adozona.hu
BH+ 2006.11.512
BH+ 2006.11.512
A cégnévnek akkor is meg kell felelnie a cégkizárólagosság követelményének, ha a cégnévben a tag természetes személy neve szerepel [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 15. § (8) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az N. és Társa Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság cégbejegyzés iránti kérelmét - hiánypótlási eljárás lefolytatása után - a cégbíróság végzésével elutasította. Végzése indokolásában kifejtette a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 15. § (2), (4) és (8) bekezdésében foglaltakból következően a tagoknak jogukban áll vezetéknevüket a cégnévben vezérszóként feltüntetni, de a vál...
BH+ 2006.11.512 A cégnévnek akkor is meg kell felelnie a cégkizárólagosság követelményének, ha a cégnévben a tag természetes személy neve szerepel [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 15. § (8) bek.].
Az N. és Társa Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság cégbejegyzés iránti kérelmét - hiánypótlási eljárás lefolytatása után - a cégbíróság végzésével elutasította. Végzése indokolásában kifejtette a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 15. § (2), (4) és (8) bekezdésében foglaltakból következően a tagoknak jogukban áll vezetéknevüket a cégnévben vezérszóként feltüntetni, de a választott cégnévhez megtévesztésig hasonló cégnévvel N. és Társa Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. már korábban bejegyzésre került, így a bejegyezni kért cég elnevezése a cégkizárólagosság elvét sérti.Az ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Végzése indoklásában többek között kifejtette, a Ctv. 15. § (8) bekezdéséből az következik, hogy a cég kizárólag arra lett volna jogosult, hogy az "N." személynevet a vezérszóban feltüntesse, függetlenül attól, hogy más cég elnevezése azonos személynevet tartalmaz-e vagy sem. E jogosultság azonban nem terjed ki a "társa" szó vezérszóként történő feltüntetésére. Álláspontja alátámasztására hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi döntésére (Cgf.VII.32.122/1993/2.), valamint a cégnyilvánosságról, a cégbejegyzési eljárásról és a végelszámolásról szóló - a kérelem benyújtásakor még nem hatályos, de jogi álláspontjának helyességét alátámasztó - 2006. évi V.törvény 3. § (4) bekezdésére és 4. § (1) bekezdésére is.
A bejegyzést kérő felülvizsgálati kérelmében az ügyben eljárt bíróságok végzéseinek megváltoztatását, a cég bejegyzésének elrendelését kérte. Hivatkozott a Ctv. 15. §-a (8) bekezdésében foglaltakra. Álláspontja szerint a hivatkozott törvényi rendelkezésből nem lehet olyan következtetést levonni, hogy a tulajdonos neve a cégnévben, akár a cégkizárólagosság elvének megsértése esetén is szerepelhet, de ha a cégnévben a "társa" kifejezés is szerepel, akkor ez a lehetőség nem áll fenn. Hangsúlyozta, számos azonos vagy hasonló N. és társa (társai) cégnévvel bejegyzett cég működik Magyarországon. Jogellenes, hogy a másodfokú bíróság véleménye alátámasztására még a határozat meghozatala idején nem hatályos törvény rendelkezéseire hivatkozott.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság érdemben elfogadta az ügyben eljárt bíróságok álláspontját. A Ctv. 15. §-ának (8) bekezdése az alábbiak szerint szól. "A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmet elsőként nyújtotta be. Ez a rendelkezés nem érinti a cégtulajdonosnak, illetve a tagoknak azt a jogát, hogy nevüket a cégnévben vezérszóként feltüntessék".
A Legfelsőbb Bíróság jogértelmezése szerint e rendelkezések helyes értelmezése az, hogy a társaság tagjai jogosultak nevüket a cégnévben feltüntetni, ugyanakkor ezen túlmenően a cégnévnek meg kell felelnie a cégkizárólagosság elvének, vagyis olyan többletelemmel kell a cégnevet kiegészíteni, mely alkalmas az adott cég más már korábban bejegyzett, vagy bejegyzését kért cég cégnevétől való egyértelmű megkülönböztetésre. Adott tényállás mellett nem vitatható, hogy e követelményeknek a bejegyzést kérő cég cégneve nem felelt meg. A Legfelsőbb Bíróság jelen álláspontjával egyezően döntött Cgf.II.32.831/1999/2. számú határozatában. Nincs a jogkérdés eldöntésére kiható jelentősége, hogy a bejegyzést kérő cégnevéhez hasonló cégnévvel több cég is a cégjegyzékben szerepel. Az ítélőtábla határozatában hivatkozott legfelsőbb bírósági döntés kapcsán a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a hivatkozott határozat az 1989. évi 23. tvr. rendelkezései alapján született, így az adott ügyben nem irányadó. Rögzíti továbbá, hogy az adott ügyben a 2006. évi V. törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak, de ezzel ellentétes megállapítás a másodfokú bíróság végzésében sem szerepel. A másodfokú bíróság döntéseit a Ctv. már hivatkozott 15. § (8) bekezdésére alapítottan hozta meg.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzést a Pp.275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf.Bír. Gfv.X.30.254/2006. sz.)
Lábjegyzet
Az 1997. évi CXLV. törvényt a 2006. évi V. törvény hatályon kívül helyezte, de a határozatban foglaltak a jelenlegi szabályozás mellett is irányadók.
