adozona.hu
BH 2004.9.391
BH 2004.9.391
Ha a bíróság a megtérítési kötelezettség jogalapjaként megjelölt munkavédelmi szabálysértésekre vonatkozó tényállást a perben megállapítja, a fizetési meghagyást hiányzó tényállás miatt nem helyezheti hatályon kívül [KK 31.; 1993. évi XCIII. törvény 54. §; Ebtv. 67. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetében az alperes fizetési meghagyása hatályon kívül helyezését kérte, mert álláspontja szerint az alperes az eljárásjogi szabályokat megsértette, amikor a fizetési meghagyásban nem jelölte meg a tényállást.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2001. október 10-én kelt fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes munkavál-lalója, aki raktáros munkakörben dolgozott, 2001. április 18-án a logisztikai raktárban dobozok átraká...
BH 2004.9.391 Ha a bíróság a megtérítési kötelezettség jogalapjaként megjelölt munkavédelmi szabálysértésekre vonatkozó tényállást a perben megállapítja, a fizetési meghagyást hiányzó tényállás miatt nem helyezheti hatályon kívül [KK 31.; 1993. évi XCIII. törvény 54. §; Ebtv. 67. §].
A felperes keresetében az alperes fizetési meghagyása hatályon kívül helyezését kérte, mert álláspontja szerint az alperes az eljárásjogi szabályokat megsértette, amikor a fizetési meghagyásban nem jelölte meg a tényállást.A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2001. október 10-én kelt fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítéleti tényállás szerint a felperes munkavál-lalója, aki raktáros munkakörben dolgozott, 2001. április 18-án a logisztikai raktárban dobozok átrakása közben a létrával megcsúszott, kezével a "salgó" polcba kapaszkodott, és a polc behajlított éle három ujját elvágta.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét amiatt találta megalapozottnak, mert álláspontja szerint az alperes megsértette az Áe. 43. § (1) bekezdés c) pontjában előírtakat. A fizetési meghagyás ugyanis nem tartalmazta a tényállást, továbbá csak részben utalt a felperes megtérítési felelőssége megállapítása alapjául szolgáló bizonyítékokra. A munkaügyi bíróság szerint az alperes a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (1) bekezdés megjelölt pontjaira is alaptalanul hivatkozott, mivel ilyen pontok ebben a jogszabályban nincsenek.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság ítélete az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, mivel a fizetési meghagyás tartalmazta a szükséges tényállást, és megfelelően hivatkozott a felperes felelősségét megalapozó jogszabályokra, egyebek között az Mvt. 54. § (1) bekezdés perbeli időben hatályos pontjaira is. Mindezek alapján kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270. § (2) bekezdés bb) pontja alapján a felülvizsgálati eljárást elrendelte abban a jogkérdésben, hogy eljárási jogszabálysértés esetén mikor van helye hatályon kívül helyezésnek.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság adott ügyben is irányadó KK 31. számú állásfoglalása szerint eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye a közigazgatási - társadalombiztosítási - ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, a döntés érdemére is kihat, és a bírósági eljárásban nem orvosolható.
Az alperes fizetési meghagyásának indokolása szerint a sérült munkabalesete azért következett be, mert a munkáltató (felperes) nem megfelelő technológiával végzett munkát, nem biztosított biztonságos munkaeszközt, anyagokat szabálytalanul tároltatott, megbízottja, helyi vezetője nem ellenőrizte a munkakörülményeket. Ezáltal a felperes megszegte az 1997. évi CII. törvénnyel módosított 1993. évi XCIII. törvény 29. §-át, 40. § (1) bekezdését, 54. §-át.
Mindezekből megállapíthatóan a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése nem volt megalapozott, mivel a határozat - bár a sérülés konkrét körülményeit nem tartalmazta - az elbíráláshoz szükséges munkavédelmi szabálysértéseket megjelölte, így a bírósági eljárásban orvosolható a nem jelentős eljárási jogszabálysértés. A tényállást a munkaügyi bíróság egyébként a perben feltárta, az érdemi elbírálásnak nem volt akadálya.
Az alperes fizetési meghagyása - a jogerős ítéletben kifejtettekkel ellentétben - helytállóan jelölte meg a felperes megtérítési kötelezettsége alapjául szolgáló jogszabályokat is. Amint azt alperes helyesen kifejtette, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénynek az 1997. évi CII. törvény 10. §-ával megállapított 54. § (1) bekezdése a)-h) pontjai sorolják fel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató kötelezettségeit.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot az alperes jogerős határozata érdemi elbírálására, a felperes megtérítési kötelezettsége törvényi feltételei (Ebtv. 67. §) fennállása vizsgálatára utasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.937/2002. sz.).