adozona.hu
BH+ 2004.11.518
BH+ 2004.11.518
Felszámolás folytán jogutód nélkül megszűnt lakásszövetkezet volt tagjai - különös jogutódlás hiányában - nem jogosultak arra, hogy a szövetkezet ellen folyt felszámolási eljárás tartama alatt, a felszámoló által a hőszolgáltatóval kötött megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránt keresetet indítsanak [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 34. §, 61. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A per eredetileg II. r. alperese: a Szövetkezet az 1995. november 15-i hatállyal elrendelt felszámolási eljárás befejezése folytán 1999. augusztus 2-án megszűnt, e napon a cégjegyzékből törölték. A felszámolási eljárás tartama alatt - 1998. június 17-én - a Szövetkezet mint fogyasztó a felszámolója útján megállapodott a Hőszolgáltató Kft.-vel, mint szolgáltatóval a Szövetkezet tulajdonában levő közös használatú helyiségek 1998. július 1-jétől irányadó, a korábbitól eltérő fűtésdíj számlazásár...
BH+ 2004.11.518 Felszámolás folytán jogutód nélkül megszűnt lakásszövetkezet volt tagjai - különös jogutódlás hiányában - nem jogosultak arra, hogy a szövetkezet ellen folyt felszámolási eljárás tartama alatt, a felszámoló által a hőszolgáltatóval kötött megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránt keresetet indítsanak [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 34. §, 61. §].
A per eredetileg II. r. alperese: a Szövetkezet az 1995. november 15-i hatállyal elrendelt felszámolási eljárás befejezése folytán 1999. augusztus 2-án megszűnt, e napon a cégjegyzékből törölték. A felszámolási eljárás tartama alatt - 1998. június 17-én - a Szövetkezet mint fogyasztó a felszámolója útján megállapodott a Hőszolgáltató Kft.-vel, mint szolgáltatóval a Szövetkezet tulajdonában levő közös használatú helyiségek 1998. július 1-jétől irányadó, a korábbitól eltérő fűtésdíj számlazásáról és a díjfizetés feltételeiről. Megállapodtak abban - egyebek mellett -, hogy "A fogyasztó a tulajdonában levő ingatlanok azon fűtésszolgáltatási számláit, amelyet eddig egy összegben lett volna köteles megfizetni a szolgáltató felé, 1998. július hó 1. napjától közvetlenül a szolgáltatást igénybevevő szövetkezeti tagok felé fogja számlázni". (Megállapodás 2. pontja). A felszámoló vállalta, hogy a lakásszövetkezeti tagokat a számlázás módjának változásáról értesíti, és ez meg is történt.A felperesek a Hőszolgáltató Kft. I. r. és a Lakásszövetkezet "fa" II. r. alperesek ellen indított keresetükben a megállapodás érvénytelenségének a megállapítását kérték arra hivatkozással, hogy annak megkötésekor a Lakásszövetkezet nem létezett, a felszámoló nem volt jogosult a megállapodás megkötésére, a lakástulajdonosok közösségét nem képviselhette, így reájuk, mint kívülállókra a megállapodásban kötelezettségvállalásokat nem köthettek ki.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság végzésével a Szövetkezettel szemben - a cégjegyzékből való törlése folytán a jogképessége hiánya okából - a pert megszüntette, a Hőszolgáltató Kft. alperessel szemben pedig ítéletével a keresetet elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította a szerződés érvénytelenségét, de azt a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánította.
Megállapította, hogy a megszűnt Szövetkezetnek általános jogutódja nincs, a felperesek érdekeltségét azonban a megállapodás 2. pontja megteremti, így a keresetük érdemben vizsgálható. A határozat indokolásában a másodfokú bíróság kifejtette, hogy az 1/1998. (I. 31.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: ÖR) 8. §-ának (2) bekezdése értelmében a lakásszövetkezetek közös helyiségeinek távhő-szolgáltatási díjai a szolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján közvetlenül a lakástulajdonosok részére is számlázhatók, de e külön megállapodás alapja a lakásszövetkezet érvényes közgyűlési határozata. Ilyen érvényes közgyűlési határozat a felszámolási eljárás következtében nem volt, és azt a felszámoló nyilatkozata nem pótolhatta. Szerződéskötési jogosultsága nem volt, így a szerződés az ÖR. 8. §-ának (2) bekezdésébe ütközik és a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése értelmében semmis. A szerződéskötés előtti helyzet azonban nem állítható vissza, ezért a szerződést a Ptk. 237. §-a (2) bekezdésének első fordulata alapján hatályossá nyilvánította.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és arra hivatkozott, hogy a felszámoló jogosult volt a megállapodás megkötésére, mert a felszámolási eljárás megindításával a lakásszövetkezet "rendes működése" megszűnt, de a több ezer lakás "működését" nem lehetett megszüntetni. Az épületek kényszerüzemeltetését a felszámolónak vállalnia és biztosítania kellett. A lakásszövetkezet tagjai nem tekinthetők olyan kívülállóknak, akikre a szerződés kötelezettségvállalást ró, mert közvetlenül igénybe vették a fűtésszolgáltatást és ők voltak a tényleges haszonélvezői. Jogilag is helytelennek tartotta, hogy a nyolc felperes a pernyertességükkel olyan eredményt érhessenek el, amelyet a többségben levők is viselnének, miközben az egészről nincs tudomásuk, illetőleg ezt nem akarják.
Az I. r. felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A perben elsődlegesen azt a kérdést kellett vizsgálni, hogy a felperesek jogosultak-e a perbeli igény érvényesítésére, vagyis, mint volt lakásszövetkezeti tagok kérhetik-e a lakásszövetkezet és az alperes által kötött szerződés érvénytelenségének a megállapítását.
Azt a másodfokú bíróság is megállapította, hogy a Szövetkezet felszámolás folytán jogutód nélkül szűnt meg, általános jogutódja tehát nincs, márpedig - főszabályként - a szerződés érvénytelenségének a megállapítását a szerződő fél, illetőleg a jogutódja kérhette. A felperesek a szerződésben félként nem szerepeltek, nem is általános jogutódjai a szerződést kötő, és utóbb megszűnt Szövetkezetnek; úgynevezett különös jogutódok lehetnének - ha annak az anyagi jogi feltételei adottak lennének - de ez esetben is csak valamennyien kérhetnék a minden szövetkezeti tagra kiható szerződés érvénytelenségének a megállapítását. Itt pedig csak néhányan indítottak keresetet, az ő joguk azonban hiányzik ahhoz, hogy a perbeli szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérjék. Ilyen - személyében - részleges érvénytelenséget a Ptk. nem ismer, és vagyonfelosztás hiányában különös jogutódok sem lehetnek [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 61. § (3) bek., 1992. évi I. tv. (Sztv.) 91. § (2) bek.].
Téves a másodfokú bíróságnak az a következtetése, hogy a szerződés 2. pontja jogosultságot adott a megszűnt szövetkezet néhány tagjának az adott kereset előterjesztésére. A szerződésnek ez a pontja jogilag érdektelen, abban a Szövetkezet (fogyasztó) egy reá tartozó kérdést csupán közöl a szolgáltatóval, minden joghatás nélkül. Az abban foglaltak kereshetőségi jogot nem teremtettek a felperesek számára.
A Legfelsőbb Bíróság több határozatában kifejtette már (pl: BH 2001.7.335), hogy a semmis szerződéssel kapcsolatos kereshetőségi jogot vagy a jogviszony (jogi érdekeltség), vagy a perlési jogosultságot kifejezetten biztosító jogszabályi felhatalmazás alapozhat meg. A korábban kifejtettek szerint azonban a felperesek nem alanyai a jogviszonynak, nem is jogutódai a Szövetkezetnek, és jogszabály sem adott a számukra keresetindítási jogot, ezért ennek hiányában a keresetet elutasító elsőfokú ítélet ebből az okból, érdemben helyes.
A felperesek még a kereshetőségi joguk esetén sem érvényesíthették volna sikerrel az igényüket, mert a felszámolási eljárás tartama alatt a Szövetkezet szervei nem működtek, a felszámoló pedig a Cstv. 34. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében az ilyen megállapodás megkötésére jogosult volt.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az ügyben még alkalmazandó Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf.Bír.Pfv.III.20.579/2002.)