adozona.hu
BH+ 2005.9.414
BH+ 2005.9.414
A betéti társaság kültagjai a betéti társaság beltagjaival szemben a beltagok által, a saját cégük érdekében a betéti társaság sérelmére elkövetett tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző tevékenység miatt a jogsértés megállapítása iránt kereset indítására nem jogosultak [Pp. 3. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította: a II., III. és IV. r. alperesek azzal a magatartással, hogy az Sz. Bt. I. r. alperes kültagjait, a felpereseket nem értesítették az M. Rt.-vel folyó üzleti tárgyalásokról, illetve az M. Rt. részéről megtörtént gyártói megkeresésről, és ezen adatokat elhallgatva utóbb a IV. r. alperes képviseletében pályázatot nyújtottak be, majd együttműködési megállapodást kötöttek az M. Rt.-vel, tisztességtelen piaci magatartást valósítottak meg és ezzel megsér...
BH+ 2005.9.414 A betéti társaság kültagjai a betéti társaság beltagjaival szemben a beltagok által, a saját cégük érdekében a betéti társaság sérelmére elkövetett tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző tevékenység miatt a jogsértés megállapítása iránt kereset indítására nem jogosultak [Pp. 3. §].
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította: a II., III. és IV. r. alperesek azzal a magatartással, hogy az Sz. Bt. I. r. alperes kültagjait, a felpereseket nem értesítették az M. Rt.-vel folyó üzleti tárgyalásokról, illetve az M. Rt. részéről megtörtént gyártói megkeresésről, és ezen adatokat elhallgatva utóbb a IV. r. alperes képviseletében pályázatot nyújtottak be, majd együttműködési megállapodást kötöttek az M. Rt.-vel, tisztességtelen piaci magatartást valósítottak meg és ezzel megsértették a felperesek gazdasági érdekeit. Kötelezte a II., III. és IV. r. alpereseket 35 000 forint perköltség megfizetésére is.Az ítélet által megállapított tényállás lényegi tartalma szerint az I. r. felperes és a II. r. alperes 50-50%-os arányban jogosultjai az X. alapszámú "Ö. l." című szabadalomnak. E szabadalom és a hozzá kapcsolódó szellemi alkotások hasznosítására l993. április l3-án hasznosítási szerződést kötöttek az I. r. alperessel, amelyet 1995. november 10-én kiegészítettek. Az I. r. alperes 1992-ben alakult. A II. és III. r. alperesek beltagjai, a felperesek kültagjai a gazdasági társaságnak. Az I. r. alperes lényegében a szabadalom hasznosítását végezte, amelynek keretében a termékeket gyártotta és az M. Rt.-vel 1992. november 30-án kötött, öt évre szóló együttműködési szerződés keretében azokat értékesítette. Ennek keretén belül a felek szindikátusi szerződést kötöttek, illetve a II. és III. r. alperesek által létrehozott IV. r. alperes vállalta a marketinggel kapcsolatos tevékenység végzését. 1995-ben az M. Rt. értesítette az I. r. alperest, hogy az addig általa gyártott és forgalmazott vasúti kocsizár konstrukcióját megváltoztatta és kérte a termékek gyártásának megszüntetését. 1996-tól kezdődően az M. Rt. az I. r. alperesnek további megrendelést nem adott, majd új ajánlat tételére pályázatot írt ki, amelyre a IV. r. alperes saját termékével pályázott, és - annak elnyerése után - 1997. március 17-én a terméke szolgáltatására megállapodást kötött a M. Rt-vel. Ezzel egyidejűleg 1997. március 25-én a M. Rt. és az I. r. alperes az együttműködési szerződést véglegesen megszüntette, amelyhez az I. r. alperes képviseletében eljáró II. r. alperes, elszámolási igény nélkül hozzájárult. A beltag II. és III. r. alperesek mindezekről a felpereseket nem tájékoztatták.
A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperesek által sérelmezett magatartásokat a II., III. és IV. r. alperesek részben 1996-ban, részben l997-ben tanúsították, ezért az 1990. évi LXXXVI. tv. (Tpt.) 3. §-ának (2) bekezdése, illetve 5. és 6. §-ai alapján, az 1997-ben tanúsított magatartások miatt pedig az 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 2. §, 4. § és 5. §-ai alapján vizsgálta, hogy az alperesek terhére a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző jogsértés megállapítható-e. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a II. és III. r. alperesek terhére róható, hogy a közös termék gyártásával és forgalmazásával kapcsolatos eseményekről a kültag felpereseket nem tájékoztatták, a termékkel kapcsolatos kifogásokról, az új pályázat kiírásáról a kültagok nem szereztek tudomást. Mindez azt szolgálta, hogy a IV. r. alperes gazdasági előnyt szerezzen, azaz az M. Rt. az I. r. alperessel szakítsa meg a gazdasági kapcsolatot és a IV. r. alperessel kössön szerződést. Ennek következménye volt az öt évre kötött együttműködési megállapodás megszüntetése, amelyről a kültagok ugyancsak utóbb értesültek. E magatartások tisztességtelenek voltak, sértették az I. r. alperes üzleti érdekeit és közvetve a felperesek gazdasági hátrányt szenvedtek. Ezért a II., III. és IV. r. alperesek terhére a jogsértés elkövetését megállapította.
Az ítélet ellen a II., III. és IV. r. alperesek fellebbeztek, kérve az ítélet megváltoztatását és a felperesek keresetének az elutasítását. Az ítélet megállapításaival szemben azt állították, hogy a felperesek sérelmére tisztességtelen piaci magatartást nem tanúsítottak.
A felperesek az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást lényegében helyesen állapította meg. Tévesen jutott ugyanakkor arra a következtetésre, hogy a felperesek keresete alapján az alperesek terhére a jogsértés megállapítható.
A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a polgári ügyek elbírálására irányuló kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő (perbeli legitimáció). Azt, hogy az adott vitában a per indítására jogosult érdekelt félnek ki minősül, az anyagi jog szabályai határozzák meg.
A Tpt. 1. §-a szerint a törvény hatálya a vállalkozóknak a Magyar Köztársaság területén folytatott gazdasági tevékenységére terjed ki. A Tpt. 3. §-a, illetve 4-10. §-ai általában a gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatását, illetve a tisztességtelen versenyt tilalmazzák. E tilalmak a Tpt. 2. §-a által meghatározott, a gazdasági versenyben érdekelt vállalkozókra, azaz a versenytársakra vonatkoznak. A Tpvt. 1. §-a szerint a törvény hatálya ugyancsak a gazdasági versenyben érdekelt vállalkozásokra terjed ki és a 2-7. §-ai a tisztességtelen verseny tilalmát tartalmazzák.
A Tpt. 29. §-ának (1) bekezdése, illetve a Tpvt. 86. §-ának (2) bekezdése szerint a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás tanúsítása esetén az érdekelt fél fordulhat keresettel a bírósághoz és kérheti e jogszabályokban meghatározott objektív szankciók alkalmazását, ezen belül a jogsértés megtörténtének megállapítását. Ebből következően a tisztességtelen verseny tilalmát sértő magatartás miatt igény érvényesítésére jogosult érdekeltnek a piaci versenyben közvetlenül érintett versenytárs minősül. A piaci versenyben közvetlenül részt nem vevő, tehát abban közvetlenül nem érdekelt magánszemély e jogszabályok alapján perindításra akkor sem jogosult, ha esetleg polgári jogi szerződéses kapcsolatban áll vagy állt a kifogásolt magatartást tanúsító gazdálkodó szervezettel.
A per adatai szerint a felperesek, illetve a II. és III. r. alperesek ugyanannak a gazdasági társaságnak, az I. r. alperesnek a tagjai. Gazdasági tevékenységet vállalkozásként az I. r. alperes folytatott, azaz a gazdasági versenyben érdekelt félnek az I. r. alperes és nem a tagjai minősültek. A IV. r. alperes a piaci versenyben érdekelt vállalkozásként az I. r. alperes versenytársaként lépett fel. Amennyiben a II. és III. r. alperesek az általuk alapított társaságot, a IV. r. alperest tisztességtelen előnyhöz juttatták, e magatartás sértettje a IV. r. alperes piaci versenytársa, az I. r. alperes. Ezért a sérelmére elkövetett jogsértések miatt kizárólag az I. r. alperes és nem a tagjai jogosultak a bírósághoz fordulni. A felperesek, mint e társaság tagjai saját személyükben közvetlenül nem érintettek a piaci versenyben, ezért nem tekinthetők olyan érdekelteknek, akik a Tpt., illetve a Tpvt. szerint tiltott magatartások miatt kereset indítására jogosultak. Az a körülmény, hogy a II., III. és IV. r. alperesek magatartása közvetetten sértette a felperesek gazdasági érdekeit, nem adott alapot arra sem, hogy kárigényük megállapítását a Pp. 123. §-a alapján igényeljék. Keresetindítási jogosultság hiányában ezért a felperesek keresetét el kellett utasítani.
Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította. (Legf.Bír.Pf.IV.25.306/2002.)