adozona.hu
BH 2005.2.77
BH 2005.2.77
A munkajogi szabályba ütköző tartozáselismerés semmis, a semmisséget a munkajogi és a polgári jogi szabályok együttes alkalmazásával lehet megállapítani [Mt. 8. § (1) bekezdés; Ptk. 200. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes felülvizsgálati kérelmében a tartozáselismerő nyilatkozata érvénytelensége iránt előterjesztett kérelme tekintetében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő "megváltoztatását", és a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte.
Elsődleges érvelésében az 1/2001. számú munkajogi jogegységi határozatba ütközésre, másodlagosan a munkajogi megtámadási szabályok téves - elvi határozatot igénylő - alkalmazására hivatkozott. Utóbbi kérdésről előadta, hogy adhéziós perb...
BH 2005.2.77 A munkajogi szabályba ütköző tartozáselismerés semmis, a semmisséget a munkajogi és a polgári jogi szabályok együttes alkalmazásával lehet megállapítani [Mt. 8. § (1) bekezdés; Ptk. 200. § (2) bekezdés].
A felperes felülvizsgálati kérelmében a tartozáselismerő nyilatkozata érvénytelensége iránt előterjesztett kérelme tekintetében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő "megváltoztatását", és a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte.Elsődleges érvelésében az 1/2001. számú munkajogi jogegységi határozatba ütközésre, másodlagosan a munkajogi megtámadási szabályok téves - elvi határozatot igénylő - alkalmazására hivatkozott. Utóbbi kérdésről előadta, hogy adhéziós perben kívánta érvényesíteni a polgári jogi érvénytelenségre vonatkozó követelését, továbbá az alperessel kötött polgári jogi szerződések munkajogi szabályba ütköznek, ezért semmisek. Hangsúlyozta, hogy a tartozáselismerést eredményező alperesi eljárás a munkajogi szabályok megkerülésére irányult. Nézete szerint továbbá a munkajogi szabály megkerülésével kötött polgári jogi megállapodás érvénytelenségére nem 30 napon, hanem egy éven belül lehet hivatkozni. A felperes eljárásjogi jogszabálysértést is panaszolt amiatt, hogy a másodfokú bíróság elkülönítés nélkül, ítélettel rendelkezett a tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelensége körében a per érdemi befejezéséről, és a jelzálogjoggal kapcsolatos és a visszatérítési igényre vonatkozóan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéséről. Ez az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértésnek minősül.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Kifejtette, hogy a felperes a jelzálogszerződés semmissége és a tartozáselismerés folytán már megfizetett összeg visszakövetelése tárgyában a hatályon kívül helyezés folytán indult eljárásban a keresetétől elállt. Emiatt a felülvizsgálati kérelem ellentétes a rendkívüli jogorvoslat céljával, a jogbiztonsággal. A felülvizsgálati kérelem tartalmával összefüggésben az alperes a Legfelsőbb Bíróság eseti határozataira hivatkozott.
A felülvizsgálati kérelem részben alapos.
A felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdéskörben az elsőfokú bíróság az alábbi tényállást állapította meg.
A felperes 1997. július 1-jétől kezdődően eladó munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél, az ekkor kötött munkaszerződés 6. pontja a bolt árukészlete tekintetében a felperes teljes anyagi felelősségét írta elő. A 2000. november 16-ai leltár eredménye szerint 3 541 722 forint hiány mutatkozott, ezen a napon a felperes a fenti összegről tartozáselismerő nyilatkozatot tett. A felperes a keresetében a leltárfelelősségi szabály megsértése, és az Mt. 169. § (1) bekezdésében szabályozott feltételek hiánya miatt, valamint a kártérítési határozat, a jogorvoslati jogról való tájékoztatás elmulasztására hivatkozással a tartozáselismerő nyilatkozat semmisségének megállapítását kérte. Másodlagos kérelme jogban való tévedés, megtévesztés és jogellenes fenyegetés címén az érvénytelenség kimondására irányult.
Az alperes a per során viszontkeresetet indított a felperes ellen a "leltárhiány" teljes összege megfizetése iránt, másodlagosan az Mt. 169. §-ára is hivatkozott.
A munkaügyi bíróság a ítéletével a felülvizsgálati eljárás által érintett kérdésben a semmisségre és az érvénytelenségre vonatkozó keresetet elutasította. Előbbi döntését a jogszabályba ütközés hiányával, utóbbit a megtámadási határidő elmulasztásával indokolta. A munkaügyi bíróság az alperes viszontkeresetét is elutasította.
A felülvizsgálati eljárással összefüggő kérdésben a felperes nyújtott be fellebbezést.
A megyei bíróság ítéletével - egyebek mellett - a tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelenségének megállapítására nézve az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a tartozáselismerő nyilatkozat semmisségéről kifejtette, hogy tiltó szabály hiányában a munkavállaló erre irányuló munkáltatói kötelezés nélkül is elismerheti a tartozását, ezért ezt a jognyilatkozatot nem lehet semmisnek tekinteni. A másodfokú bíróság a megtámadást elkésettnek minősítette, mert a 2000. november 16-án tett tartozáselismerő nyilatkozatot a felperes 2000. december 16-áig támadhatta meg. A kórházi kezelése (baleset) miatt 2001. január 26-án pedig a keresetlevél 2000. december 27-ei benyújtásához képest telt el a megtámadási határidő. A felperes pedig azt adta elő, hogy a keresetlevél alperessel való közlésével, 2001. február 8-án történt meg a megtámadás közlése. Mindezek miatt a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a felülvizsgálati eljárásban szereplő kérdésben helyesnek találta.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Pp. 275. § (2) bekezdés alapulvételével a felülvizsgálat tárgyát képező kérdésben a munkaszerződés megkötésének időpontját kell irányadónak tekinteni. 1997. június 1-jén, az ekkor hatályos Mt. 170. § (1) bekezdés értelmében munkaszerződésben nem volt lehetőség a leltárfelelősség vállalására (BH 2002/161.). Ebből következően kollektív szerződés hiányában a felperes munkavállalót leltárfelelősség nem terhelhette, a munkaszerződésnek a leltárfelelősséget előíró 6. pontja tehát a törvénybe ütközés folytán semmis [Mt. 8. § (1) bekezdés]. Semmis leltárfelelősségről létrejött tartozáselismerő nyilatkozat - figyelemmel arra, hogy a tartozáselismerés nem eredményez a korábbi jogalaptól eltérő új kötelezettségvállalást - ugyancsak semmis [Ptk. 234. § (1) bekezdés, 242. § (1) bekezdés, Ptk. 200. § (2) bekezdés]. A felülvizsgálati kérelem tehát megalapozottan állított jogszabálysértést a tartozáselismerés érvénytelensége körében meghozott jogerős ítéleti rendelkezés tekintetében. Az alperes [az Mt. 170. § (1) bekezdésén, illetve a vagylagosan az Mt. 169. §-án alapuló] viszontkeresete elutasítása miatt nem nyújtott be fellebbezést, ezért a felülvizsgálati ellenkérelmének (tartalmában) e kérdéskört érintő érvelését a Legfelsőbb Bíróság nem vizsgálhatta [Pp. 228. § (3) bekezdés]. Ezért a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy (a leltárfelelősség tekintetében) a munkajogi szabályba ütköző tartozáselismerés semmis, a semmisséget a munkajogi és a polgári jogi szabályok együttes alkalmazásával lehet megállapítani [Mt. 8. § (1) bekezdés, Ptk. 200. § (2) bekezdés].
A Pp. 239. § és a 149. § egybevetéséből megállapíthatóan a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utasította - a törvény tiltó rendelkezése hiányában - ítéletével az elsőfokú bíróságot a Pp. 222. § (1) bekezdés megsértése miatt a jelzálogszerződés és a 341 720 forint visszafizetése tárgyában új eljárásra és új határozat hozatalára, ezért a felülvizsgálati kérelemnek az ezt érintő része nem alapos.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletének a tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelensége körében a munkaügyi bíróság ítéletének érintett rendelkezését helybenhagyó részét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítélet említett részét megváltoztatta.
Megállapította, hogy a felperes 2000. november 16-án kelt tartozáselismerő nyilatkozata érvénytelen, a jogerős ítélet további részét nem érintette. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.867/2003. sz.)