adozona.hu
BH+ 2006.7.326
BH+ 2006.7.326
Ha a pedagógus szakvizsgával egyenértékű, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség magasabb fizetési osztályba sorolásra jogosít, ez nem érinti azt, hogy e szakképzettséget - a hasznosítás mértékétől függetlenül - illetménynövekedésre jogosító szakképzettségként is figyelembe kell venni [Kjt. 66. § (1)-(2) bekezdés, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében illetménynövekedésre való jogosultsága megállapítását és illetménykülönbözet megfizetését kérte.
Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes szakoktató munkakörben állt alkalmazásban az alperesnél, 1989. 06. 06-án a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szakoktató szakán diplomát, majd 2001. június 11. napján a B.-i M.-i és G.tudományi Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Karán felsőfokú közoktatási vezető szakképzettséget szerzett. 2002. augusztus 31-áig g...
BH+ 2006.7.326 Ha a pedagógus szakvizsgával egyenértékű, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség magasabb fizetési osztályba sorolásra jogosít, ez nem érinti azt, hogy e szakképzettséget - a hasznosítás mértékétől függetlenül - illetménynövekedésre jogosító szakképzettségként is figyelembe kell venni [Kjt. 66. § (1)-(2) bekezdés, 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdés].
A felperes keresetében illetménynövekedésre való jogosultsága megállapítását és illetménykülönbözet megfizetését kérte.Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes szakoktató munkakörben állt alkalmazásban az alperesnél, 1989. 06. 06-án a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szakoktató szakán diplomát, majd 2001. június 11. napján a B.-i M.-i és G.tudományi Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Karán felsőfokú közoktatási vezető szakképzettséget szerzett. 2002. augusztus 31-áig gyakorlati oktatásvezető munkakörben dolgozott. A felperes kérésére az alperes 2001. július 1-jétől 2002. augusztus 31-éig 8%-os illetménynövekedést fizetett. A gyakorlati oktatásvezetői munkaköréből 2002. szeptember 1. napjával felmentették, majd 2003. szeptember 1-jétől az alkotóházi telep vezetésére kapott megbízást.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes szakoktatói oklevele gyakorlati tantárgyakat oktató pedagógusi munkakör betöltésére képesít. A szakmai elméleti tantárgy, szakmai előkészítő ismeret, valamint szakmai alapozó és pályaorientáció-ismeret oktatásához nem minősül a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek. Ezért a közoktatási törvény 127. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem ismerhető el tanári szakképzettségnek sem. Ugyanígy nem értékelhető kétszeresen a vendéglátóipari szakoktatói szakképzettség sem, azaz nem tekinthető egyszerre tanári szakképzettségnek, és a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettségnek is. A Kjt. 66. § (2) bekezdés a) pontja értelmében - figyelemmel a (4) bekezdés előírására - a felperes legalább 5%-os illetménynövekedésre jogosult az egy további szakképesítés alapján.
Az előbbi indokok alapján a munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 193 892 forint illetménykülönbözetet, továbbá ezen összeg után 2003. május 10. napjától a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatot.
Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezett. A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes 2001. évi június 11. napjától kezdődően havi 5%-os illetménynövekedésre jogosult. Az alperest terhelő marasztalás összegét 193 892 forintról 226 974 forintra felemelte. Egyebekben az ítéletet helybenhagyta.
Az ítélet indokolása szerint a felperes fellebbezése alapos volt, amennyiben az illetménynövekedésre vonatkozó jogosultság ítéleti megállapítását is kérte, és keresetét felemelve az elszámolást a jogerős ítélet keltéig kiterjesztette. A másodfokú bíróság elfogadta azt az álláspontot, amely szerint a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdésének sem az a), sem a d) pontja nem zárja ki azokat a felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettségeket, amelyek egyben magasabb fizetési osztály megállapítására is jogosítanak, ezért a "közoktatási vezető" szakképzettséget a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedésre jogosító további szakképesítésként figyelembe kell venni. A felperes 2001. június 30. napjáig gyakorlati oktatásvezető volt, de ekkor még nem volt birtokában a közoktatási vezető képzettségnek, amely megalapozza a felperes illetménynövekedésre való jogosultságát. Ezért a felperest 2001. június 11. napjától illeti meg az 5%-os illetménynövekedés. A másodfokú bíróság ennek megfelelően számolta el a felperesnek járó járandóságot.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének jogalap hiányában történő elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. §-ban meghatározott illetménynövekedés a pedagógust a szakképzésben akkor illeti meg, ha a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettsége és a szakképzettsége mellett felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett olyan szakképzettséggel rendelkezik, amely a kinevezésében feltüntetésre került. Arra hivatkozott, hogy a felperes "közoktatási vezető" szakképesítését egyetlen átsorolás sem tüntette fel, és felperes a kinevezés (átsorolás) rá nézve sérelmes intézkedését keresettel nem támadta meg. Vitatta azt az álláspontot, hogy ennek a perben nincs jelentősége. Sérelmezte, hogy a bíróságok nem értékelték és nem indokolták azt a lényeges körülményt, miszerint a felperest a közoktatási vezető szakképzettségére tekintettel sorolták 2002. január 5. napjától kezdődően az "F" fizetési osztály 8. fizetési fokozatából a "G" fizetési osztály 9. fizetési fokozatába. Mivel a felperes közoktatási vezetői képesítése a "G" fizetési osztályba történő besorolás alapjául szolgált, kétszeresen kerülne értékelésre, amennyiben további garantált illetménynövekedésre teremtene alapot.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Arra hivatkozott, hogy a munkáltató mulasztása volt, hogy a "közoktatási vezetői" szakképzettséget az átsorolást tartalmazó okmányokban nem tüntette fel, ez nem értékelhető a munkavállaló terhére, és az igényét az elévülési időn belül jogosult érvényesíteni.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felek által nem vitatott tényállás szerint a felperes a műszaki és gazdasági tanárok, valamint a műszaki és gazdasági szakoktatók képzéséről szóló 8/1992. (VI. 1.) MM rendelet alapján folyó képzésben szerezte meg a "vendéglátóipari szakoktató" szakképzettséget. Ez a szakképzettség gyakorlati tantárgyakat oktató pedagógusi, szakoktatói munkakör betöltésére képesítette, nem minősül a közoktatási törvény 127. § (1) bekezdés a) pontja szerint elismerhető tanári szakképzettségnek. A szakoktatói szakképzettség kizárólag a szakközépiskolákban és szakiskolákban a gyakorlati képzést végző pedagógusi munkakör betöltése tekintetében minősül a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettségnek. A felperes a 2001. június 30-án kiállított oklevélben feltüntetett "közoktatási vezető" szakképzettséget a közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló szakirányú továbbképzésben szerezte meg. A szakirányú továbbképzés a már megszerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettségre és szakképzettségre épülő olyan újabb végzettséget nem nyújtó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul.
Az alperes a perben arra hivatkozott, hogy 2002. január hó 5-én ezen végzettsége alapján sorolta át az "F" fizetési osztály 8. fizetési fokozatából a "G" fizetési osztály 9. fizetési fokozatába, megjelölve, hogy munkaköre: gyakorlati oktatásvezető, szakvizsgázott pedagógus. Ezt az alperesi állítást a felperes nem vitatta.
A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdése szerint a kinevezésben feltüntetett további szakképzettség hasznosításának mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a pedagógust, ha a szakképzésben a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett tanári, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.
A Kjt. 66. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a "G" fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez, és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör sorolható be. Az alperes a K-3/2002. számú átsorolásában a felperes megszerzett közoktatási vezetői szakképzettségére tekintettel sorolta át ebbe a "G" fizetési osztály 9. fokozatába a felperest.
A 2001. június 30-án kiállított 2308. számú oklevélben feltüntetett "közoktatási vezető" szakképzettséget csak a közoktatási vezető szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 8/1997. (II. 18.) MKM r. szerint folyó szakirányú továbbképzésben lehetett megszerezni.
A szakirányú továbbképzést a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 124/E. §-ának k) pontja határozza meg. A szakirányú továbbképzés a már megszerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzetségre és szakképzettségre épülő olyan újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul.
A 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 14/A. §-a (1) bekezdésének sem az a), sem a d) pontja nem zárja ki azokat a felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettségeket, amelyek - mint a pedagógus-szakvizsgával egyenértékűek - egyben a magasabb fizetési osztály megállapítására is jogosítanak. Ezért a "közoktatási vezető" szakképzettséget - mint minden más felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséget - a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedésre jogosító további szakképesítésként figyelembe kell venni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.II.10.412/2005. szám)