adozona.hu
BH+ 2005.6.284
BH+ 2005.6.284
A köztisztviselő 2002. évi illetményalapja meghaladhatta a törvényben meghatározott mértéket arra tekintettel, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap nem lehetett kisebb az előző évi illetményalapnál [Ktv. 42. § - 2003. június 30-ig hatályos - (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes illetménykülönbözet iránti keresetét elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint az alperes önkormányzata rendeletében 35 500 forintban állapította meg 2001. évre az illetményalapot. A Ktv. 76. § (2) bekezdése szerint 2002. január 1-jétől az illetményalap 33 000 forint volt. A bíróság álláspontja szerint az alperes helyesen járt el, amikor a felperes 2002. évi besorolását a 33 000 forintos központi illetményalappal végezte el az I. besorolási osztály ...
BH+ 2005.6.284 A köztisztviselő 2002. évi illetményalapja meghaladhatta a törvényben meghatározott mértéket arra tekintettel, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap nem lehetett kisebb az előző évi illetményalapnál [Ktv. 42. § - 2003. június 30-ig hatályos - (3) bekezdés].
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes illetménykülönbözet iránti keresetét elutasította.Az ítéleti tényállás szerint az alperes önkormányzata rendeletében 35 500 forintban állapította meg 2001. évre az illetményalapot. A Ktv. 76. § (2) bekezdése szerint 2002. január 1-jétől az illetményalap 33 000 forint volt. A bíróság álláspontja szerint az alperes helyesen járt el, amikor a felperes 2002. évi besorolását a 33 000 forintos központi illetményalappal végezte el az I. besorolási osztály 17. fizetési fokozat alapján, minthogy az önkormányzat által megállapított illetményalap a törvényi illetményalapot 2002. évben már nem haladhatta meg. Ezért a 2002. január 1-jétől a felperes közszolgálati jogviszonya megszűnéséig, 2002. június 30-áig terjedő időre előterjesztett keresetet megalapozatlanság miatt elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével 179 976 forint illetménykülönbözet megfizetésére kötelezte az alperest.
Az ítélet indokolása rámutatott arra, hogy az alperes már 2001. évben 35 500 forint illetményalap figyelembevételével határozta meg a felperes besorolását, és ezt nem érintette a 2001. július 3-án kelt besorolás sem. Ebből arra következtetett, hogy a magasabb összegű illetményalap a kinevezés része lett, és azt a Ktv. 14. § (3) bekezdése értelmében az alperes egyoldalúan nem változtathatta meg.
A másodfokú bíróság szerint a felperest 2002. január 1-jétől a I/16. fizetési fokozat alapján 5.8-as szorzószámmal kellett besorolni a 35 500 forintos illetményalap és a hatórás munkaideje figyelembevételével. 2002. április 1-jétől felperes már a 17. fizetési fokozatba lépett, amelyre a 6-os szorzószám vonatkozott. Az ennek megfelelő számítás szerint felperest összesen 179 976 forint illetménykülönbözet illette meg.
Az alperes a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte. Sérelmezte azt az ítéleti megállapítást, miszerint a felperes besorolása 2001. július 1-jei hatállyal az önkormányzati rendeletnek megfelelő 35 500 forint illetményalappal történt. A 2001. július hó 3-án kelt besorolás július 1-jétől kezdődően a felperes alapilletményét 115 900 forintban állapította meg a törvényi 30 600 forintos illetményalap és I/16. fizetési fokozathoz tartozó 5.05-ös szorzó alkalmazásával. Ezt a besorolást a felperes tudomásul vette, ellene jogorvoslattal nem élt. A 2001. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ktvm.) 103. § (1) bekezdésére, illetve (6) és (8) bekezdésére, valamint a Ktv. 14. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva kifejtette, hogy a felperes kinevezését jogszerűen módosította a törvényi illetményalap figyelembevételével. Vitatta, hogy 2002. április 1-jétől a 6-os szorzót kellett alkalmazni, és hivatkozott arra, hogy felperes köztisztviselői jogviszonya 2002. június 30-án megszűnt.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Pp. 273. § (1) bekezdése alapján elrendelte.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy a felperes 2001. január 1-jétől hatályos átsorolása szerint a havi illetményét az alperes 35 500 forint illetményalap figyelembevételével állapította meg. A 2001. október 30-án hatályba lépett 9/2001. (IX. 29.) Önk. sz. önkormányzati rendelet a 2001. július 1-jétől alkalmazandó illetményalapot ugyancsak 35 500 forintban állapította meg. A felperes besorolásáról szóló okirat szerint a felperest 2001. július 1-jétől kezdődően az I/16. fizetési fokozatba, 115 900 forint alapilletménnyel sorolták be. A felülvizsgálati kérelem tehát arra helyesen hivatkozott, hogy az alperes ez alkalommal a felperes besorolását nem a 35 500 forintos illetményalapnak megfelelően végezte el, mert az önkormányzati rendeletnek megfelelő 35 500 forint illetményalap figyelembevételével - a hatórás foglalkoztatása alapján - 134 454 forint lett volna a felperes alapilletménye. (A felperes 2001. évre vonatkozóan illetménykülönbözet iránt igényt nem terjesztett elő.)
A Ktv. perbeli időben hatályos 42. §-ának (3) bekezdése szerint az önkormányzat képviselő-testülete az illetményalapot évente rendeletben köteles - a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás, valamint az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével - megállapítani úgy, hogy az nem haladhatja meg az államigazgatásban érvényes, központilag megállapított illetményalap mértéket, illetve annál legfeljebb 10% ponttal lehet alacsonyabb, és nem lehet kisebb a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított előző évi illetményalapnál.
A jogerős ítélet az előbbi szabály utolsó fordulatát figyelmen kívül hagyva, tévesen minősítette jogszabálysértőnek az önkormányzat rendeletét amiatt, hogy a törvényben meghatározottat meghaladó illetményalapot állapított meg.
Az alperes önkormányzata 2001 évre rendeletében 35 500 forintban állapította meg az illetményalapot, így a 2002. január 1-jétől alkalmazandó illetményalap sem lehetett ennél kisebb. Ezért tehát érdemben helytálló a jogerős ítélet azon rendelkezése, mely ezen illetményalap alkalmazásával kötelezte az alperest a felperes javára az illetménykülönbözet megfizetésére.
Tévesen vitatta az alperes 2002. április 1-jétől a 6-os szorzó alkalmazását, mivel az a hatályos szabályoknak megfelelt (Ktvm. 2. számú melléklet).
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet - az indokolás fentiek szerinti módosításával - hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.455/2004. sz.)