adozona.hu
BH+ 2004.10.481
BH+ 2004.10.481
Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt a munkaviszony létesítése. Ennélfogva a betéti társaság egyetlen beltagja önmagával, mint a betéti társaság üzletvezetőjével nem köthet munkaszerződést az üzletvezetői munkakör betöltésére [Mt. 74. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperest elmaradt munkabér, túlmunka ellenértéke és műszakpótlék címén az 1996. szeptember 16-ától 2001. április 30-áig terjedő időszakra járó munkabér megfizetésére kérte kötelezni.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság által feltárt tényállás szerint az 1993-ban létrehozott alperesi betéti társaság egyetlen beltagja a B. C. Kft., amelynek a felperes volt az ügyvezetője, és ebből a tisztségéből eredően az alperes bt....
BH+ 2004.10.481 Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt a munkaviszony létesítése. Ennélfogva a betéti társaság egyetlen beltagja önmagával, mint a betéti társaság üzletvezetőjével nem köthet munkaszerződést az üzletvezetői munkakör betöltésére [Mt. 74. §].
A felperes keresetében az alperest elmaradt munkabér, túlmunka ellenértéke és műszakpótlék címén az 1996. szeptember 16-ától 2001. április 30-áig terjedő időszakra járó munkabér megfizetésére kérte kötelezni.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság által feltárt tényállás szerint az 1993-ban létrehozott alperesi betéti társaság egyetlen beltagja a B. C. Kft., amelynek a felperes volt az ügyvezetője, és ebből a tisztségéből eredően az alperes bt. üzletvezetésre választott képviselője. Az alperes bt. kültagjai felperes házastársa és P. J. voltak.
A felperes 1995. december 31-éig a B. C. Kft.-vel állt munkaviszonyban ügyvezetőként. Az 1996. január 1-jétől 1999. augusztus 31-éig terjedő időszakban munkaszerződést kötött az alperes bt.-vel, mint üzletvezető. A munkaszerződést a felperes, mint munkavállaló és munkáltató írta alá.
A B. C. Kft. ügyvezetésében 1999. augusztus 30-án történt változással egyidejűleg a felperesnek az alperes üzletvezetésére és képviseletére vonatkozó tisztsége is megszűnt. Az elmaradt munkabérre vonatkozó keresetében a felperes arra hivatkozott, hogy a munkaviszonya fennállása alatt kapott minimálbéren felül azért jogosult magasabb bérre, mert az alperes bt.-nél ténylegesen elvégzett cégvezetői munkája "társadalomban elfogadott ellenértéke" a felvett bérnél jóval magasabb.
A munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 28. §-ának (2) bekezdése és a 97. §-ának (2) bekezdése, valamint az 1997. évi CXLIV. törvény (új Gt.) 21. § (1) és (2) bekezdései és 28. § (1) bekezdése értelmében a felperes, mint a jogi személy beltag képviselője az alperes bt. vezető tisztségviselőjének minősült, e minőségében a munkáltatói jogkört gyakorolta. Azzal, hogy a felperes önmagával kötött munkaszerződést, lehetetlenné vált a munkaviszony lényeges tartalmi elemének, az alá- fölérendeltségnek, a munkavállaló és a munkáltatói jogkört gyakorló személye különválásának az érvényesülése. Az elsőfokú bíróság kifejtette még, hogy a munkaszerződés érvényességéhez a bt. tagjainak együttes döntése lett volna szükséges, amit a felperes nem tudott bizonyítani. Nem találta alkalmazhatónak az Mt. 10. § (1) bekezdésében a munkaszerződés érvénytelensége jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezéseket, mert a felek közötti jogviszony nem munkaviszony volt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a munkaügyi bíróságnak a helyesen feltárt tényállásból levont jogi következtetésével egyetértett. Rámutatott még, hogy a felperes a perben nem bizonyította a munkaviszony meghatározó tartalmi elemei fennállását sem, a követelt díjazás mértéke tekintetében pedig semmilyen bizonyítást nem ajánlott fel, egyetlen bizonyítékra sem hivatkozott.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Ebben elsődlegesen a perben tett nyilatkozatai alapján kérte az első- és a másodfokú ítéletek hatályon kívül helyezését, és a bíróság új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok tévesen értelmezték az Mt. 76. §-ában foglaltakat. Állította, hogy a munkaviszony törvényi feltételeinek megfelelt az alperessel fennállt jogviszonya. Vitatta a munkaszerződése munkáltatói képviselőként való aláírási jogosultsága hiányára és a bt. tagjai együttes döntésére vonatkozó jogerős ítéleti álláspontot. Érvelése szerint ilyen feltételeket a Gt. nem ír elő.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban a perben tett korábbi nyilatkozatokra utalás nem elegendő, mivel a felülvizsgálati kérelem önálló (rendkívüli) jogorvoslat, ezért abban a törvényben előírtakat konkrétan meg kell jelölni. A Legfelsőbb Bíróság ezért a korábbi beadványokra hivatkozást a felülvizsgálati kérelemben előadottként nem vizsgálhatta.
A nem vitatott jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes az alperes bt. egyetlen beltagjának, a B. C. Kft.-nek munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként és képviselőjeként lett az alperes megválasztott üzletvezetője és képviselője 1993-ban, majd 1996. január 1-jétől munkavállalóként önmagával, mint alperes üzletvezetőjével kötött munkaszerződést üzletvezető munkakör betöltésére.
A munkaügyi bíróság helytállóan indult ki a régi Gt. 97. § (2) bekezdése és 28. § (3) bekezdése rendelkezéseiből, mellyel azonos tartalommal rendelkezik az új Gt. 102. §-a és 21. § (2) bekezdése. Eszerint a kültag a társaság üzletvezetésére nem jogosult, a betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagja vezető tisztségviselő. Vezető tisztségviselői feladatot a társaság jogi személy tagja is elláthat, ebben az esetben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyi előírásokat a jogi személy képviselőjére kell alkalmazni.
A felperes az alperes betéti társaság egyetlen beltagja képviselőjeként a bt. üzletvezetőjének, vezető tisztségviselőjének és egyben az alperes munkáltatói jogkör gyakorlójának minősült.
Helytállóan fejtette ki a munkaügyi bíróság, hogy amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt munkaviszony létesítése, mivel annak lényegi tartalmi elemei - utasításadási jog, alá- fölérendeltség - nem érvényesülhetnek. E szerint foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság 3/2003. PJE számú jogegységi határozata azzal, hogy a betéti társaságnál, tekintettel arra, hogy a tagok gyűlése nem tekinthető a tagok személyétől elkülönült társasági szervnek, a munkaviszony létrejöttének az a feltétele, miszerint elkülönüljön a munkáltató és a munkavállaló személye, üzletvezetésre jogosult egyedüli beltag esetén nem valósulhat meg.
A másodfokú bíróság tehát megalapozottan hagyta helyben a felperes keresetét elutasító elsőfokú ítéletet. A munkaügyi bíróság és a másodfokú bíróság arra is helytállóan mutattak rá, hogy munkaviszony fennállása hiányában nem jöhet szóba a munkaszerződés érvénytelenségének az Mt. 10. §-ában szabályozott jogkövetkezményei alkalmazása.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. adott ügyben hatályos 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.086/2002.szám)