BH+ 2006.8.375

I. A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából indokolás nélkül felmenthető. Ebből következik, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója nem köteles számot vetni intézkedése okáról [1996. évi XLIII. törvény 241/D. § (1) bekezdés]. II. A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló intézkedéshez annak közlését követően mindkét fél kötve van, az egyoldalúan nem vonható vissza jogellenességére hivatkozva [1996. évi XLIII. törvény 197. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A fegyveres szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állt felperes a módosított keresetében az alperes vele szemben hozott három intézkedése, - teljesítményértékelés, vezetői beosztásából való felmentése és szolgálati viszonyának megszüntetése - jogellenességének megállapítását és hatályon kívül helyezését, valamint 6-12 havi átlagilletménye megfizetését kérte. Béremelésre hivatkozva illetménykülönbözet iránt is előterjesztette igényét.
A munkaügyi bíróság ítéletében a felperes kereseti kére...

BH+ 2006.8.375 I. A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából indokolás nélkül felmenthető. Ebből következik, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója nem köteles számot vetni intézkedése okáról [1996. évi XLIII. törvény 241/D. § (1) bekezdés].
II. A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló intézkedéshez annak közlését követően mindkét fél kötve van, az egyoldalúan nem vonható vissza jogellenességére hivatkozva [1996. évi XLIII. törvény 197. §].
A fegyveres szervnél hivatásos szolgálati viszonyban állt felperes a módosított keresetében az alperes vele szemben hozott három intézkedése, - teljesítményértékelés, vezetői beosztásából való felmentése és szolgálati viszonyának megszüntetése - jogellenességének megállapítását és hatályon kívül helyezését, valamint 6-12 havi átlagilletménye megfizetését kérte. Béremelésre hivatkozva illetménykülönbözet iránt is előterjesztette igényét.
A munkaügyi bíróság ítéletében a felperes kereseti kérelmének részben helyt adott, és a munkáltatói teljesítményértékelést hatályon kívül helyezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az ítéletben megállapított tényállás szerint a rendőrőrnagy rendfokozatú felperes a B.-i Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti osztályán osztályvezetői beosztásban teljesített szolgálatot. A 2003. március 31-én kelt feladat és értékelő adatlapon a felperes egyéni teljesítményét a munkáltató értékelte, amellyel a felperes nem értett egyet. A rendőrkapitányság vezetője a 2003. július 1-jén kelt parancsban a felperest 2003. július 1-jei hatállyal a vezetői beosztásából indokolás nélkül felmentette, és miután a felperes a felajánlott új beosztás elfogadásáról a Hszt. 245/D. § (2) bekezdésében meghatározott 5 munkanapon belül nem nyilatkozott, a szolgálati viszonyát a Hszt. 56. § (2) bekezdés c) pontjára, valamint a 245/D. § (1), (2) és (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel 2004. április 30-ai hatállyal felmentéssel megszüntette. A felperes szolgálati panaszát a rendőrkapitányság vezetője elutasította, egyben ez utóbbi parancs hatálytalanításáról tájékoztatta felperest, mert észlelte, hogy a 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 13. § (2) bekezdése szerint a szolgálati viszony megszüntetése a főtiszt felperes esetében az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője hatáskörébe tartozik. Ezt követően az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője a felperes szolgálati viszonyát 2004. május 15-ei hatállyal felmentéssel megszüntette.
A bíróság a teljesítményértékelést az eljárási szabályok megsértése miatt hatályon kívül helyezte. A vezetői beosztásból való felmentést jogszerűnek találta, míg a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló parancs tekintetében megállapította, hogy az jogellenes volt, azonban mivel az nem hatályosult, az erre vonatkozó keresetet sem ítélte alaposnak.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest 79 618 forint illetménykülönbözetet és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A másodfokú bíróság - az illetménykülönbözet iránti igény kivételével - a fellebbezést nem találta alaposnak, lényegében helyes indokai alapján hagyta helyben a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak a munkaügyi bíróság ítéletére kiterjedő megváltoztatását és a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Nevezetesen annak a megállapítását, hogy a vezetői beosztásból történő indokolás nélküli felmentés jogellenes volt, és a rendeltetésszerű joggyakorlás tilalmába ütközött, a B.-i Rendőrkapitányság vezetője jogellenesen szüntette meg a szolgálati jogviszonyát, amellyel összefüggésben az alperesnek hat havi átlagkereset megfizetésére történő kötelezését és a költségekben való marasztalását kérte. Másodlagos kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatala utasítására irányult.
Álláspontja szerint a vezetői beosztásból való indokolás nélküli felmentés esetén is meg kell jelölni a munkáltatónak az intézkedés alapjául szolgáló okot. K. A. rendőr alezredes tanúvallomása alátámasztotta a teljesítményértékelés és a vezetői megbízás visszavonása közötti okozati összefüggést. A teljesítményértékelést a bíróságok jogellenesnek minősítették, melyből következően az arra alapított intézkedés sem lehet jogszerű. Ezen túlmenően az alperes megfelelő betölthető beosztás felajánlása nélkül intézkedett, és a közlés időpontjában írásba foglalt parancs nem állt rendelkezésre. Vitatta a bíróságok jogi álláspontját a B.-i Rendőrkapitányság vezetőjének a szolgálati jogviszonyát megszüntető parancsával kapcsolatban, arra hivatkozva, hogy a parancs a közléssel hatályosult, és azzal szemben a jogorvoslat igénybevétele nem minősíthető a parancs visszavonásához való hozzájárulásként. Ez a parancs pedig jogellenes volt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és a felperesnek a költségekben való marasztalására irányult.
A felülvizsgálati kérelem részben alapos.
1.A Hszt. 241/D. § (1) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagja vezető beosztásából indokolás nélkül azonnali hatállyal felmenthető. Az indokolási kötelezettség hiánya egyben azt is jelenti, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója nem köteles számot adni arról sem, hogy az intézkedéséhez milyen okok vezettek, azt milyen megfontolásból tette meg. A munkáltatót indokolási kötelezettség a jogorvoslati eljárásban sem terheli. Ebből következően önmagában a teljesítményértékelés hatályon kívül helyezése nem vonja maga után a vezetői beosztásból való felmentés jogellenességét. A bizonyítási eljárás pedig nem tárt fel olyan adatot, amely az alperes részéről a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapítását megalapozná. Az alperes a vezetői beosztás visszavonásakor a Hszt. 241/D. § (2) bekezdésében megfogalmazott felajánlási kötelezettségének eleget tett. Ezzel kapcsolatban a másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a felajánlott beosztás betölthetősége az alperes felelősségi körébe tartozott, és az elfogadására vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozat megtétele alól a felperest nem mentesítette. Annak sincs jogellenességet eredményező következménye, hogy a vezetői beosztásból való felmentésről szóló parancsot az alperes a felperes részére mikor kézbesítette. Helytálló a munkaügyi bíróságnak az ítélet indokolásában kifejtett álláspontja, miszerint ez csupán azzal a következménnyel járt, hogy a felmentés időpontja kitolódott.
A felperes a B.-i Rendőrkapitányság vezetőjének a felmentéséről rendelkező parancsa ellen benyújtott szolgálati panaszában a szolgálati jogviszonya felmentéssel történt megszüntetésének jogszerűségét érdemben vitatta. Ezzel a döntést hozó elöljáró (rendőrkapitány) nem értett egyet, azt, mint alaptalant elutasította, és mivel a szolgálati panasznak nem adott helyt azt felterjesztette az ORFK vezetőjének. Ezt a körülményt az eljárt bíróságok tévesen nem értékelték.
A felperes a keresetében a Hszt. 7. § (3) bekezdésében foglaltak megsértésére hivatkozott, mert az írásbeli közléssel a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó parancs hatályosult, és az nem vitásan jogellenes, miután az őrnagy rendfokozatú főtiszt vonatkozásában a jogviszony megszüntetéséről a B.-i Rendőrkapitány vezetője nem rendelkezhetett. Határozott kereseti kérelme a szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítására és annak jogkövetkezményeként 2-12 havi átlagilletménye megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság az ítéletének indokolásában a parancs jogellenességét ugyan megállapította, azonban úgy ítélte meg, hogy a parancs nem hatályosult, mert a felperes az ellene benyújtott szolgálati panaszában saját maga is annak visszavonását kérte. Ezt az álláspontot a másodfokú bíróság is osztotta.
A saját jognyilatkozatához mindegyik fél kötve van. A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló parancsot a felperes részére kézbesítették, ennélfogva azt a felperessel közöltnek és egyben hatályosnak kell tekinteni. A felperes a szolgálati panaszában a jogviszonya megszüntetését az előzményekkel (teljesítményértékelés, vezetői megbízás visszavonása) összefüggésben sérelmezte, érdemben vitatta, hogy a felmentés jogszabályi feltételei fennálltak.
A szolgálati panasz tehát nem alaki hibát kifogásolt. Mivel az intézkedést hozó elöljáró nem értett egyet a felperes panaszában foglaltakkal, a szolgálati panaszt elutasította. Ehhez képest nem értelmezhető a parancs visszavonása a panasznak helyt adó intézkedésnek, azaz a felperes hozzájárulásával történt visszavonásnak. Ezért a felperes szolgálati viszonyát megszüntető parancs, mint hatályos munkáltatói intézkedés jogszerűségét kellett - a felperes keresete alapján - elbírálni.
Az alperes a perben nem tette vitássá, hogy a rendőrkapitányság vezetőjét a főtiszt rendfokozatú felperessel szemben a szolgálati jogviszony megszüntetése vonatkozásában munkáltatói jogkör gyakorlása nem illette meg, így a felperes szolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. Ennélfogva felperesnek a jogellenesség jogkövetkezményeként igényelt 2-12 havi átlagilletmény iránti keresete alapos.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogellenesség jogkövetkezményeként hat havi átlagilletmény megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A Hszt. 197. §-ának (3) bekezdés szerint, ha a hivatásos állomány tagja nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörben történt visszahelyezést, a bíróság a fegyveres szervet - az eset összes körülményei, különösen a jogsértés és annak következményei és súlyának mérlegelésével - a hivatásos állomány tagja részére legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti.
A felperesnek az 1989. február 1-je óta fennálló szolgálati jogviszonyára tekintettel a Legfelsőbb Bíróság nem találta eltúlzottnak a hat havi átlagilletmény megfizetésére vonatkozó kereseti követelést, ezért a felek által nem vitatott összegű hat havi átlagilletmény, 1 941 794 forint megfizetésére kötelezte az alperest.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiek alapján a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletnek a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyó rendelkezését a vezetői beosztásból történt felmentés elleni kereset elutasítása tekintetében helybenhagyta, a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti kereset elutasítása tekintetében pedig hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét ebben a részében megváltoztatta, és arra tekintettel, hogy az alperes a felperes szolgálati viszonyát jogellenesen szüntette meg, az alperest hat havi átlagilletménynek megfelelő 1 941 794 forint megfizetésére kötelezte. A jogerős ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezését ugyancsak hatályon kívül helyezte, egyéb rendelkezéseit nem érintette. (Legf.Bír. Mfv.II.10.563/2005. szám)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.