adozona.hu
MBH 2006.08.143
MBH 2006.08.143
A lakásszövetkezetnek egyértelműen kell szabályoznia, hogy a közgyűlés igazgatóságot, vagy ügyvezető elnököt választ, illetőleg az ellenőrzési feladatokat a felügyelő bizottság vagy annak hatáskörével rendelkező szövetkezeti tag látja el. [2004. évi CXV. tv. 4. §, 22. §, 58. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K. Lakásfenntartó Szövetkezetet a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság tartja nyilván a cégjegyzékben. A cégnyilvántartás adatai szerint képviseletre jogosult H. István ügyvezető elnök.
A szövetkezet jogi képviselője a 2005. december 22-i létesítő okirat módosítás dátumának bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet. Egyebek mellett csatolta az alapszabály 2004. évi CXV. törvény rendelkezései szerint módosított, a 2005. december 14-i közgyűlésen elfogadott egységes szerkezetbe foglalt szövegé...
MBH 2006.08.143 A lakásszövetkezetnek egyértelműen kell szabályoznia, hogy a közgyűlés igazgatóságot, vagy ügyvezető elnököt választ, illetőleg az ellenőrzési feladatokat a felügyelő bizottság vagy annak hatáskörével rendelkező szövetkezeti tag látja el.
A K. Lakásfenntartó Szövetkezetet a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság tartja nyilván a cégjegyzékben. A cégnyilvántartás adatai szerint képviseletre jogosult H. István ügyvezető elnök.A szövetkezet jogi képviselője a 2005. december 22-i létesítő okirat módosítás dátumának bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet. Egyebek mellett csatolta az alapszabály 2004. évi CXV. törvény rendelkezései szerint módosított, a 2005. december 14-i közgyűlésen elfogadott egységes szerkezetbe foglalt szövegét. Az okirat II.1. pontja szerint "A közgyűlés háromtagú igazgatóságot, vagy ügyvezető elnököt választ. Az igazgatóság elnökét, vagy az ügyvezető elnököt a közgyűlés ugyancsak titkos szavazással választja. Az igazgatóság és az ügyvezető elnök megbízatása öt évre szól. Az ügyvezető elnöki tisztség betöltésének nem feltételei a tagsági viszony." A III. pont akként rendelkezik, hogy a szövetkezet a felügyelő bizottságot, illetve - ezen feladatok ellátására, a jogszabályban előírt hatáskörök gyakorlására - a szövetkezet egyik tagját a közgyűlés titkos szavazással választja meg. Az V. pont kimondja, hogy "a szövetkezetet az igazgatóság elnöke, az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag, illetve az ügyvezető elnök képviseli. A felsorolt tisztségviselők képviseleti joga önálló."
Az elsőfokú bíróság 2006. január 3-án kelt 38. sorszámú végzésével hiánypótlásra hívta fel a szövetkezetet. Előírta az alapszabály pontosítását, annak meghatározását, hogy az igazgatóság, vagy ügyvezető elnök, illetőleg felügyelő bizottság, vagy ezen feladatok ellátásával megbízott személy működik a szövetkezetnél (2. pont), a tisztségviselők megbízatásának időtartamának feltüntetését a kérelemnyomtatványon (3. pont), szükség szerint aláírási címpéldányok csatolását (4. pont). Utalt a végzés arra is, hogy az igazgatóság választása esetén az alapszabály a szövetkezet képviseletére vonatkozó V. fejezete a 2004. évi CXV. törvény 7. §-a szerint módosítandó (5. pont).
A szövetkezet jogi képviselője a 2006. január 25-i beadványában eltérő álláspontját fejtette ki. Egyebek mellett előadta, a tagok biztosítani kívánják annak lehetőségét, hogy a jövőben igazgatóságot is választhassanak. Jelenleg ennek nincsenek meg a feltételei, a szövetkezet viszont a választás lehetőségét fenn kívánja tartani. Azt is lehetővé kellett tenni, ne csak lakásszövetkezeti tag, hanem a társasházak és lakásszövetkezetek igazgatásával hivatásszerűen foglalkozó személy láthassa el a lakásszövetkezet képviseletét. Jelezte, hogy a szövetkezet ezen alapszabályi rendelkezéseken változtatni nem kíván, a módosítás bejegyzését kérte.
Az elsőfokú bíróság 2006. február 1-jén kelt Cg. 01-02-050915/40. számú végzésével a kérelmet elutasította. A végzés indokolásában a lakásszövetkezeti törvény 4. § (2) bekezdésére utalással kifejtette, hogy az alapszabályban kell meghatározni a tisztségviselőket, megbízatásuk időtartamát, tehát a törvény a vagylagos megjelölést nem engedi meg. Amennyiben a szövetkezet változtatni kíván, úgy alapszabályát módosíthatja.
A végzés ellen a szövetkezet fellebbezett, jogi képviselője útján; a végzés megváltoztatását, a változás bejegyzését kérte. Állította, a módosított alapszabály a 2004. évi CXV. törvény követelményeinek megfelel. A fellebbezés indokaként lényegében megismételte a hiánypótlási eljárásban kifejtett eltérő véleményét, sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az alternatív meghatározásra nem lát lehetőséget. Álláspontja szerint az alapszabály feladata megteremteni a rendeltetésszerű működés jogszabályi kereteit.
A fellebbezést az alábbiakra tekintettel megalapozatlannak találta a Fővárosi Ítélőtábla.
A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 4. § (1) bekezdése szerint az alapszabály a lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya: tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, az alapszabályban kell meghatározni a lakásszövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat (b) pont), valamint a lakásszövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, feladatait, tagjainak számát (c) pont).
A 22. § (1) bekezdés kimondja, a közgyűlés legfeljebb öt évi időtartamra, legalább három tagú igazgatóságot választ. Az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet.
A 25. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, a közgyűlés legfeljebb öt évi időtartamra, legalább három tagú felügyelő bizottságot választ. A (3) bekezdés szerint az alapszabály előírhatja, hogy felügyelő bizottság helyett a lakásszövetkezet egyik tagja látja el a felügyelő bizottság feladatait. Az így megbízott személyt tisztségviselőnek kell tekinteni.
Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, az alapszabályban, mint a lakásszövetkezet működésének alapokmányában kell meghatározni a lakásszövetkezet működésének kereteit, szervezeti rendszerét, vezető tisztségviselőinek körét, mégpedig oly módon, hogy a működés zökkenőmentesen biztosított legyen. Ugyancsak egyértelmű a jogszabályi rendelkezésekből, hogy kizárt az azonos feladatkörű, hatáskörű egyes szervezeti intézmények párhuzamos, illetve vagylagos felállítása, ezzel ugyanis a szilárd szervezeti keretek bizonytalanná válnának, s a kizárólagosan alapszabályra tartozó tárgykörben a döntés esetenként a közgyűlés hatáskörébe kerülne át. (Értelemszerűen attól nincs elzárva a lakásszövetkezet, hogy a már elfogadott szervezeti felépítésén - amennyiben szükséges - a jövőben alapszabály módosításával változtasson.)
A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket.
A 44. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a jogi személyiségű cégek változásbejegyzési ügyeiben azt vizsgálja, hogy a kötelezően bejegyzendő adatok, illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A (2) bekezdés értelmében amennyiben a kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdés rendelkezésének a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki.
A 41. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
Az adott ügyben a jelenleg ügyvezető elnökkel működő lakásszövetkezet a szervezeti felépítését a módosított alapszabályban jogszabályba ütköző módon határozta meg, amikor az igazgatóság és az ügyvezető elnök, illetőleg a felügyelő bizottság és a felügyelő bizottság feladataival megbízott személy vagylagos megválasztását tette lehetővé. Helytállóan hívta fel tehát az elsőfokú bíróság a lakásszövetkezetet hiánypótlásra, az alapszabály megfelelő módosítására, és ugyancsak helytálló volt a felhívás további része (3-5. pont) arra az esetre, amennyiben a lakásszövetkezet az igazgatóság intézménye mellett dönt.
A lakásszövetkezet a hiánypótlási felhívásnak - eltérő álláspontjából következően - nem tett eleget, alapszabálya a fent kifejtettek szerint jogszabályba ütközik, bejegyzésre alkalmatlan, megalapozott tehát az elsőfokú bíróság elutasító végzése.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság Cg.01-02-050915/40.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.43.261/2006/2.)