adozona.hu
MBH 2004.11.77
MBH 2004.11.77
A 4/2003. számú Polgári jogegységi határozat alapján nem csak azt kell figyelembe vennie a bíróságnak, hogy a tagkizárás iránti kereset indításra a Gt. 15 napos jogvesztő határidőt biztosít, hanem annak számításánál a Ptké. szerinti előírások irányadók. A kizárási perben hozott minden határozat elleni fellebbezés előterjesztésére 8 nap határidőt biztosít csak a jogszabály. (1997. évi CXLIV. tv. 49. § (3) bek., 50. § (6) bek.; Pp. 105.§ (4) bek., 130. § (1) bek. h) pont)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi társaság a keresetlevélhez csatolt jegyzőkönyv tanúsága szerint, a 2004. február 13. napján megtartott taggyűlésen hozott 2004/02/3. számú határozatával az alperes kizárásának a kezdeményezéséről döntött. A Fővárosi Bírósághoz 2004. március 1. napján benyújtott keresetben az alperesnek a felperesi gazdasági társaságból való kizárását kérték.
Az elsőfokú bíróság a 2004. április 6. napján kelt P.22.616/2004/2. számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítot...
MBH 2004.11.77 A 4/2003. számú Polgári jogegységi határozat alapján nem csak azt kell figyelembe vennie a bíróságnak, hogy a tagkizárás iránti kereset indításra a Gt. 15 napos jogvesztő határidőt biztosít, hanem annak számításánál a Ptké. szerinti előírások irányadók.
A kizárási perben hozott minden határozat elleni fellebbezés előterjesztésére 8 nap határidőt biztosít csak a jogszabály.
A felperesi társaság a keresetlevélhez csatolt jegyzőkönyv tanúsága szerint, a 2004. február 13. napján megtartott taggyűlésen hozott 2004/02/3. számú határozatával az alperes kizárásának a kezdeményezéséről döntött. A Fővárosi Bírósághoz 2004. március 1. napján benyújtott keresetben az alperesnek a felperesi gazdasági társaságból való kizárását kérték.Az elsőfokú bíróság a 2004. április 6. napján kelt P.22.616/2004/2. számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Megállapította, hogy az eljárás illetékmentes. A jogorvoslati figyelmeztetés szerint a végzés ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek.
Döntését azzal indokolta, hogy az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 49. § (3) bekezdése szerint a keresetet a határozat meghozatalától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál. A felperesnek a keresetlevél benyújtására 2004. február 13. napját követően 15 nap állt rendelkezésére, amely határidő 2004. február 28. napjával letelt. Észlelte az elsőfokú bíróság, hogy a keresetlevelet a felperes postai úton nyújtotta be, és a keresetindításra nyitva álló határidő lejártának napja munkaszüneti napra, szombatra esett. Ennek ellenére mellőzte a keresetlevél postára adása napjának a vizsgálatát a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. számú Polgári jogegységi határozatára tekintettel, amely szerint a keresetlevél benyújtására a jogszabályban megállapított határidő számítása körében a Pp. 105. § (4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. Erre tekintettel a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per tárgyalására történő utasítását kérte. Érdemben arra hivatkozott, hogy a 4/2003. számú jogegységi határozat kimondja, hogy a keresetindítási anyagi jogi határidők jogi természete nem különbözik a más típusú anyagi jogi határidőktől, a számítási módjuk azonos. A határidő elmulasztásának, vagy késedelmének a jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be azzal, hogyha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. Előadta, hogy a felperes nem postai úton nyújtotta be a keresetlevelet a bíróságra, hanem személyesen vitte be 2004. március 1. napján. Tekintettel arra, hogy jelen ügyben a határidő utolsó napja szombatra, azaz munkaszüneti napra esett, így a Pp. hatályos rendelkezései, valamint a 4/2003. számú Polgári jogegységi határozat alapján megállapítható, hogy a kereset benyújtására nyitva álló határidő a következő munkanapon, azaz a kereset benyújtásának napján, 2004. március 1-jén, hétfőn járt le.
A másodfokú bíróság a fellebbezést alaposnak találta.
Helytállóan hivatkozott a felperes a fellebbezésében arra, hogy a 4/2003. Polgári jogegységi határozat - a határidő számítására vonatkozó Ptké. 3. § (3) és 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján - kifejti, hogy hatályos jogunkban az anyagi jogi határidő számítására vonatkozó rendelkezések értelmében a határidő elmulasztásának, vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be azzal, hogyha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A keresetlevélnek a határidő utolsó napján a munkaidő végéig a bírósághoz meg kell érkeznie.
Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a határozat meghozatalától számított 15. nap február 28-ára, szombatra esett, ezért az 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 25. § c) pontja szerint a bíróságokra kötelező jogegységi határozat értelmében a keresetindításra nyitva álló határidő a következő munkanapon 2004. március 1. napján járt le, ezért a felperes keresete a Gt. 49. § (3) bekezdésében megállapított jogvesztő határidő utolsó napján érkezett meg a bírósághoz.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot a per lefolytatására utasította.
Döntésén túl csupán rámutatott a másodfokú bíróság, hogy a Gt. 50. § (6) bekezdése szerint a kizárási perben hozott határozat elleni fellebbezés előterjesztésének határideje 8 nap, szemben az elsőfokú végzés rendelkező részében foglaltakkal. A felperes a fellebbezését a jogszabályban megállapított határidőn belül nyújtotta be.
Tekintettel arra, hogy az eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, a költség viselése tárgyában a másodfokú bíróságnak határoznia nem kellett.
(Fővárosi Bíróság P.22.616/2004/2.
Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.183/2004/2.)