adozona.hu
BH 2006.9.305
BH 2006.9.305
Építményadó fizetés alóli mentesség, illetve kedvezmény megállapíthatóságának feltételei [1990. évi C. tv. 13. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1000/3000. részben tulajdonosa a 228900/1. hrsz. alatt lévő, 24813 m2 hasznos alapterületű pincének, amely az ingatlan-nyilvántartásban "kivett gazdasági épület és udvar"-ként van feltüntetve. A felperes 2002 decemberében és 2003. év első felében a pincében gombatermesztést nem folytatott, azt tervezte, hogy azt - ilyen célra - bérbeadás útján hasznosítja. A gombatermesztést 2003. június 10-én kezdte meg.
Az önkormányzati adóhatóság a felperes terhére 2003. évre vonatkozóan - korá...
Az önkormányzati adóhatóság a felperes terhére 2003. évre vonatkozóan - korábbi bevallásai alapján - építményadó fizetési kötelezettséget írt elő. A felperes adómentességre hivatkozó fellebbezésére figyelemmel, határozatát visszavonta és ellenőrzést rendelt el. Az ennek eredményeként hozott elsőfokú határozatban kötelezte a felperest 2003. évre 7 443 900 Ft építményadó, 491 397 Ft adóbírság megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 13. § h) pontjában, a Budapest Főváros kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 45/1995. (XII. 18.) számú rendelete (továbbiakban: Ör.) 7. § f) pontjában, az 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 64. § (2) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatának indokolása szerint a felperes nem igazolta, hogy a pincét az adóévben rendeltetésszerűen, folyamatosan növény- (gomba-) termesztési célra használta volna, ezért adómentesség nem illeti meg. Az adóbírság mértékét az adókülönbözet 10%-ában határozta meg, késedelmi pótlékot nem számított fel.
A felperes keresetében - adómentességére hivatkozással - a határozatok megváltoztatását kérte. Azzal érvelt, hogy 2003. év első felében gombatermesztési tevékenységét csupán szüneteltette, ebben az időszakban a szakmai követelményeknek megfelelően a területet pihentette, illetve karbantartási, felújítási munkákat végzett.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy a felperes által hivatkozott féléves pihentetési (szüneteltetési) időszaknak nincs a gombatermesztéssel összefüggő ésszerű magyarázata. A felperes nem bizonyította, hogy 2003. január 1-jén, illetve azt követő időszakban gombatermesztést, illetve ahhoz kapcsolódó tevékenységet folytatott volna. Az adómentesség feltételeit a közigazgatási és a bírósági eljárásban nem igazolta.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás és az abból levont ténybeli és jogkövetkeztetés jogszabálysértő. Az adómentesség 2003. évre megillette. A jogerős ítélet nem felel meg a Htv. 13. § h) pontjában foglaltaknak.
Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Htv. 11. § (1) bekezdése értelmében adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény). A Htv. 12. § (1) bekezdése kimondja, hogy az építményadó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A Htv. 13. § h) pontja értelmében mentes az adó alól az ingatlannyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépület, feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez használja. A 14. § (1) és (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az adókötelezettség az év első napján keletkezik, és az ezt követő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. A fenti törvényhely (4) bekezdése kimondja, hogy a tevékenység szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti. Az Ör. az 5., 6., 7., 7/A., 8. §-ában - a Htv. előzőekben ismertetett rendelkezéseinek megfelelően, azzal egyezően - szabályozza az adó alanyát, az adókötelezettséget, az adómentességet, az adókedvezményt, az adókötelezettség keletkezésére, változására, megszűnésére vonatkozó szabályokat.
A Htv. 13. § h) pontját a 2002. évi XLII. törvény 153. §-a módosította 2003. január 1-jei hatállyal. Az új szabályozás a korábbihoz képest két lényeges eltérést tartalmaz. Ezek egyike, hogy már nemcsak a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépületeket mentesíti az építményadó alól, hanem magát a növénytermesztéshez szolgáló épületet (pl. gombapincét) is, továbbá, hogy csak magát a növénytermesztési tevékenységet folytató adózót illetheti meg a mentesség, míg a korábbi szabályozás szerint a mentesség érvényesítésének egyik feltétele az volt, hogy az adóalany vagy más személy (pl. bérlő) ténylegesen növénytermesztést végezzen. A 2003-tól hatályba lépett törvényi módosításhoz kapcsolódva az igénybe venni kívánt adómentességhez az adóalanynak bevallást kellett benyújtania és ebben kellett kifejezésre juttatnia, hogy esetében a tárgyi és alanyi feltételek 2003. január 1-jétől teljesülnek.
Az előzőekben ismertetett szabályozásra figyelemmel Legfelsőbb Bíróság osztja az alperes határozatba foglalt jogi álláspontját, mely szerint a jogalkotó adómentességben azokat kívánta részesíteni, akik növénytermesztésből élnek, ilyen gazdálkodást állandóan, folyamatosan végeznek figyelembe véve a tevékenységre irányadó szakmai szempontokat és technológiai eljárásokat. A rendeltetésszerű növénytermesztési tevékenység végzése, az ehhez kapcsolódó használat, a kizárólagos és tényleges gombatermesztés megléte vagy hiánya nem jog-, hanem ténykérdés. Az adómentességet megalapozó feltételek ezért nem függhettek, nem is függtek a hatóság döntésétől, eljárásától, jogértelmezésétől. Az adózó ugyanis maga dönthetett és döntött is arról, hogy használja-e vagy sem építményét a kedvezményezett célra.
A felperes a közigazgatási eljárás során és a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján eljárva a perben sem csatolt olyan okiratot, amely azt igazolta volna, hogy az adóköteles építményben az adókötelezettség keletkezésekor, 2003. január 1. napján növény- (gomba-) termesztést végzett volna. A közigazgatási eljárás során tett nyilatkozatai kifejezetten arról szóltak, hogy az építményt bérbe kívánja adni. A növénytermesztési tevékenyhez kapcsolódó használatot, a gombatermesztést - nyilatkozatából és a jegyzőkönyvből megállapíthatóan - csak 2003. június 10-étől kezdte meg.
Az elsőfokú bíróság a felek által elétárt dokumentumok alapján okszerűen vonta le azt a ténybeli következtetést, hogy a felperes által hivatkozott ún. pihentetési (szüneteltetési) időszak az átlagostól, köztudomású tényektől eltérő, rendkívüli időtartamú. Iratszerűen állapította meg, hogy a felperes által a perben becsatolt "szakvélemények" - amelyek csak, mint a fél nyilatkozatai értékelhetőek - nem a határozatokkal érintett gombapincére vonatkoznak. Azt is iratszerűen rögzítette, hogy a felperes nem csatolt és nem is hivatkozott olyan bizonyítékra, amely konkréten a perrel érintett építményre vonatkozóan igazolt volna egy szakmailag indokolt ok miatti féléves pihentetési időszakot, karbantartási, felújítási, fertőtlenítési munkálatot. Ezért a felperesnek a tényállás feltárására vonatkozó jogszabálysértésre történő hivatkozása alaptalan. A jogerős ítélet megfelel a Pp. 206. § (1) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A jogszerűen megállapított tényállásból és a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályok alapján a felperest adómentesség 2003. évre - mivel az adókötelezettség szempontjából releváns időpontban az építményben nem végzett növény- (gomba-) termesztést - nem illette meg.
A jogerős ítélet és az alperes határozata megfelel a Htv. 13. § h) pontjában és az Ör. 7. § (1) bekezdése f) pontjában foglaltaknak, jogszerű döntést tartalmaz. A 2003. június 10-étől kezdődő, igazolt növénytermesztési célú használat amennyiben az folyamatos volt, kizárólag a 2004. évi adókötelezettségnél vehető figyelembe [Ör. 8. § (2) bekezdése].
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.254/2004. sz.)