adozona.hu
BH+ 2004.9.434
BH+ 2004.9.434
A nem megfelelő munkaeszközzel végzett munka során bekövetkezett balesettel összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátásért a munkáltató megtérítési kötelezettsége fennáll akkor is, ha a munkaeszközt nem ő biztosította, de a rendszeres ellenőrzési kötelezettsége teljesítése esetén annak használatát észlelnie kellett volna [1997. évi LXXXIII. tv. 67. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes fizetési meghagyása hatályon kívül helyezését kérte, amelyben a munkavállalója által elszenvedett munkabalesettel kapcsolatban felmerült 130 860 forint egészségbiztosítási ellátási költség megtérítésére kötelezte az alperes.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetének helyt adva ítéletével az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte. A megállapított tényállás szerint a sérült munkavállaló évek óta végezte a felperes Szülészeti-Nőgyógyászati Osztál...
BH+ 2004.9.434 A nem megfelelő munkaeszközzel végzett munka során bekövetkezett balesettel összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátásért a munkáltató megtérítési kötelezettsége fennáll akkor is, ha a munkaeszközt nem ő biztosította, de a rendszeres ellenőrzési kötelezettsége teljesítése esetén annak használatát észlelnie kellett volna [1997. évi LXXXIII. tv. 67. §].
A felperes keresetében az alperes fizetési meghagyása hatályon kívül helyezését kérte, amelyben a munkavállalója által elszenvedett munkabalesettel kapcsolatban felmerült 130 860 forint egészségbiztosítási ellátási költség megtérítésére kötelezte az alperes.A munkaügyi bíróság a felperes keresetének helyt adva ítéletével az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte. A megállapított tényállás szerint a sérült munkavállaló évek óta végezte a felperes Szülészeti-Nőgyógyászati Osztályán a babacsomagokat tartalmazó zsákok felbontását. A csomagokat a balesetet megelőzően kb. egy év óta műanyag pánttal lezárt zsákokban szállították. A zsákokat lezáró műanyag szalag elvágásakor - amelyet a sérült a saját tapétavágó késével végzett - a kés megcsúszott a kezében és a bal keze hüvelykujjából levágott egy kis darabot. E sérüléssel kapcsolatban felmerült egészségbiztosítási ellátás megtérítésére kötelezte az alperes a munkáltatót a megfelelő munkaeszköz biztosítására és az ellenőrzésre vonatkozó munkavédelmi szabályok [Mvt. 40. § (1) bekezdés 54. § (3) bekezdés b), c) pont] megszegésére hivatkozva. A bíróság megállapította, hogy a munkáltató műszaki raktárában fellelhető volt a műanyagpánt elvágásához szükséges munkaeszköz, az oldalcsípőfogó, így a munkavégzéshez szükséges alkalmas munkaeszközt biztosította. Ezt azonban a sérült munkavállaló nem vette igénybe, hanem a munkáltató tudta nélkül otthonról hozott tapétavágó kést használt. Ebből a bíróság arra következtetett, hogy a munkavállaló tanúsított olyan szabályszegő magatartást, amely a munkáltató részéről elháríthatatlan volt; másrészt mivel megszegte azt a kötelezettségét is, hogy a veszély elhárítása érdekében intézkedést kérjen a felettesétől, egyedül a munkavállaló magatartása eredményezte a baleset bekövetkezését. A bíróság szerint a felperes a rendszeres ellenőrzési kötelezettség teljesítésével sem akadályozhatta volna meg a balesetet.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a felperes keresetét elutasító határozat hozatalát kérte az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésre hivatkozással (Pp. 206. §, Ebtv. 67. §). A munkavédelmi szakértő tárgyaláson tett nyilatkozata figyelmen kívül hagyását sérelmezte, amely szerint mind a munkavállaló, mind a munkáltató szabályszegése közrehatott a baleset bekövetkezésében. Kifejtette, hogy a per adatai alátámasztották: a felperes a balesetet megelőzően a megfelelő munkaeszközt nem biztosította és a munkakörülményekről rendszeresen nem győződött meg. Hangsúlyozta, hogy a foglalkoztató szabályszegése folytán bekövetkezett baleset esetében nincs jelentősége a megtérítési kötelezettség szempontjából annak, hogy maga a sérült is közrehatott a baleset bekövetkezésében.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Pp. 270. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján rendelte el az ügyben felmerült abban az elvi jogkérdésben, hogy a foglalkoztató megtérítési kötelezettségét a munkavállaló közrehatása érinti-e.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A perben kirendelt munkavédelmi, biztonságtechnikai igazságügyi szakértő nyilatkozata szerint a sérült által használt tapétavágó kés a végzett munkaművelethez nem volt megfelelő munkaeszköz. A munkavállalót annyiban terheli mulasztás, hogy nem jelezte a munkáltatónak a zsákok felbontásához alkalmas munkaeszköz hiányát.
Az irányadó tényállás szerint a sérült a balesetet megelőzően egy éven át végezte a zsákok felbontását a tapétavágó késsel, amely a munkavégzéshez nem volt megfelelő.
Amennyiben a felperes a munkavédelmi szabályok előírását betartva rendszeresen ellenőrzi, hogy megfelelnek-e a munkakörülmények a követelményeknek, a hosszú időn keresztül nem biztonságos munkaeszközzel végzett tevékenységet észlelnie kellett volna.
Az előbbiekből következően megállapítható, hogy a felperes az Mvt. 54. §-a (3) bekezdés b) és c) pontjában előírt rendszeres ellenőrzési és a megfelelő munkaeszköz biztosítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget. A baleset ezzel okozati összefüggésben következett be. Az alperes tehát a fizetési meghagyásban a felperes munkavédelmi szabályszegésére megalapozottan hivatkozott. Ennélfogva az Ebtv. 67. §-a alapján a felperes megtérítési kötelezettségét is jogszabálysértés nélkül állapította meg a támadott fizetési meghagyás.
A munkaügyi bíróság tévesen tulajdonított a munkáltató megtérítési kötelezettsége szempontjából ügydöntő jelentőséget a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztásának, mivel adott esetben nemcsak a sérült, hanem az őt foglalkoztató felperes is elmulasztotta a munkavédelmi szabályokban előírt kötelezettsége teljesítését. Az alperes megtérítési igényét pedig az Ebtv. 67. §-a szerint a felperes munkavédelmi szabályszegése megalapozza, függetlenül attól, hogy a sérült munkavállaló is közrehatott a baleset bekövetkezésében (KK 25. számú állásfoglalás).
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.917/2003.sz.)