember 7. napján bejegyzett M. Kft. a 2005. november 1. napján tartott taggyűlésen határozott a társaság jogutód nélküli megszüntetéséről, a végelszámolás megindításáról az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 53. § (1) bekezdés b) pontja alapján azzal, hogy a végelszámolás kezdő időpontja 2005. november 1. napja. Végelszámolónak B. Lászlót jelölték ki.
A társaság jogi képviselője 2006. február 3. napján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, amely...
MBH 2007.02.163 Az 1997. évi Gt. hatálya alá tartozó társaságok végelszámolójára a vezető tisztségviselőkre irányadó szabályok alkalmazandók.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 21. §, 22. § (1) bek., 23. § (3) bek.; 1988. évi VI. tv. 50. §, 1997. évi CXLV. tv. (Ctv. (régi)) 41. § (4) bek.]
A cégjegyzékbe 1998. szeptember 7. napján bejegyzett M. Kft. a 2005. november 1. napján tartott taggyűlésen határozott a társaság jogutód nélküli megszüntetéséről, a végelszámolás megindításáról az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt. (régi)) 53. § (1) bekezdés b) pontja alapján azzal, hogy a végelszámolás kezdő időpontja 2005. november 1. napja. Végelszámolónak B. Lászlót jelölték ki.A társaság jogi képviselője 2006. február 3. napján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, amelyben - egyebek mellett - kérte a végelszámolással kapcsolatos változások cégjegyzékbe bejegyzését.
Az elsőfokú bíróság a 2006. március 10. napján kelt 3. sorszámú végzésével a társaság jogi képviselőjét - elutasítás terhe mellett - többek között annak megjelölésére hívta fel a Gt. (régi) 22. §-a és az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) korlátozó rendelkezéseire figyelemmel, hogy B. László mely cégekben ügyvezető és mely cégekben kijelölt végelszámoló, továbbá az érintett cégek mely perekben alperesek.
A társaság jogi képviselője a 2006. április 20-i beadványában úgy nyilatkozott, hogy B. László nem lát el ügyvezetői tisztséget, végelszámolói tisztséget pedig az általa név szerint felsorolt nyolc társaságban tölt be.
Az elsőfokú bíróság a 2006. április 28. napján kelt 6. sorszámú végzésében a cég változásbejegyzés iránti kérelmét elutasította a Ctv. (régi) 41. § (4) bekezdése alapján.
Határozata indokolásában kifejtette, hogy a Gt. (régi) 22. § (1) bekezdése értelmében vezető tisztségviselővé egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg.
A Gt. (régi) 23. § (3) bekezdése szerint a gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a felszámolás elrendelését) követő 3 évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezetői megbízatásra kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.
A fenti jogszabályi rendelkezések a vezető tisztségviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat határozzák meg.
Utalt arra, hogy a végelszámoló általában és az adott társaságok vonatkozásában is, a vezető tisztségviselővel azonos, illetve ahhoz rendkívül hasonló feladatokat lát el, ezért a bíróság a két közel azonos feladatokat ellátó személy tevékenységét úgy ítélte meg, hogy - bár a végelszámolót a Gt. (régi) kifejezetten nem nevesíti a fenti összeférhetetlenségi körben - a két feladat egybeesésére tekintettel a fenti jogszabályi helyet ebben az esetben is alkalmazni kell. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a jogszabályi tiltás "minősített esetét" látta megállapíthatónak, tekintettel arra, hogy B. László nyolc társaságnál látja el ezeket a feladatokat.
Figyelemmel az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv. (régi)) 44. § (3) és 41. § (3) bekezdésére B. László végelszámoló helyett másik végelszámoló kijelölésére a bíróság nem hívhatta fel a jogi képviselőt.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a változások cégjegyzékbe történő bejegyzésének elrendelését kérte. Álláspontja szerint a Gt. (régi) és a Cstv. szabályozza a gazdasági társaságok végelszámolását, és kizárólag ezen jogszabályok, továbbá mögöttes jogszabályként a Ptk. határozzák meg a végelszámolóra vonatkozó előírásokat. Ezen jogszabályok egyike sem tiltja, hogy egy természetes vagy jogi személy egyidejűleg több társaságnál is ellássa a végelszámolói feladatokat. Erre utalnak a cégjegyzék adatai is, mely szerint magánszemélyek és jogi személyek is nagyszámban látnak el több, mint három társaságnál végelszámolói feladatot. A Gt. (régi) 22. § a vezető tisztségviselőkre vonatkozóan ír elő korlátozást. A Gt. (régi) 21. §-a kógensen nevesíti a vezető tisztségviselőket, és nem sorolja közéjük a végelszámolót. A Gt. (régi) és a Cstv. az elnevezés különbözőségén túl teljesen eltérő szabályokat állapít meg a vezető tisztségviselőkre és a végelszámolóra vonatkozóan. A Gt. (régi) III. fejezetének 2. címe alatt határozza meg a vezető tisztségviselőre vonatkozó szabályokat, míg a végelszámolásról a Cstv. a VI. fejezetben rendelkezik.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést nem találta alaposnak.
Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helytálló jogi következtetéssel és megalapozott jogi indokolással utasította el a változásbejegyzési kérelmet.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezésben foglaltakra és az egységes bírói gyakorlatra figyelemmel rámutatott arra, hogy az 1988. évi VI. törvény 50. §-a konkrét szabályt tartalmazott, amely kimondta, hogy a végelszámoló kijelölésével (kirendelésével) a gazdasági társaság tisztségviselőinek, képviselőinek és dolgozóinak cégjegyzési jogosultsága megszűnik, jogaikat és kötelezettségeiket a végelszámoló gyakorolja. A Gt. (régi)-ben és a Ctv. (régi)-ben ilyen szabályokat valóban nincsenek, de a Cstv. végelszámolással foglalkozó VI. fejezetéből egyértelműen megállapítható, hogy a végelszámolás megindításától kezdve a cég vagyoni jellegű ügyeiben egyedül a végelszámoló jogosult intézkedésre és nyilatkozattételre, a cég működését ő irányítja. Mindebből joggal lehet arra következtetni, hogy a helyzet a Gt. (régi) és a Ctv. (régi) hatálybalépése óta sem változott, tehát a végelszámoló kijelölése (kirendelése) során úgy kell eljárni a végelszámoló személyének kiválasztásánál, mintha vezető tisztségviselő kijelöléséről lenne szó.
A vonatkozó anyagi jogszabályokból, a Cstv.-ben felsorolt végelszámolói feladatokból, valamint a Ctv. (régi) változásbejegyzési előírásaiból okszerűen levezethető, hogy az ott írt teendőket ellátó, és azokért speciális, fokozott felelősséggel tartozó személy a vezető tisztségviselőkkel egy tekintet alá esik. Éppen ezért mint "quasi-vezető tisztségviselőnek", a Gt. (régi) összeférhetetlenségi szabályainak és a gazdasági társaságok ügyvezetésére irányadó előírásainak figyelembevételével kell vizsgálni a végelszámoló bejegyzésére irányuló kérelmet.
A fellebbezés olyan új tényállást vagy bizonyítékot nem tartalmazott, amely alkalmas lett volna az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megváltoztatására, vagy eltérő jogi következtetés levonására adott volna alapot.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését - annak helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta a Ctv. (régi) 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 254. § (3) bekezdése alapján.
A fellebbezést előterjesztő társaság fellebbezésén 10.000,- Ft illetéket rótt le. Az Itv. 47. § (3) bekezdése és 80. § (1) bekezdés f) pontja alapján - az illeték túlfizetésére tekintettel - a Pest Megyei Illetékhivataltól 3.000,- (Háromezer) Ft illeték visszatérítését igényelheti.
(Pest Megyei Bíróság Cg.13-08-106907/6.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.948/2006/2.)