adozona.hu
BH+ 2005.4.190
BH+ 2005.4.190
A visszaigényelhető adó becsléssel történő megállapíthatósága [1990. évi XCI. tv. 66/I. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság 2001. évi általános forgalmi adónemben folytatott ellenőrzést a felperesnél, melynek során észlelte, hogy bizonylatai hiányosak, ezért a főkönyvi könyvelés és az általános forgalmi adó (áfa) analitikus nyilvántartásának pótlására szólította fel. Ezt követően határozatával a felperes terhére áfa adónemben 6 796 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyet adóhiánynak minősített és az adóhiány összege után 3 398 000 Ft adóbírságot és 1 726 000 Ft késedelmi pótlékot szab...
BH+ 2005.4.190 A visszaigényelhető adó becsléssel történő megállapíthatósága [1990. évi XCI. tv. 66/I. §]
Az elsőfokú adóhatóság 2001. évi általános forgalmi adónemben folytatott ellenőrzést a felperesnél, melynek során észlelte, hogy bizonylatai hiányosak, ezért a főkönyvi könyvelés és az általános forgalmi adó (áfa) analitikus nyilvántartásának pótlására szólította fel. Ezt követően határozatával a felperes terhére áfa adónemben 6 796 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyet adóhiánynak minősített és az adóhiány összege után 3 398 000 Ft adóbírságot és 1 726 000 Ft késedelmi pótlékot szabott ki azzal, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 35. § (1) bekezdése szerinti, az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentumokkal a felperes nem rendelkezett.Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a felperes állításán kívül semmi sem bizonyította az állítólagos betöréses lopást, a felperes a körülmények vonatkozásában álláspontját folyamatosan változtatta. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 2003. január 1-jétől hatályos 66/I. § a felperes esetében - a hatályba léptető rendelkezésekre figyelemmel - nem alkalmazható. A betörés nem elháríthatatlan külső okra vezethető vissza.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy iratanyagának részleges elvesztése miatt indokolt az Art. 66/I. § rendelkezésének alkalmazása, amely szűk körben lehetőséget ad a levonható adó becslésére.
A jogerős ítélet az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az Art. 60. § (6) bekezdése és a 61. §-a lehetővé teszi a becslés alkalmazását, ha az adó alapja az iratok pótlásával nem állapítható meg. A megyei bíróság álláspontja szerint az iratok hiánya miatt indokolt a felperesnél a becslési eljárás lefolytatására, melyre az Art.-nak a vizsgálat időpontjában hatályos rendelkezései szerint lehetőség volt.
Az új eljárás során az elsőfokú adóhatóságnak az Art. 60. § (1) és (2) bekezdése alapján becslési eljárással kell valószínűsíteni az adózó adóalapját. A becslés alkalmazhatóságának feltételeit az Art. 60. § (3) bekezdés c) pontja tartalmazza, a vizsgálat módszereit pedig az (5) és (6) bekezdések.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Hivatkozott arra, hogy a vizsgálat időpontjában hatályos Áfa tv. 35. § (1) bekezdésére figyelemmel csak az áfa összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában volt gyakorolható az adólevonási jog. Becsléssel csak a fizetendő adót lehetett megállapítani. A becslési eljárásnál az Art. 60. § (5) és (6) bekezdései vagylagosak, együttesen nem alkalmazható módszerek. Nincs összefüggés a mérlegnyereség és az áfa-levonhatóság között.
A Legfelsőbb Bíróság Kfv.E.35.087/2004. számú végzésével elrendelte a felülvizsgálati eljárást.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvény módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 319. § (3) bekezdése értelmében az e törvénynek az Art.-ot módosító rendelkezéseit kell alkalmazni a hatályba lépéskor jogerősen el nem bírált ügyekben. Ebből következően jelen közigazgatási perben a becslés alkalmazhatóságáról nem a korábban hatályos Art. 60-61. §-ai, hanem a 66/I. § alapján kellett az alperesi határozat jogszerűségét vizsgálni.
Bizonylatok hiányában az Art. 66/I. § b) pontja a levonható adó megállapítása esetén lehetővé teszi a becslés alkalmazását. Ezt korábban az Art. rendelkezései csak a fizetendő (megállapítandó) adó esetében tették lehetővé. A levonható adót az adóhatóság azonban becsléssel nem minden esetben állapítja meg, csak akkor, ha a bizonylatok hiánya elháríthatatlan külső ok. Az alperesi határozat indokolása, bár az Art. 66/I. § alkalmazhatóságát nem fogadta el, mégis vizsgálta, hogy a felperes esetében az iratok hiánya elháríthatatlan külső okra vezethető vissza vagy sem. E körben részletes indokolást tartalmaz arra, hogy a felperes az állítólagos betöréssel kapcsolatos körülmények vonatkozásában nyilatkozatait folyamatosan változtatta, illetve nem úgy járt el az iratok őrzése kapcsán, ahogy általában elvárható és a betörés nem elháríthatatlan külső okra vezethető vissza.
Az alperes ezen megállapítását a Legfelsőbb Bíróság is osztotta és megállapította, hogy a felperes esetében a bizonylatok hiánya nem elháríthatatlan külső okra vezethető vissza. Erre figyelemmel pedig az Art. 66/I. § b) pontja alapján a levonható adó becsléssel nem állapítható meg.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra is, hogy a jogerős ítélet által hivatkozott Art. 60. § alapján csak az adóalany által fizetendő adó alapja volt megállapítható, a levonható adó alapja nem.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. (Legf.Bír. Kfv.I.35.087/2004.)