adozona.hu
BH+ 2007.1.27
BH+ 2007.1.27
Az Országos Betétbiztosítási Alap közfeladatot ellátó szervezet, így a tevékenysége során keletkezett adat olyan közérdekű adat, amelynek megismerésére bárki jogosult. Azt, hogy az egyes adat üzleti titoknak minősül, az adat kezelője köteles bizonyítani [1992. évi LXIII. tv. 2. §, 19. §, 1993. évi XXIV. tv. 9. §, 10. §, 1996. évi CXII. tv.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítélet, helyt adva a felperes keresetének, kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek az igazgatótanácsának l998. július 9-én, 1998. augusztus 19-én, 1998. augusztus 31-én, l998. szeptember 3-án, 1998. szeptember 30-án, 1998. október 29-én, 1998. december 7-én, 1999. január 5-én, 1999. január 18-án, 1999. február 3-án, 1999. április 23-án, 1999. június 23-án, 1999. szeptember 9-én, 1999. november 23-án és 2000. december 8-án tartott üléseiről készült jegyzőköny...
BH+ 2007.1.27 Az Országos Betétbiztosítási Alap közfeladatot ellátó szervezet, így a tevékenysége során keletkezett adat olyan közérdekű adat, amelynek megismerésére bárki jogosult. Azt, hogy az egyes adat üzleti titoknak minősül, az adat kezelője köteles bizonyítani [1992. évi LXIII. tv. 2. §, 19. §, 1993. évi XXIV. tv. 9. §, 10. §, 1996. évi CXII. tv.].
A jogerős ítélet, helyt adva a felperes keresetének, kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek az igazgatótanácsának l998. július 9-én, 1998. augusztus 19-én, 1998. augusztus 31-én, l998. szeptember 3-án, 1998. szeptember 30-án, 1998. október 29-én, 1998. december 7-én, 1999. január 5-én, 1999. január 18-án, 1999. február 3-án, 1999. április 23-án, 1999. június 23-án, 1999. szeptember 9-én, 1999. november 23-án és 2000. december 8-án tartott üléseiről készült jegyzőkönyveinek másolatát.A jogerős ítélet megállapítása szerint az 1993. évi XXIV. törvénnyel létrehozott alperes igazgatótanácsa a fentiekben meghatározott napokon ülést tartott, amelyeken határozatok is születtek. A felperes 2005. június 2-án írásban kérte az alperestől, hogy a fenti ülésekről készült jegyzőkönyvek másolatát, mint közérdekű adatot, részére adja ki. Ezt a kérelmet az alperes elutasította.
A jogerős ítélet az alperest a felperes által kért jegyzőkönyvek kiadására az Alkotmány 61. § (1) bekezdése, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (továbbiakban: Avtv.) 19. § (3) és (4) bekezdése, illetve 20. §-a alapján kötelezte.
A jogerős ítélet az alperes védekezésével szemben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv., továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. rendelkezéseinek értelmezése, valamint az Alkotmánybíróság 624/E/1999. számú határozatának indokolásában foglaltak elemzése eredményeként megállapította, hogy az alperes a törvény által szabályozottan működő, közfeladatokat ellátó, nonprofit jellegű intézmény. Az alperes a törvény rendelkezése alapján a vagyona és bevételei után sem társasági, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem köteles, pénzforgalmi számláját az MNB vezeti és pénzeszközeit állampapírban kell tartsa. Az alperes olyan, közvetetten közpénzeket kezelő, közfeladatokat ellátó szervezet, amelynek az ellenőrzését is az Állami Számvevőszék látja el. Ezen indokok alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes a köz érdekében eljáró, közfeladatot ellátó szervezet, így a működése során keletkezett adatok olyan közérdekű adatok, amelyek megismerésére az Avtv. rendelkezéseit alkalmazni kellett.
Megállapította továbbá a jogerős ítélet, hogy az alperes a közérdekű adatok kiadása megtagadásának jogszerűségét nem bizonyította. Egyrészt azért, mert az Avtv. 19/A. § (1) bekezdésében megkívánt módon nem igazolta, hogy a kiadni kért jegyzőkönyvek a döntés előkészítő és belső használatra vonatkozó olyan adatokat tartalmaztak, amelyek tíz évig nem nyilvánosak, illetve azoknak tíz éven belüli megismerése törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Ezen túlmenően azt sem bizonyította az alperes, hogy a megismerési kérelmet üzleti titokra hivatkozással jogszerűen utasította el az Avtv. 19. § (6) bekezdés, illetve a Ptk. 81. § (2) bekezdés alapján. Az alperes erre csak hivatkozott, de konkrétan nem határozta meg és nem igazolta, hogy a kiadni kért jegyzőkönyvben szereplő adatok közül melyek azok, amelyek részben vagy egészben olyan információkat tartalmaznak, amelyeknek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné jogszerű gazdasági érdekeit. Erre tekintettel nem fogadta el az alperes által csatolt magánszakértői véleménynek, lényegében az alperes általános védekezésével megegyező megállapításait sem. Végül nem fogadta el az alperesnek azt a kifogását sem, amely szerint az igazgatótanácsi ülések résztvevőinek felszólalása olyan, az Avtv. 2. § 1. pontjában meghatározott személyes adat lenne, amely annak megismerését kizárná. Az igazgatótanács tagjai - az üléseken - a közfeladatot ellátó alperes tevékenységi körében jártak el és az ilyen minőségben tett nyilatkozataik, felszólalásaik az Avtv. 2. § 5. pontja értelmében olyan közérdekből nyilvános adatok, amelyeknek megismerése nem korlátozható.
A jogerős ítélet ezért kötelezte az alperest a jegyzőkönyvek másolatainak, mint közérdekű adatoknak a kiadására.
A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének az elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes közfeladatot lát el. Ennek alátámasztására részletesen elemezte a közfeladati minősítéssel kapcsolatban felhozott indokok alaptalanságát. Másrészt arra utalt, hogy a kiadni kért adatok üzleti titkot képeznek, így azok megismerését jogszerűen tagadta meg, állítva, hogy a jogerős ítéletnek az általa közöltek alapján egyenként kellett volna állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a kiadni kért adatok üzleti titoknak minősülnek-e. Állította, hogy az általa közölteken túlmenően a jegyzőkönyvek üzleti titok jellegét az abban foglalt adatok nyilvánosságra hozatala nélkül nem tudta igazolni. Ezért a bizonyításnak e sajátosságát kérte figyelembe venni.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását kérte a Pp. 271. § (3) bekezdésére hivatkozással. Érdemben pedig állította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
Elöljáróban rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a felperesnek a felülvizsgálat kizártságára vonatkozó álláspontja téves, mert a Pp. 271. § (3) bekezdés a), b) és c) pontja csak az ott taxatíve meghatározott perekben zárja ki a felülvizsgálatot akkor, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helyben hagyta. A közérdekű adat megismerése iránti kereset alapján indult per a törvény ezen felsorolásában nem szerepel. Érdemben kellett ezért az alperes felülvizsgálati kérelmét elbírálni.
A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg és érdemben helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alperes olyan, az Avtv. 2. § 3. pontjában, illetve 19. § (1) bekezdésében megjelölt, jogszabályban meghatározott, egyéb közfeladatot ellátó szerv, amely a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, általa kezelt adat megismerését köteles a nyilvánosság számára biztosítani. A tevékenysége végzéseként tartott igazgatótanácsi ülések anyagát tartalmazó jegyzőkönyvek olyan közérdekű adatok, amelyek megismerésére bárki, így a felperes is jogosult.
A jogerős ítélet az alperes jogállásáról, az alapításáról szóló jogszabályok és az Alkotmánybíróság határozatának elemzése alapján határozott. Önmagában abból, ahogy az alperes a közfeladat megállapításának alapjául szolgáló egyes jellemzőket értelmezi, nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az alperes nem minősül közfeladatot ellátó szervezetnek. Hivatkozik az alperes arra, hogy az Alkotmánybíróságnak az egyéb tárgyban keletkezett határozata indokolásában foglaltak a bíróságot nem kötik és a Legfelsőbb Bíróság az abban foglaltaktól eltérő értelmezésre is juthat. A Legfelsőbb Bíróság azonban a Pfv.IV.22.044/2004/9. számú végzésében már rámutatott arra, hogy az alperes jogállásával kapcsolatban az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában tett megállapítások figyelembe vehetők.
Másrészt az Alkotmánybíróság, amikor az alperes jogállását határozatában értelmezte, lényegében idézte az alperest eredetileg létrehozó 1993. évi XXIV. törvény 9. és 10. §-aihoz fűzött indokolás szövegét, amely szerint - egyebek mellett - az alperes olyan nonprofit jellegű, közfeladatokat ellátó intézmény, amely, ha indirekt módon is, de közpénzeket kezel és közhasznú feladatokat lát el. A jogerős ítéletnek a minősítése tehát nem kizárólag az Alkotmánybíróság határozatának indokolásán, hanem az alperest létrehozó törvény indokolásán alapszik.
A közfeladat fogalma szélesebb annál, mint amit jogszabály szigorúan vett állami vagy helyi önkormányzati feladatként meghatároz. A betétek visszafizetését államilag szavatoló, egykor a Ptk. 533. § (4) bekezdésén és az 1989. évi 2. tvr. rendelkezésein alapuló közfeladat ellátásának biztosítását a törvényalkotó egyéb módon tartotta fenn azáltal, hogy létrehozta a célját és feladatát tekintve a korábbi állami garanciát biztosító szervezetnek megfelelő alperest. A feladat közcélúsága szempontjából pedig nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy az alperes azt nem a költségvetés útján keletkező közpénzekből, hanem a betétesek által kötelezően fizetendő hozzájárulások összegéből látja el.
Megalapozatlanul állította tehát az alperes, hogy a jogerős ítélet a közérdekű adat megismerése feltételeként jogi státusát tévesen határozta meg.
A jogerős ítélet a fentieken túlmenően jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre is, hogy a közérdekű adat megismerése iránti kérelmet az üzleti titokra hivatkozással alaptalanul tagadta meg az alperes. Az alperes az iratokhoz A/5/1. alatt csatolt mellékletben sorolta fel azt, hogy az l998-ban és l999-ben tartott üléseinek és az ott hozott határozatainak mi volt a tárgya. Önmagában e tárgy meghatározásból azonban nem lehetett megállapítani, hogy az adott tárgyban keletkezett adatok üzleti titoknak minősülnek-e. Ezen túlmenően az üzleti titok alapjaként az alperes csak arra hivatkozott, hogy a jegyzőkönyvben foglalt adatok egyes pénzintézetek válságkezelésével kapcsolatos adatokat is tartalmaznak. Ez azonban nem elegendő annak megállapítására, hogy az alperes üzleti titkát sértené az adat nyilvánosságra jutása. Helytállóan állapította meg tehát a jogerős ítélet, hogy a kiadni kért egyes adatok tekintetében az annak akadályát képező üzleti titkot az alperes nem bizonyította és nem jogszabálysértő a jogerős ítélet önmagában az alperes azon hivatkozása miatt sem, hogy ezt a tényt a rendelkezésre bocsátott adatok alapján egy-egy jegyzőkönyv vonatkozásában külön nem értékelte.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, azaz kizárólag azt vizsgálta, hogy az alperes által hivatkozott okból a jogerős ítélet jogszabálysértő-e. A jogerős ítélet egyéb jogi indokai tekintetében a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértést nem jelölt meg.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Pfv.IV.21.133/2006.)