adozona.hu
BH+ 2004.12.581
BH+ 2004.12.581
A vizsgálóbiztos személyének törvénysértő kijelölése a fegyelmi eljárás szabályainak olyan súlyos megsértését jelenti, amely miatt a meghozott fegyelmi határozat is jogellenes [Kjt. 53. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél, 1998. október 1-jétől mint intézményvezető.
A felperes keresetében a vele szemben hozott elbocsátás fegyelmi büntetést kimondó határozat hatályon kívül helyezését kérte, elsődlegesen eljárási hibára hivatkozva, a határozatot azonban érdemben sem találta megalapozottnak. Igényelte elmaradt illetménye, felmentési időre járó átlagkeresete és végkielégítés megfizetését is.
A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével a kerületi önkormányza...
BH+ 2004.12.581 A vizsgálóbiztos személyének törvénysértő kijelölése a fegyelmi eljárás szabályainak olyan súlyos megsértését jelenti, amely miatt a meghozott fegyelmi határozat is jogellenes [Kjt. 53. § (1) bekezdés].
A felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél, 1998. október 1-jétől mint intézményvezető.A felperes keresetében a vele szemben hozott elbocsátás fegyelmi büntetést kimondó határozat hatályon kívül helyezését kérte, elsődlegesen eljárási hibára hivatkozva, a határozatot azonban érdemben sem találta megalapozottnak. Igényelte elmaradt illetménye, felmentési időre járó átlagkeresete és végkielégítés megfizetését is.
A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével a kerületi önkormányzat képviselő-testülete elbocsátás fegyelmi büntetést kiszabó határozatát hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest, hogy a felperest eredeti munkakörében foglalkoztassa tovább. A felperes keresetét a jogalap vonatkozásában megalapozottnak tartotta, minthogy az alperes fenntartója a Kjt. 53. §-a (1) bekezdésébe ütköző módon nem az önkormányzat képviselő-testülete tagjai közül jelölte ki a vizsgálóbiztost, hanem egyik intézménye, az E. Sz. Központ vezetőjét jelölte ki vizsgálóbiztosként. A kialakult ítélkezési gyakorlatra figyelemmel ezt olyan lényeges eljárási szabálysértésnek tekintette, amely a peres eljárás során nem orvosolható, ezért a fegyelmi határozatot annak érdemi vizsgálata nélkül hatályon kívül helyezte.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. Rámutatott, hogy a képviselő-testület tagjaira nem kötelező azon előírás, amely a felügyeleti szerv fenntartója, illetve alkalmazottai vonatkozásában határozza meg, hogy a vizsgálóbiztosnak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású illetve besorolású, ennek hiányában pedig legalább azonos iskolai végzettségű személynek kell lennie. Ezen indokolásbeli kiegészítéssel helytállónak tartotta az elsőfokú bíróság érdemi döntését.
A jogerős közbenső ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a képviselő-testület által gyakorolt fegyelmi jogkört illetően nincs egységes gyakorlat, a jogerős ítélet a Kjt. 46. § (1) bekezdése, 49. § (2)-(3) bekezdése, valamint 53. § (1) bekezdése rendelkezésével ellentétes. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a képviselő-testület tagjai közüli kijelölést kizárólagos lehetőségként határozta meg. Állítása szerint a képviselő-testület tagjai közül csupán egy személy lett volna alkalmas vizsgálóbiztosi tisztségre képzettsége folytán, akivel szemben ugyanakkor az összeférhetetlenség fennállását bizonyították.
A felülvizsgálati kérelemben állított, az érdemi elbírálásra kiható jogszabálysértés nem állapítható meg.
A nem vitatott ítéleti tényállás szerint a fenntartó kerületi önkormányzat képviselő-testülete az E. Sz. Központ vezetőjét jelölte ki vizsgálóbiztosként, aki nem volt tagja a képviselő-testületnek, illetve nem volt alkalmazottja a fenntartónak, felügyeleti szervnek. A Kjt. 53. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a fegyelmi eljáráshoz a 47. § (1) bekezdésében és a 49. § (2)-(3) bekezdésében előírt személyi feltételek a munkáltatónál nem biztosíthatók, a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost, valamint a fegyelmi tanács tagjait a munkáltató fenntartója illetve felügyeleti szerve jelöli ki saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású illetve besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül. Minthogy az alperes fenntartója a kerületi önkormányzat, így vizsgálóbiztost elsődlegesen az önkormányzat képviselő-testülete tagjai közül kellett volna kijelölni, ez a jogszabályi felsorolás sorrendjéből következik. Más intézménynél vezetői megbízással rendelkező személyt csak akkor lehetett volna vizsgálóbiztosként kijelölni, ha erre a képviselő-testület tagjai közül nem lett volna lehetőség. Az idézett törvényi rendelkezés azon feltételei, melyek a fenntartó képviselő-testület tagjait követően a magasabb beosztást vagy besorolást, illetve ennek hiányában legalább az azonos szintű iskolai végzettséget szabják meg követelményként, csupán a fenntartó, illetve felügyeleti szerv alkalmazottaira vonatkozó követelmények. Az e körben kialakított ítélkezési gyakorlat szerint vizsgálóbiztosnak nem lehet kijelölni a fenntartó másik intézményének alkalmazottját, mivel ő nem tagja vagy alkalmazottja a fenntartónak, illetve felügyeleti szervnek. Ennek be nem tartása olyan alapvető eljárási hiba, amely a fegyelmi határozat hatálytalanítását vonja maga után.
Minthogy tehát a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős közbenső ítélet nem ellentétes a jogszabállyal, illetve az annak megfelelő ítélkezési gyakorlattal (EH 2002.793), a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította a felülvizsgálati kérelmet. (Legf.Bír. Mfv.E.10.363/2003. szám)