adozona.hu
MBH 2004.11.75
MBH 2004.11.75
Ha az ügyész arra hivatkozással indítványozza a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, hogy a cégbíróság a bejegyzési eljárásban nem tett eleget valamelyik cégjegyzéki adatra vonatkozó kérelem kapcsán vizsgálati kötelezettségének, és így a bejegyzés jogszabálysértő, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, mivel ez az igényperben érvényesíthető. (1997. évi CXLV. tv. 50. § (1) bek. c) pont, 51. § (5) bek., 46. § (1) bek.)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. Ingatlanközvetítő Betéti Társaságot a cégbíróságon bírósági ügyintéző jegyezte be a cégjegyzékbe 2003. november 26. napján, a bejegyző végzés Cégközlönyben történő közzétételére 2003. december 25. napján került sor.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a cégbírósághoz 2004. március 4. napján benyújtott kérelmében az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 50. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással kezdeményezte törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. Arra hivatkozott, hogy a kérel...
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a cégbírósághoz 2004. március 4. napján benyújtott kérelmében az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 50. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással kezdeményezte törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. Arra hivatkozott, hogy a kérelmezett társaság, mint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a TEÁOR 6713'03. számú, máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységet nem végezheti, ezért ezt a társasági szerződésben sem tüntetheti fel. Erre tekintettel indítványozta, hogy a cégbíróság a Ctv. 53. § (2) bekezdése szerint hívja fel a céget nyilatkozattételre, és ezen intézkedés eredménytelensége esetén a Ctv. 54. § (1) bekezdésében foglalt intézkedéseket alkalmazza.
A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság mint Cégbíróság a 2004. március 19. napján kelt 2. sorszámú végzésével a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a kérelemben hivatkozott számú TEÁOR tevékenységen belül végezhető pénzügyi szolgáltatás közvetítését az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 8. § (4) bekezdése értelmében pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéni vállalkozó is végezheti, így a jogi személyiséggel nem rendelkező kérelmezetti társaság is.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmező nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára történő utasítását. Arra hivatkozott, hogy a betéti társaság a fenti számú TEÁOR tevékenységgel összefüggésben csak ügynöki tevékenységet végezhet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, egyéb pénzügyi szolgáltatást nem. A tevékenység végzésére vonatkozó korlátozás hiányában a tevékenységi kör bejegyzése a közhitelesség alapelvét és a Hpt. rendelkezéseit sérti. Hivatkozott továbbá arra, hogy hasonló tényállás mellett más betéti társaságok az ellenük indított törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként e tevékenységet törölték a társasági szerződésükből, továbbá ugyanezen az alapon a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség által indított bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti két perben a bíróság az elsőfokon jogerőre emelkedett ítéletében kötelezte az alpereseket a társasági szerződés módosítására oly módon, hogy a jogszabálysértő állapot megszűnjön.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a fellebbezést fenntartotta.
A kérelmezett a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő.
A másodfokú bíróság a fellebbezést nem találta megalapozottnak.
A bejegyzési eljárásra és a törvényességi felügyeleti eljárásra a Ctv. tartalmaz rendelkezéseket. A bejegyzési eljárásban a Ctv. 40. §-a szerint a jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben a cégbíróság csak azt vizsgálja, hogy a bejegyzési kérelemben azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja (12-14. §), megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, valamint, hogy a létesítő okirat, illetve módosításai tartalmazzák-e azokat az adatokat, amelyeket az adott cégformára vonatkozó jogszabály előír, a bejegyzési eljáráshoz szükséges - e törvény mellékletében meghatározott - okiratokat mellékelték-e és a törvény által előírt mértékű illetéket megfizették-e. Így a bejegyzési eljárás érdemben a kérelem elutasításával, vagy a bejegyzéssel zárul.
A kérelemnek helyt adó bejegyző végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz pert indíthat a cég ellen a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt. A (3) bekezdés értelmében a perindításra a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség.
A törvényességi felügyeleti eljárás egyes eseteit a Ctv. 50. § (1) bekezdése sorolja fel.
Így ilyen eljárásnak lehet helye, ha a cégjegyzék nem tartalmazza vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak (c) pont).
Az eljárás indulhat kérelemre vagy hivatalból. Az eljárást kezdeményezők körét a Ctv. 52. § (1) bekezdése sorolja fel, az a) pont szerint az eljárást az ügyész is indíthatja. A Ctv. 51. §-a ugyanakkor az eljárás megindítására, lefolytatására vonatkozó korlátozó, illetve kizáró rendelkezéseket is tartalmaz. Az (5) bekezdés kimondja, hogy kérelemnek nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásban, ha az arra vonatkozó igény a 46-48. § szerinti perben érvényesíthető.
Ez utóbbi rendelkezés kizárja a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezéséhez való jogot függetlenül attól, hogy esetlegesen a perindításra nyitva álló határidő letelt-e. A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezéséhez való jogosultság tehát nem "éled fel" akkor sem, ha az arra jogosult a nyitva álló határidő alatt valamely okból perindítási jogosultságával nem élt (BH 2004/328).
A kérelmező a Ctv. 46. §-a szerinti jogosult volt pert indítani, ezért a kérelem szerinti igényt törvényességi felügyeleti eljárásban nem érvényesítheti, erre tekintettel az elsőfokú bíróságnak a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítania.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes elutasító döntését a Ctv. 46. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdés alapján - a fentiek szerint módosított indokolással - helybenhagyta.
A fellebbezés nem vezetett eredményre, a kérelmezettnek azonban a másodfokú eljárás során nem merült fel költsége, ezért a másodfokú bíróság ebben a kérdésben a határozathozatalt mellőzte.
(Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Cgt.11-04/000447/2.
Fővárosi Ítélőtábla Cgf.44.651/2004/4.)