adozona.hu
BH+ 2005.5.237
BH+ 2005.5.237
A hivatásos állomány tagját a fegyveres szerv a szolgálati beosztásából felfüggesztheti a vele szemben - nem a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségével összefüggő bűncselekmény miatt - indult büntetőeljárás befejezéséig, ha az adott bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti. Ehhez az intézkedéshez nem szükséges a büntetőeljárást folytató szerv kezdeményezése [1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 149. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A rendőrőrmester rendfokozatú fogdaőri beosztásban szolgálatot teljesítő felperest a kapitányság vezetője határozatában - a felperes ellen a Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző és a szerint minősülő garázdaság vétsége megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel - a Hszt. 149. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a szolgálati beosztásából a büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztette, és a Hszt. 107. § (1) bekezdése alapján a felfüggesztés idejére járó távolléti díj...
BH+ 2005.5.237 A hivatásos állomány tagját a fegyveres szerv a szolgálati beosztásából felfüggesztheti a vele szemben - nem a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségével összefüggő bűncselekmény miatt - indult büntetőeljárás befejezéséig, ha az adott bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti. Ehhez az intézkedéshez nem szükséges a büntetőeljárást folytató szerv kezdeményezése [1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 149. § (2) bekezdés].
A rendőrőrmester rendfokozatú fogdaőri beosztásban szolgálatot teljesítő felperest a kapitányság vezetője határozatában - a felperes ellen a Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző és a szerint minősülő garázdaság vétsége megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel - a Hszt. 149. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a szolgálati beosztásából a büntetőeljárás befejezéséig felfüggesztette, és a Hszt. 107. § (1) bekezdése alapján a felfüggesztés idejére járó távolléti díját 50%-kal csökkentette.A határozat ellen előterjesztett szolgálati panasza elutasítását követően a felperes keresetet nyújtott be a bírósághoz, amelyben a határozat hatályon kívül helyezését és az alperesnek a visszatartott illetmény megfizetésére való kötelezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletében a városi rendőrkapitányság vezetőjének határozatát a megyei rendőrkapitányság határozatára is kiterjedően hatálytalanította. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy az ügyészségi nyomozóhivatal a felfüggesztést nem kezdeményezte, a felperes terhére rótt cselekmény pedig annak elkövetése esetén sem olyan, amely a fegyveres szerv tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyeztetné, mivel a bejelentőn kívül más a cselekmény elkövetését nem állította, és meghallgatása során a szomszéd is csak személyes beazonosítás nélküli szóváltásra tudott nyilatkozni. A cselekmény széles körben nem vált ismertté, következésképpen a felfüggesztés a perbeli esetben nem alkalmazható.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A keresetet kizárólag azért tartotta megalapozottnak, mert a Hszt. 149. § (2) bekezdésében írt feltételek egyike sem valósult meg. A felperes szolgálati beosztásából felfüggesztését a büntetőeljárást folytató szerv nem kezdeményezte, és ennek hiányában - álláspontja szerint - a szolgálati beosztásból való felfüggesztés nem rendelhető el, mert arra a munkáltatónak az eljáró szerv kezdeményezése nélkül nincs önálló hatásköre. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából a felperes terhére rótt cselekmény megítélésére vonatkozó részt mellőzte.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító határozat meghozatalát kérte. A másodfokú bíróság okfejtésével ellentétben álláspontja szerint a szolgálati beosztásból való felfüggesztésnek nem minden esetben feltétele a büntetőeljárást folytató szerv kezdeményezése, mert a Hszt. 149. §-ának (2) bekezdése ezt az intézkedést a munkáltató számára önállóan is biztosítja. A felperes garázda magatartása a fegyveres szerv tekintélyét és a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyeztette, ezért a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a felfüggesztése indokolt volt, mert fogdai feladatokat nem láthat el az, akivel szemben fegyelmi vagy büntetőeljárás folyik.
A Legfelsőbb Bíróság végzésében a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Hszt. 149. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a szolgálati beosztásából - a 110. § (1) bekezdése alkalmazásával - az eljárás befejezéséig felfüggeszthető.
A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetőeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte.
A másodfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a felfüggesztés elrendelésének mindkét esetben feltétele a büntetőeljárást folytató szerv erre vonatkozó kezdeményezése, a törvény előbbi rendelkezésének logikai értelmezése nem támasztja alá.
A fegyveres szerv érdekkörébe tartozik ugyanis elsősorban annak megítélése, hogy a hivatásos állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti-e vagy sem. Ilyen okból a felfüggesztésről való döntést nem indokolt a büntetőeljárást folytató szerv véleményétől, kezdeményezésétől függővé tenni. Ugyanakkor a büntetőeljárással összefüggő ok miatt nyilvánvalóan csak ez a szerv kezdeményezheti a felfüggesztést. Az ezzel ellentétes értelmezés a büntetőeljárást folytató szerv kezdeményezése hiányában akkor is elzárná a munkáltatói jogkör gyakorlóját az intézkedéstől, ha a felfüggesztés előbbi törvényi feltétele fennáll.
A másodfokú bíróság a vonatkozó jogszabály téves értelmezése folytán a szolgálati beosztásból való felfüggesztés törvényi feltételének meglétét érdemben nem vizsgálta, és az erre vonatkozó megállapítást az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából is mellőzte.
A másodfokú bíróság tehát a fellebbezést érdemben nem bírálta el, ezért új eljárás elrendelése szükséges, amelynek során határoz abban a kérdésben, hogy, a felfüggesztést kimondó határozat meghozatalának időpontjában fennálltak-e annak jogszabályi feltételei: azaz a felperessel szemben megindult büntetőeljárás (Be. 169. §) tárgyát képező bűncselekmény súlyosan veszélyeztette-e a fegyveres szerv tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Mfv.I.10.468/2004. sz.)