adozona.hu
BH+ 2006.6.276
BH+ 2006.6.276
Közszolgálati jogviszony nem létesíthető és nem tartható fenn az előírt alkalmazási feltételek hiányában, és ez alól felmentés nem adható [Ktv. 7. § (1) és (5) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ítéleti tényállás szerint a felperes 1965. január 15. napjától állt közszolgálati jogviszonyban az alperesnél ügykezelői munkakörben. 2001. július 1-jén a felperes közszolgálati jogviszonya a 2001. évi XXXIV. törvény 107. § (1) bekezdése alapján munkaviszonnyá alakult át. Az alperes 2003. július 17-én tájékoztatta a felperest arról, hogy a 2003. évi XLV. törvény (a továbbiakban: T.) 131. § (2) bekezdése értelmében a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél foglalkoztatott ügykezelők...
BH+ 2006.6.276 Közszolgálati jogviszony nem létesíthető és nem tartható fenn az előírt alkalmazási feltételek hiányában, és ez alól felmentés nem adható [Ktv. 7. § (1) és (5) bekezdés].
Az ítéleti tényállás szerint a felperes 1965. január 15. napjától állt közszolgálati jogviszonyban az alperesnél ügykezelői munkakörben. 2001. július 1-jén a felperes közszolgálati jogviszonya a 2001. évi XXXIV. törvény 107. § (1) bekezdése alapján munkaviszonnyá alakult át. Az alperes 2003. július 17-én tájékoztatta a felperest arról, hogy a 2003. évi XLV. törvény (a továbbiakban: T.) 131. § (2) bekezdése értelmében a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél foglalkoztatott ügykezelők munkaviszonya 2003. július 1-jétől közszolgálati jogviszonnyá alakul, mivel azonban a felperes a munkaköre betöltéséhez a Ktv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott középfokú szakképesítéssel nem rendelkezik, részére kézbesítői és betegirányítói munkakört ajánlott fel. A felperes a felajánlott munkakört nem fogadta el, ezért az alperes a munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette.A felperes a felmondás ellen előterjesztett keresetében a felmondási indok valótlanságára hivatkozott. Állította, hogy nappali tagozaton iskolarendszerű képzés keretében kétéves gyors és gépírói iskolát végzett, amely középfokú szakképesítésnek minősül és az ügykezelői munkakör betöltéséhez elegendő. Másrészt vitatta, hogy vele szemben a T. 131. § (7) bekezdése alkalmazható. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a felmondás jogellenességét és kötelezze az alperest az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatására, valamint elmaradt munkabére és annak késedelmi kamata megfizetésére.
A munkaügyi bíróság az ítéletében megállapította, hogy az alperes a 2003. július 28. napján kelt rendes felmondással jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, kötelezte, hogy a felperest az eredeti munkakörében foglalkoztassa tovább és fizessen meg részére 60 000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A bíróság álláspontja szerint a T. 131. §-ának (2) bekezdése a Ktv. 7. § (1) bekezdésében megkívánt alkalmazási feltételt közigazgatási szervnél foglalkoztatott ügykezelő munkaviszonyának közszolgálati jogviszonnyá alakításakor csak azoknak az ügykezelőknek az esetében kívánta meg, akiknek a munkaviszonya 2001. július 1-je és a törvény hatálybalépése közötti időben keletkezett. Mivel a felperes jogviszonya az alperesnél 1965 óta folyamatosan fennállt, a képesítési feltétel hiánya miatt a felperes munkaviszonya a T. 131. § (7) bekezdése alapján nem volt felmondható. Az ítélet indokolása rögzítette, hogy az M. N. Központi Klubja által szervezett tanfolyam elvégzése nem tekinthető középfokú szakképesítésnek.
A felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az alperest a felperes javára 500 515 forint elmaradt munkabér, késedelmi kamat és 20 000 forint perköltség megfizetésére kötelezte.
A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, miszerint a felperes jogviszonya minden további feltétel nélkül a törvény erejénél fogva 2003. július 1-jén közszolgálati jogviszonnyá alakult át. Ebből következően a 2003. július 28-án kelt felmondással az már nem volt megszüntethető az Mt. alapján.
Ugyanakkor a másodfokú bíróság a felperes fellebbezését is megalapozatlannak találta. A munkaügyi bírósággal egyezően úgy ítélte meg, hogy a felperes által elvégzett tanfolyam középfokú szakképesítésnek nem felel meg azért sem, mert a felperes a tanfolyamon nem szerzett végbizonyítványt, gyorsírásból a vizsgát nem tette le.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. Fenntartotta perbeni álláspontját, miszerint ahhoz, hogy az ügykezelői munkaviszony közszolgálati jogviszonnyá alakuljon, az érintett ügykezelőnek a törvény által előírt alkalmazási feltételekkel rendelkeznie kellett. Ennek hiányában a munkaviszony felmondásának joga megillette, a felmondás indoka valóságos és okszerű volt, megfelelt az Mt. 89. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Hangsúlyozta, hogy az általános iskolai végzettséggel rendelkező felperesnek a közszolgálati jogviszonyát érvénytelenség miatt az Mt. 10. § (1) bekezdése alapján fel kellett volna számolni.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak megállapítását kérte, hogy szakképzettsége a jogszabályi előírásoknak megfelel. Arra hivatkozott, hogy egy közgazdasági szakközépiskola kihelyezett tagozatán nappali iskolarendszerű képzésben részesült, ez a képesítés középfokú szakképesítésnek tekintendő, amely elegendő az ügykezelői munkakör betöltéséhez. Egyebekben a felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme nem alapos.
1. A felperes 2001. július 1-je előtt fennállt közszolgálati jogviszonyára irányadó szabály legalább középfokú iskolai végzettséget írt elő alkalmazási feltételként [Ktv. 7. §-ának 2001. július 1-jéig hatályos (1) bekezdése].
Erre tekintettel kötelezte az alperes a felperest az 1992. novemberében kelt munkáltatói intézkedésben 1997. július 30-áig a középfokú iskolai végzettség megszerzésére. Az irányadó tényállás szerint felperes 2003. július 1-jéig középiskolai végzettséget nem szerzett.
A felperes közszolgálati jogviszonya 2001. július 1-jén munkaviszonnyá alakult át [2001. évi XXXVI. tv. 107. § (1) bekezdés], amelyben a Ktv. 7. § (1) bekezdésében előírt előbbi alkalmazási feltétel nem érvényesült.
2003. július 1-jén az ügykezelők munkaviszonya közszolgálati jogviszonnyá alakult át a 2003. évi XLV. tv. (T.) 131. § (1) bekezdése alapján, amelyre nézve a Ktv. 7. § ekkor hatályos (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy ügykezelői feladatkörre legalább középfokú szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn közszolgálati jogviszony.
A T. 131. § (2) bekezdése az ügykezelő munkaviszonyának az (1) bekezdés szerinti, közszolgálati jogviszonnyá való átalakulását korlátozta: azoknak az ügykezelőknek, akik korábban közszolgálati jogiszonyban nem álltak, munkaviszonyuk 2001. július 1-je után létesült, e munkaviszonyuk akkor alakult át közszolgálati jogviszonnyá, ha a Ktv. 7. §-ában előírt alkalmazási feltételeknek megfeleltek.
Ehhez kapcsolódott a T. 131. § (7) bekezdésében szereplő szabály, amely a (2) bekezdésre utalással az alkalmazási feltételekkel nem rendelkező ügykezelő munkaviszonya rendes felmondással való megszüntetését írta elő a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül.
A T. átmeneti rendelkezései a korábban közszolgálati jogviszonyban álló ügykezelőkre ilyen külön szabályt nem tartalmaznak, mivel ezeknek az ügykezelőknek a Ktv. alkalmazási feltételei szerint 2001. július 1-je előtt is már legalább középfokú iskolai végzettséggel kellett rendelkezni, így a munkaviszonyuk közszolgálati jogviszonnyá alakulásakor az akkor hatályos szabályokban előírt alkalmazási feltételeknek megfeleltek.
A T. perben vitatott átmeneti rendelkezései alkalmazása során a Ktv. 7. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevétele nem mellőzhető.
Mindezen szabályok egybevetése alapján megállapítható, hogy abban a sajátos esetben is, ha a 2001. július 1-je előtt alkalmazott ügykezelő a jogviszonyok 2003. július 1-jei átalakulásakor az alkalmazási feltételül szabott középfokú szakképesítéssel nem rendelkezett, a T. 131. § (7) bekezdésében szereplő szabályt kellett alkalmazni. A Ktv. 7. § (1) bekezdése és (5) bekezdése értelmében ugyanis közszolgálati jogviszony nem létesíthető és nem tartható fenn az előírt alkalmazási feltételek hiányában, és ez alól felmentés nem adható. Ebből következően a munkaviszony közszolgálati jogviszonnyá alakulására ilyen esetben a törvény nem adott lehetőséget.
Az alperes tehát jogszerűen járt el, amikor a felperes esetében vizsgálta az alkalmazási feltételek meglétét és ennek függvényében hozta meg az intézkedését.
2. A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és az 1968/69., illetve 1969/70. tanévben elvégzett egy, az M. N. Központi Klubja által szervezett és fenntartott gépírási és gyorsírási alapismereti tanfolyamot. Az iratokhoz becsatolt igazolások szerint felperes e tanfolyamon a második évben gyorsírásból vizsgát sem tett.
Az eljárt bíróságok az előbbiekből helyesen következtettek arra, hogy felperes középfokú szakképesítéssel nem rendelkezett. Ezt támasztja alá az is, hogy a 2003. július 1-jén hatályos Országos Képzési Jegyzékben [7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet] 4192 FEOR szám alatt gépíró és gyorsíró szakképesítés szerepel, a felperes pedig gyorsírási vizsgát nem tett le, másrészt a becsatolt igazolás is csupán alapismereti tanfolyam elvégzéséről szól.
A középfokú szakképesítés egyébként mind iskolarendszerű, mind iskolarendszeren kívüli tanfolyami képzésben megszerezhető (1993. évi LXXVI. törvény 2. §).
A felperes 2003. július 1-jén nem felelt meg a Ktv.-ben meghatározott alkalmazási feltételeknek, ezért a munkaviszonyát az alperes a T. hatálybalépésétől számított 30 napon belül rendes felmondással a T. 131. § (7) bekezdésében foglaltak helyes alkalmazásával, jogszerűen szüntette meg.
A felperes a felmondás jogellenességével kapcsolatban rendeltetésellenes joggyakorlásra (Mt. 4. §) csak a fellebbezésében hivatkozott, amely meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősül (Pp. 247. §). Ebből következően az Mt. 4. §-a megsértésére a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozhatott sikerrel.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának - az ügyben még alkalmazandó - (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.462/2005. sz.)