adozona.hu
BH+ 2006.3.145
BH+ 2006.3.145
Jövedéki termék birtoklása [1997. évi CIII. tv. 76. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság 2002. november 19-én jövedéki ellenőrzést tartott I., Gy. u. 60/A. számú ingatlanon, amelynek 75%-ban a felperes, 25%-ban pedig a más helyen lakó testvére a tulajdonos.
Az ellenőrzés során az eljáró hatóság az ingatlan hátsó gazdasági épületében összesen 179 980 szál magyar adójegyet nem tartalmazó különféle márkájú cigarettát talált. A megismételt eljárás során a felperest az alperes jogerős határozatával 7 080 625 forint jövedéki bírság, 1 426 525 forint jövedéki adó és 734 01...
BH+ 2006.3.145 Jövedéki termék birtoklása [1997. évi CIII. tv. 76. §]
A vámhatóság 2002. november 19-én jövedéki ellenőrzést tartott I., Gy. u. 60/A. számú ingatlanon, amelynek 75%-ban a felperes, 25%-ban pedig a más helyen lakó testvére a tulajdonos.Az ellenőrzés során az eljáró hatóság az ingatlan hátsó gazdasági épületében összesen 179 980 szál magyar adójegyet nem tartalmazó különféle márkájú cigarettát talált. A megismételt eljárás során a felperest az alperes jogerős határozatával 7 080 625 forint jövedéki bírság, 1 426 525 forint jövedéki adó és 734 010 forint általános forgalmi adó megfizetésére kötelezte.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
A felperes arra hivatkozott, hogy az ingatlan hátsó részében álló leromlott állagú, valamikori disznóól lezárt állapotban volt az ellenőrzés időpontjában. Az épületet nem a felperes zárta le, a kulcs nem került elő a házkutatás során sem. Tekintettel arra, hogy a felperesnek nem volt tudomása arról, miszerint e melléképületben jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek voltak, így azokat birtokban nem tartotta. A jövedéki törvénysértést nem ő követte el.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresettel támadott alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, önmagában azért, mivel a felperes az ingatlannak a tulajdonosa, jövedéki termék esetében nem volt azok birtokosának tekinthető. A felperes mint tulajdonos, nem engedte át a használaton kívüli épületet másnak sem használatra, sem birtoklásra, a házastársa az ő tudta és beleegyezése nélkül adott engedélyt az épület hasznosítására.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, hangsúlyozta, hogy a felperes az ingatlanban a családjával együtt lakott, ezért ő volt a tényleges birtokosnak tekinthető.
A Legfelsőbb Bíróság végzésével a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A nem vitatott tényállás szerint túlnyomórészt a felperes tulajdonában lévő, valamint a családja által lakott ingatlanon a jövedéki ellenőrzés során adójegyet nem tartalmazó, jövedéki ellenőrzés alól elvont termékeket találtak. A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (Jöt.) 4. § a) pontja alapján a törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a jövedéki terméket egyéb módon birtokló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre. A Jöt. 76. § (1) bekezdés b) pontja alapján a természetes személy amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet.
A Jöt. 76. § (2) bek. alapján az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni
b) azt a terméket, amelyről a birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, termékkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, vagy más okmánnyal nem tudja bizonyítani az ellenkezőjét.
A perben eldöntendő kérdés tehát az volt, hogy a felperes tekinthető-e az ellenőrzés során feltalált jövedéki termékek birtokosának.
A Polgári Törvénykönyv 187. § (1) bekezdése szerint a birtokot megszerzi aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmában került (birtokos). A Polgári Törvénykönyv e szakaszához fűződött kommentár meghatározása szerint a birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg. Az, hogy a dolog felett a tényleges hatalmat valóban megszerezte-e valaki, illetőleg hogy valóban gyakorolja-e a hatalmat, a dolog természetéből, rendeltetéséből, használatának módjából kiindulva a közfelfogás szerint kell megítélni.
A ma uralkodó jogi felfogás a birtoklásra irányuló akaratot nem sorolja a birtok fogalmának elemei közé. A birtok a birtokos tudtán és akaratán kívül is megszerezhető, bekövetkezhet.
Mint ahogy a Legfelsőbb Bíróság erre már több döntésében rámutatott, a jövedéki termék birtokosa az is, akinek a termék akarata ellenére kerül a birtokába. Tehát a birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg és nem az, hogy a tudata átfogja-e a birtokosi minőséget. A birtoklás létre jöhet a birtoklás tudata és birtoklásra való akarat nélkül is. (Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.35.340/2000., Kfv.IV.35.372/2000., Kfv.IV.35.338/2001., a Közigazgatási Döntvénytár 2003/5. számában 106. eset, Közigazgatási Döntvénytár 2002/10. számában 228-as eset, Bírósági Határozatok 2003/3. számában megjelent jogeset, stb.)
A jövedéki eljárásban tehát speciális, szigorú felelősségi szabályok érvényesülnek, az objektív felelősség talaján állva, nincs szükség tehát a szándékosság, vétkesség, gondatlanság, jó- vagy rosszhiszeműség vizsgálatára. A tényleges helyzet alapján a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék birtokosának a felperes volt tekinthető, ezért az alperes a jogszabályoknak megfelelően kötelezte a jogkövetkezmények alapján jövedéki bírság és jövedéki adó fizetésére. A felperes az alperesi határozat összegszerűségét nem vitatta, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálta.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogszabálysértő ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
(Legf.Bír. Kfv.I.35.043/2005.)