adozona.hu
BH 2007.1.29
BH 2007.1.29
A betéti társaságot terhelő, - de attól be nem hajtható - adótartozás megfizetésére az adóhatóság a betéti társaság beltagját is kötelezheti [2003. évi XCII. tv. 35. §; 1997. évi CXLIV. tv. 90. §, 97. §, 101. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2003. december 19-éig volt tagja a Betéti Társaságnak (továbbiakban: bt.), amely a cégnyilvántartás adatai szerint jelenleg is bejegyzett cégnek minősül.
Az elsőfokú adóhatóság a 2004. július 28-án hozott határozatával kötelezte a felperest - mint a bt. beltagját - a társaságot terhelő, de attól behajthatatlan 2 435 000 Ft összegű adótartozás megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2004. szeptember 16. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot he...
BH 2007.1.29 A betéti társaságot terhelő, - de attól be nem hajtható - adótartozás megfizetésére az adóhatóság a betéti társaság beltagját is kötelezheti [2003. évi XCII. tv. 35. §; 1997. évi CXLIV. tv. 90. §, 97. §, 101. §].
A felperes 2003. december 19-éig volt tagja a Betéti Társaságnak (továbbiakban: bt.), amely a cégnyilvántartás adatai szerint jelenleg is bejegyzett cégnek minősül.Az elsőfokú adóhatóság a 2004. július 28-án hozott határozatával kötelezte a felperest - mint a bt. beltagját - a társaságot terhelő, de attól behajthatatlan 2 435 000 Ft összegű adótartozás megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2004. szeptember 16. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését a 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 35. § (2) bekezdés f) pontjába, az 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 90. § (1) és (3) bekezdésébe, 97. § (1) bekezdésébe, 101. § (1) és (3) bekezdésébe, az 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 3. § (3) bekezdéseibe foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a bt. ellen kezdeményezett adótartozás behajtására irányuló végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre. A felperes a mögöttes felelősség alapján köteles a tagsági jogviszonyának megszűnéséig keletkezett, behajthatatlan tartozás megfizetésére mivel tagsági viszonyának megszűnése óta öt év még nem telt el.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy az nem felel meg az Art. 6. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 135. § (1) bekezdésében, a Gt. 95. § (2) bekezdésében, az 1959. évi IV. törvényben (továbbiakban: Ptk.), az 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 10. § (2) bekezdésében, a 2/2004. Polgári Jogegységi Határozatban foglaltaknak.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy az alperes határozata nem sért eljárási és anyagi jogszabályt. Az alperes jogszerűen bírálta e1 a felperes beadványát fellebbezésként.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Érvelése szerint a jogerős ítélet és az adóhatósági határozatok nem felelnek meg az 1949. évi XX. törvény (továbbiakban: Alkotmány) 13. § (1) bekezdésébe, 45. § (1) bekezdésébe, 50. § (1), (2) bekezdéseibe, az Art. 35. § (2) bekezdés f) pontjába, 145. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiba, 161. § (8) bekezdésébe, a Vht. 10. § (2) bekezdésébe, a Gt. 90. § (2) bekezdésébe, a Pp. 122. § (1) bekezdésébe, a Ptk. 7. § (1) bekezdésébe foglaltaknak. E körben a hatáskör hiányában hozott határozatokra, valamint arra hivatkozott, hogy a bt.-ből kivált, és nem volt adóalany a határozatok meghozatalakor. A határozatok idő előttiek és nem tekinthetők végrehajtható okiratnak.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Mindenekelőtt rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a rendkívüli jogorvoslati eljárásban az azt megelőző eljárás során fel nem merült jogcímre alapítottan a jogerős ítéletbe foglalt érdemi döntés nem vitatható, hiszen ezek tárgyában döntést nem tartalmaz és nem is tartalmazhat [Pp. 270. § (1) bekezdés, 275. § (1) bekezdés, BH 1996/372., BH 2002/283., EH 2002/653.]. Ennélfogva a Legfelsőbb Bíróság a felperesnek az Alkotmány rendelkezéseire alapított, kizárólag a rendkívüli jogorvoslati kérelemben előadott érvelését érdemben nem vizsgálhatta és nem bírálta el.
A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a vele szemben hozott határozatok idő előttiek, és hatáskör hiányában hozott döntések, illetve, hogy csupán adóalany kötelezhető adótartozás megfizetésére. A perbeli jogvita ugyanis adójogi jogviszonyból ered, ennélfogva annak elbírálására is az adójogi jogszabályi rendelkezések az irányadóak. Az Art. szerinti szabályozásból következően pedig nemcsak adóalany, hanem más személy is kötelezhető adótartozás megfizetésére, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak [Art. 3-5. §-ai, 6. § (1)-(2) bekezdései, 35. § (2) bekezdése].
Az e tárgyban hozott jogerős másodfokú adóhatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása pedig a közigazgatási perben eljáró bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik [Art. 35. § (2) bekezdése, 138. §, 143. § (1) bekezdése, Pp. XX. Fejezete]. A gazdasági társaságok tagjait a mögöttes felelősség elve alapján tehát csak az adóhatóság kötelezheti az adótartozás megfizetésére (2/2004. Polgári Jogegységi Határozat).
Az Art. 35. § (2) bekezdés f) pontja értelmében, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a gazdasági társaság adótartozásáért a rá vonatkozó szabályok szerint helytállni köteles tag. E törvényi feltételek pedig a perrel érintett határoztok kapcsán megállapíthatóak.
A felperes ugyanis - általa sem vitatottan - 2003. december 19-éig a bt. beltagja volt. A bt. adótartozását nem fizette meg, azt tőle behajtani nem lehetett. A felperest, mint a bt. beltagját a Gt. 101. § (1) és (3) bekezdése, 90. § (3) bekezdése, 97. § (1) bekezdése értelmében a társaság kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállni köteles tagnak kell tekinteni, aki felelős a társaság harmadik személyekkel szemben fennálló olyan tartozásáért, amelyek tagsági jogviszonyának megszűnése előtt keletkeztek, mégpedig a megszűnéstől számított öt évig. Az adóhatósági határozatok pedig a felperes tagsági viszonyának megszűnésétől számított öt éven belüliek.
Az Art. 145. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat, és ilyennek minősül a felperessel szemben hozott adóhatósági határozat is.
Rámutat egyben a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy adójogi jogviszonyban a végrehajtásra a Vht. szabályai csak ott és akkor alkalmazhatóak, ha erre az Art. felhatalmazást ad (Art. 144. §). Ebből következően tévesen hivatkozott a felperes a Vht. 10. § (2) bekezdése szerinti szabály megszegésére is.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel támadott körben teljes körűen a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő érdemi döntést tartalmaz. Ezért a megtámadott határozatot a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.376/2005. sz.)