BH+ 2006.8.376

A bányásznyugdíjra való jogosultság fennálltára hivatkozás - annak tényleges igénylése és megállapítása hiányában - önmagában nem alapozza meg az egészségkárosodási járadék megszüntetését [1997. évi LXXXI. tv. 64-65. §.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 2000. szeptember 1. napjától bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesült.
2004. december 3. napján bányásznyugdíj iránti igényt nyújtott be, majd kérelmét 2005. február 8. napján visszavonta.
Erre tekintettel a felperes bányásznyugdíj ügyében az eljárást a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a 2005. február 16. napján kelt határozatával megszüntette.
A Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a felperes egészségkárosodási járadék ügyében hivatalból eljárva a 2005. f...

BH+ 2006.8.376 A bányásznyugdíjra való jogosultság fennálltára hivatkozás - annak tényleges igénylése és megállapítása hiányában - önmagában nem alapozza meg az egészségkárosodási járadék megszüntetését [1997. évi LXXXI. tv. 64-65. §.]
A felperes 2000. szeptember 1. napjától bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesült.
2004. december 3. napján bányásznyugdíj iránti igényt nyújtott be, majd kérelmét 2005. február 8. napján visszavonta.
Erre tekintettel a felperes bányásznyugdíj ügyében az eljárást a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a 2005. február 16. napján kelt határozatával megszüntette.
A Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a felperes egészségkárosodási járadék ügyében hivatalból eljárva a 2005. február 15. napján kelt határozatával a felperes egészségkárosodási járadékának folyósítását 2005. március 1. napjával megszüntette arra hivatkozva, hogy a felperes bányásznyugdíjra vált jogosulttá, így az egészségkárosodási járadékra a jogosultsága megszűnt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. március 7. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperes határozatainak felülvizsgálatát és megváltoztatását, annak megállapítását kérte, hogy az egészségkárosodási járadékra továbbra is jogosult.
Arra hivatkozott, hogy a bányásznyugdíj iránti igényét visszavonta, az ügyben az alperes az eljárást megszüntette.
Erre való hivatkozással az alperes nem volt jogosult arra, hogy az egészségkárosodási járadékát megszüntesse.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte, és az alperes 2005. március 7. napján kelt határozatát - a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2005. február 15. napján kelt határozatára is kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezte, az alperest perköltség megfizetésére kötelezte.
Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az egészségkárosodási járadékra a többször módosított 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) szabályait kell alkalmazni, amely a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról rendelkezik.
Az R. 24/A. § (1) bekezdésére és (6) bekezdésére hivatkozással megállapította a megyei munkaügyi bíróság, hogy ezen jogszabályhelyekkel összefüggésben azt kellett eldönteni, hogy bekövetkezik-e az egészségkárosodási járadékra való jogosultság megszűnése akkor, ha az alperes nem állapít meg az igénylő részére bányásznyugdíjat, bár nála a jogszabályi feltételek egyébként fennállnának.
A bányásznyugdíjról rendelkező 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 2. § (1) bekezdése értelmében a bányásznyugdíjjal kapcsolatos igény érvényesítésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szabályait kell alkalmazni. E törvény 64. § (1) bekezdése értelmében az ellátás csak írásban, meghatározott formában igényelhető. E szabályból következően, ha az igénylő a bányásznyugdíjat nem a törvény által megkívánt formában nyújtja be, vagy azt visszavonja, nincs olyan jogosultság, amelyről az alperes dönthetne. Így - a megyei munkaügyi bíróság álláspontja szerint - tévedett az alperes, amikor azt állapította meg, hogy a felperes bányásznyugdíjra vált jogosulttá, hiszen a megállapítás ügyében az eljárást anélkül szüntette meg, hogy a felperes részére bányásznyugdíjat állapított volna meg; így jogszabályt sértett, amikor a felperes egészségkárosodási járadékát megszüntette. Ezért a megyei munkaügyi bíróság az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, mivel azt állapította meg, hogy a felperes egészségkárosodási járadékra való jogosultsága változatlanul fennáll.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az R. 24/A. § (8) bekezdés c) pontját, a Tny. 64. § (1) bekezdését, és 65. §-át.
Az alperes álláspontja szerint a jogerős ítélet ellentétes a Tny. hivatkozott rendelkezéseivel, mivel ezek szerint az igénybejelentés nem jogosultsági feltétel, azonban a munkaügyi bíróság ítélete azt annak tekinti.
Jogszabálysértő az ítélet, mert annak alapján az ügyfél részesül a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, annak ellenére, hogy erre nem jogosult, mivel bányásznyugdíjra való jogosultság feltételével rendelkezik.
A jogszabályi rendelkezések szerint egy ellátásra (jelen esetben a bányásznyugdíjra) való jogosultságnak nem feltétele az igénybejelentés; így ellátásra való jogosultság akkor is fennállhat, ha az érintett személy igényét soha nem érvényesíti. Tehát az ügyfél hiába vonta vissza a bányásznyugdíj megállapítása iránt benyújtott igényét, arra jogosult; így nem jogosult a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára.
Az alperes álláspontja szerint tévedett a munkaügyi bíróság abban a tekintetben, hogy a bányásznyugdíjra való jogosultságot az igénybejelentéshez kötötte.
Az igénybejelentés és a jogosultság két különböző kategória, egyik sem előfeltétele a másiknak. A jogosultságnak nem előfeltétele az igénybejelentés, mivel a jogosultsági feltételek attól teljesen függetlenül fennállhatnak. Ebben az esetben a felperes jogosultsága fennáll egy adott ellátásra, csak még jogosultságát nem érvényesítette igénybejelentéssel, ezért nem került részére megállapításra az adott ellátás. Egy ellátásra - adott esetben - jogosultság akkor is fennállhat, ha az érintett személy igényét soha nem érvényesíti.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei munkaügyi bíróság helyesen rögzítette az ügyben irányadó tényállást, megfelelően rögzítette az irányadó jogszabályi rendelkezéseket, és azokból helytálló jogi következtetést vont le.
Az R. 24/A. § (8) bekezdés c) pontja értelmében megszűnik az egészségkárosodási járadékra való jogosultság, ha a dolgozó bányásznyugdíjra, öregségi, illetve baleseti rokkantsági, vagy rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá.
A Tny. 64. § (1) bekezdése szerint a nyugellátást írásban, meghatározott formában kell igényelni.
A Tny. 65. § (1) bekezdés a) pontja előírja, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatot hoz a nyugellátás iránti igény teljesítéséről - ide értve a rögzített öregségi nyugdíj iránti igényt is - és elutasításáról.
A perben rendelkezésre állt iratok tanúsága szerint a felperes a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesült 2000. szeptember 1. napjától.
Az arra való jogosultságának feltételei az R. 24/A. § (1)-(7) bekezdéseiben rögzítettek szerint fennálltak, e tekintetben változás nem következett be.
A felperes bányásznyugdíj megállapítása iránti igényt nyújtott be az alperesnél, majd igényét visszavonta.
Az alperes a fent hivatkozott Tny.-beli rendelkezések szerint az igény teljesítéséről, avagy annak elutasításáról érdemi határozatot nem hozott. E tekintetben eljárását a felperesi kérelem-visszavonásra tekintettel szüntette meg, majd hivatalbóli eljárása eredményeként megállapította a bányásznyugdíjra való jogosultság fennálltát, és erre hivatkozással szüntette meg a felperes egészségkárosodási járadékának folyósítását.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint alapvetően téves az alperes felülvizsgálati kérelembeli azon érvelése, hogy a megyei munkaügyi bíróság a jogosultságot az igénybejelentéshez köti.
Az alperesi álláspont a jogosultság és az igénybejelentés közötti differenciálást illetően helytálló. Kétségtelen, hogy az R. 24/A. § (8) bekezdés c) pontja a bányásznyugdíjra jogosulttá váláshoz köti a járadékra való jogosultság megszűnését. Erre vonatkozóan az alperesnek - igénybejelentés hiányában - vizsgálódási lehetősége nincs.
Ezen a ponton kapcsolódik össze - a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint - a jogosultság az igénybejelentéssel. A bányásznyugdíj megállapítása iránti eljárás igénybejelentéssel indul, az alperes a jogosultsági feltételeket ekkor megvizsgálja, és ha meglévőnek találja, határozattal dönt az igény elbírálása tárgyában; helyt adó határozat esetén válik bányásznyugdíjra jogosulttá a kérelmező, és ez alapozza meg a járadék megszüntetését.
Nem tekinthető a Tny. alapelveivel összhangban állónak az alperes azon eljárása, hogy egy el nem bírált igény alapján jogosultságot állapít meg, amelyet nem kísér az ellátás folyósítása; ugyanakkor ezen okból kizárólag erre alapozottan másik ellátást megszüntet.
Rámutat arra a Legfelsőbb Bíróság, hogy nem helytálló a másodfokú alperesi határozat azon megállapítása, hogy a felperes az R. 19. § (1) bekezdésében rögzített feltételeknek nem felel meg.
A felperes bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesült, azt folyamatosan folyósították részére, körülményeiben változás nem következett be. Pusztán a bányásznyugdíj iránti igény benyújtása, majd visszavonása nem alapozza meg ezen alperesi megállapítást.
A felülvizsgálati kérelemben felvázolt alperesi logikát követve a jogosultság megszűnése sem indokol megszüntetést, hiszen a bányásznyugdíjra jogosultság megállapítása sem vonta maga után a nyugdíj megállapítását.
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy nem tekinthető jogszerűnek azon alperesi eljárás, amely egy járadék megszüntetéséről rendelkezik, egy másik ellátásra való jogosultság fennálltára hivatkozással, e másik ellátás megállapítása és folyósítása nélkül.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. MfvK.IV.10.624/2005.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.