adozona.hu
BH+ 2004.12.583
BH+ 2004.12.583
Munkavállalási engedélytől eltérő helyszínen végzett munkavégzés hatósági engedély nélkül végzett munkának minősül. A Munka Törvénykönyvének a kiküldetésre vonatkozó szabályára hivatkozással sem mentesíthető a munkavállaló a jogkövetkezmények alól [1993. évi LXXXVI. tv. 23., 31. §, 8/1999. (XI. 10.) SZCSM r. 14. §, 1992. évi XXII. tv. 1. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes román állampolgár, aki 2002. március 1-jéig érvényes ideiglenes tartózkodási engedéllyel és b.-i munkavégzésre vonatkozó munkavállalási engedéllyel rendelkezett. 2001. június 27-én tartott ellenőrzés során megállapították, hogy a felperes a munkavállalási engedélyt megszegve B.-én dolgozott. A felperes azzal védekezett, hogy a munkáltatója utasítására a teljesítési határidő betartása érdekében dolgozott a vidéki építkezésen.
A Megyei Rendőr-főkapitányság határozatával a felperes i...
BH+ 2004.12.583 Munkavállalási engedélytől eltérő helyszínen végzett munkavégzés hatósági engedély nélkül végzett munkának minősül. A Munka Törvénykönyvének a kiküldetésre vonatkozó szabályára hivatkozással sem mentesíthető a munkavállaló a jogkövetkezmények alól [1993. évi LXXXVI. tv. 23., 31. §, 8/1999. (XI. 10.) SZCSM r. 14. §, 1992. évi XXII. tv. 1. §]
A felperes román állampolgár, aki 2002. március 1-jéig érvényes ideiglenes tartózkodási engedéllyel és b.-i munkavégzésre vonatkozó munkavállalási engedéllyel rendelkezett. 2001. június 27-én tartott ellenőrzés során megállapították, hogy a felperes a munkavállalási engedélyt megszegve B.-én dolgozott. A felperes azzal védekezett, hogy a munkáltatója utasítására a teljesítési határidő betartása érdekében dolgozott a vidéki építkezésen.A Megyei Rendőr-főkapitányság határozatával a felperes ideiglenes tartózkodási engedélyét visszavonta és a határozata előzetes végrehajthatóságát elrendelte. A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: Idtv.) 23. § (2) bekezdés b) pontja alapján megállapította a hatósági engedély nélküli munkavégzést, ezért egy évig tartó beutazási tilalmat rendelt el és a felperest kiutasította a Magyar Köztársaság területéről. Az elsőfokú hatóság határozatával a korábbi határozatát akként módosította, hogy a határozata előzetes végrehajthatóságára és az ideiglenes tartózkodási engedély visszavonására vonatkozó rendelkezéseit mellőzte.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyet az elsőfokú bíróság elutasított. Ítélete indokolása szerint a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet (továbbiakban: R.) 1. §-a és 14. § (5) bekezdése értelmében a munkavállalási engedély csak az engedélyben szereplő munkavégzési helyre és az engedély szerinti foglalkoztatónál végzendő munkavégzésre terjed ki. A felperes nem a munkavállalási engedélyben megjelölt munkahelyen végzett munkát, ezért ez a munkavégzése engedély nélkül történő foglalkoztatásnak minősül. Az ilyen hatósági engedély nélküli munkavégzés miatt az Idtv. 23. § (2) bekezdés b) pontja alapján beutazási és tartózkodási tilalom rendelhető el, további jogkövetkezményként pedig az idegenrendészeti hatóság a külföldit Magyarország területéről kiutasíthatja. A felperes munkavállalására speciális szabályok vonatkoznak, ezért az 1992. évi XXII. törvénnyel szabályozott Munka Törvénykönyvére (Mt.) való hivatkozással a felperes nem mentesülhet a speciális jogszabályban (R., Idtv.) meghatározott jogkövetkezmények hatálya alól.
A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben elsődlegesen kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát. Másodsorban kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a R. 14. § (5) bekezdését, 17. § b) pontját, az Mt. 105. § (1) és (4) bekezdését, az Idtv. 23. § (2) bekezdés b) pontját. Rendkívüli jogorvoslati kérelmében kifejtettek szerint a R. rendelkezései a felperesre nézve nem alkalmazhatóak, mert ez a rendelet csak a foglalkoztatóra ír elő szabályozást. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló állandó munkahelyén kívüli munkavégzésre is kötelezhető. Az Mt. magasabb színtű jogszabály, mint a R., ezért az Mt. rendelkezéseit kellett volna figyelembe venni. Nem ütközik ugyanis jogszabályba a munkáltatónak azon utasítása, amellyel a külföldi munkavállalót vidéki munkahelyre kiküldi.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. Az Mt. 1. § (1) bekezdése értelmében a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit akkor lehet alkalmazni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. A külföldi munkavállaló munkavégzésére - többek között - a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Tv.) és a R., mint speciális jogszabályok írnak elő kötelező rendelkezéseket. Ezek a jogszabályok a külföldi személy munkavégzésére vonatkozóan speciális rendelkezéseket tartalmaznak, melyeket a Munka Törvénykönyve szabályait megelőzően kell alkalmazni.
A Tv. 7. § (1) bekezdése értelmében külföldi Magyarországon csak engedéllyel végezhet munkát, a munka végzésének kereteit a munkavállalási engedély tartalmazza. A munkavállalási engedély alapján a munkavégzés helye meghatározott. Az ettől eltérő helyen végzett munka engedély nélküli munkavégzésnek minősül és így a R. 14. § (5) bekezdése alapján az Idtv. 23. § (2) bekezdés b) pontjában és 31. § (1) bekezdésében foglalt szankciók alkalmazását vonja maga után.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.II.40.179/2001.)