adozona.hu
BH+ 2004.9.397
BH+ 2004.9.397
A külföldön állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárságú, belföldön ideiglenesen tartózkodó személy devizabelföldi, a magyarországi tartózkodása idejére külföldről behozott személygépkocsit ideiglenes behozatalban kell vámkezeltetni, amellyel kapcsolatos vámáru-bemutatási kötelezettség elmulasztásával a csempészet vétségét valósítja meg [Btk. 312. § (1) bek. a) pont, 1995. évi XCV. tv. (továbbiakban: Devizakódex) 3. § 1/a pont, 2. pont, 1995. évi V. tv. (továbbiakban: Vámtörvény) 75. § (1) bek., 77.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A terhelttel szemben a városi bíróság az 1999. november 23-án kelt - tárgyalás mellőzésével hozott - határozatával folytatólagosan elkövetett csempészet bűntette miatt 63 000 forint pénzbüntetést szabott ki, valamint a lefoglalt gépkocsit elkobozta.
A városi bíróság a 2000. március 27. napján hozott végzésével a városi bíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzését hatályon kívül helyezte; a terheltet folytatólagosan elkövetett csempészet vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta és a lefoglal...
BH+ 2004.9.397 A külföldön állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárságú, belföldön ideiglenesen tartózkodó személy devizabelföldi, a magyarországi tartózkodása idejére külföldről behozott személygépkocsit ideiglenes behozatalban kell vámkezeltetni, amellyel kapcsolatos vámáru-bemutatási kötelezettség elmulasztásával a csempészet vétségét valósítja meg [Btk. 312. § (1) bek. a) pont, 1995. évi XCV. tv. (továbbiakban: Devizakódex) 3. § 1/a pont, 2. pont, 1995. évi V. tv. (továbbiakban: Vámtörvény) 75. § (1) bek., 77. § (1) bek. b) pont].
A terhelttel szemben a városi bíróság az 1999. november 23-án kelt - tárgyalás mellőzésével hozott - határozatával folytatólagosan elkövetett csempészet bűntette miatt 63 000 forint pénzbüntetést szabott ki, valamint a lefoglalt gépkocsit elkobozta.A városi bíróság a 2000. március 27. napján hozott végzésével a városi bíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzését hatályon kívül helyezte; a terheltet folytatólagosan elkövetett csempészet vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta és a lefoglalt Chrysler Vision típusú személygépkocsit és tartozékait elkobozta.
A másodfokú bíróság a 2000. július 4. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a terheltet az ellene folytatólagosan elkövetett csempészet vétsége miatt emelt vád alól felmentette, a bűnjelként lefoglalt személygépkocsit és annak tartozékait a terheltnek kiadni rendelte.
A megállapított tényállás lényege a következő:
A terhelt 1984-ben hagyta el Magyarországot és telepedett le az Egyesült Államokban. Állampolgárságát megőrizte, az Egyesült Államokban kizárólag tartózkodási engedélyt és új (amerikai) személyi igazolványt kapott.
Az 1989-es esztendőt követően évente egy alkalommal látogatott haza Magyarországra.
1997. február 19-én Floridában vásárolt személygépkocsival 1998 decemberében érkezett Magyarországra a határállomáson.
Beutazásakor írásbeli vámáru-nyilatkozatot nem tett, "gépjármű útlevél" kiállítását nem kezdeményezte, úgy nyilatkozott, hogy bejelentési kötelezettség alá eső vámáruval nem rendelkezik. Kizárólag az okiratainak - köztük a magyar útlevelének, tartózkodási engedélyének és az amerikai személyi igazolványának - az ellenőrzésére került sor. A gépkocsival az országot egy alkalommal - 1999. június 21-én - hagyta el néhány órára, abból a megfontolásból, hogy a belföldi folyamatos tartózkodása ne haladja meg a hat hónapot.
Időközben azonban a megtakarításait felélte, ezért elhatározta, hogy az autóját értékesíti. 1999. június 23-án bizományosi szerződést kötött G. K. autókereskedővel, majd újsághirdetést is feladott, amelyben külföldi vagy kettős állampolgárságú vevők jelentkezését várta.
Ezt követően a Vám- és Pénzügyőrség a személyautót lefoglalta.
A gépkocsi vádbeli értéke 1 528 000 forint volt.
A Legfelsőbb Bíróság a 2002. január 15. napon hozott végzésével a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
A másodfokú bíróság a 2002. április 25. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, a cselekmény folytatólagosan elkövetettkénti minősítését mellőzte. Mellőzte továbbá a lefoglalt személygépkocsi és tartozékai elkobzására vonatkozó rendelkezést és a terheltet 250 000 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezte.
A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben büntetőjogi felelősségének megállapítását sérelmezte. Arra hivatkozott, hogy 1984 óta az Egyesült Államokban él és dolgozik, ott van bejelentett lakása. Magyarországon lakással, személyi igazolvánnyal nem rendelkezik, így tévesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy devizabelföldinek tekinthető.
A Legfőbb Ügyészség az átiratában - és az ügyész a nyilvános ülésen - a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A Devizakódex (1995. évi XCV. tv.) 3. § 1/a. pontja szerint devizabelföldi az a személy, akinek a magyar hatóságok által kiadott személyi igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet. A természetes személynek devizabelföldiségét személyi igazolvánnyal kell igazolnia, de a határ átlépésekor magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell. A hivatkozott törvény 3. § 2. pontja értelmében devizakülföldi a természetes személy, ha nincs érvényes személyi igazolványa és azzal nem is rendelkezhet. Mindebből következik, hogy a magyar állampolgárságú terhelt, mivel a magyar hatóság által kiállított személyi igazolvánnyal rendelkezhet és magát a határátlépéskor - az irányadó tényállás szerint - magyar útlevéllel igazolta, devizabelföldinek tekintendő.
A külföldön állandó lakhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú, ideiglenesen belföldön tartózkodó terheltnek a Vámtörvény (1995. évi V. törvény) 75. § (1) bekezdése, illetve a 77. § (1) bekezdés b) pontja értelmében ideiglenes behozatalban kellett volna vámkezeltetnie a magyarországi tartózkodási idejére külföldről behozott személygépkocsit.
Az irányadó tényállás szerint azonban a terhelt a gépkocsival Magyarországra belépésekor a vámáru-bemutatási kötelezettségének nem tett eleget, a jármű ideiglenes behozatalban való vámkezelését nem kérte. Így a terhelt a jármű 1998 decemberében történő behozatalával elkövette a Btk. 312. § (1) bekezdés a) pontja szerinti csempészet vétségét. Nem sértettek tehát anyagi jogszabályt az eljárt bíróságok, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapították.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a felülvizsgálattal megtámadott határozatokat a Be. 427. §-a alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Bfv.II.1982/2003.)