adozona.hu
MBH 2004.08.65
MBH 2004.08.65
A kft. társasági szerződésének a módosító szerződéssel vagy a taggyűlési határozattal megállapított módosításával nem érintett rendelkezéseit az egységes szerkezetű okirat csak a korábbi szöveggel egyezően tartalmazhatja. Nincs olyan hatályos jogszabály, amely a cégeljárásban a létesítő okirat vagy módosítása tekintetében szárazbélyegző használatát írná elő a jogi képviselőnek. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 10. § (2)-(3) bek., 20. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 29. § (2) bek.; 1998. évi XI. tv. 27. §;
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság által vezetett cégjegyzékbe bejegyzett V. P. Kft. 2002. január 13-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő. Ebben a társaság nevének, székhelyének, cégjegyzésre jogosult személynek, a tagok személyének és a tevékenységi körök változásának a bejegyzését kérte.
A Cégbíróság 2002. március 7-én kelt 20. sorszámú végzésével 30 napos határidővel hiánypótló végzést adott ki, ebben a társaságot névváltoztatásra hívta fel, mivel a cég új neve ütközik a cégje...
MBH 2004.08.65 A kft. társasági szerződésének a módosító szerződéssel vagy a taggyűlési határozattal megállapított módosításával nem érintett rendelkezéseit az egységes szerkezetű okirat csak a korábbi szöveggel egyezően tartalmazhatja.
Nincs olyan hatályos jogszabály, amely a cégeljárásban a létesítő okirat vagy módosítása tekintetében szárazbélyegző használatát írná elő a jogi képviselőnek.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 10. § (2)-(3) bek., 20. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 29. § (2) bek.; 1998. évi XI. tv. 27. §; Országos Ügyvédi Kamara 22/1996/8. számú állásfoglalása.]
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság által vezetett cégjegyzékbe bejegyzett V. P. Kft. 2002. január 13-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő. Ebben a társaság nevének, székhelyének, cégjegyzésre jogosult személynek, a tagok személyének és a tevékenységi körök változásának a bejegyzését kérte.A Cégbíróság 2002. március 7-én kelt 20. sorszámú végzésével 30 napos határidővel hiánypótló végzést adott ki, ebben a társaságot névváltoztatásra hívta fel, mivel a cég új neve ütközik a cégjegyzékbe már korábban bejegyzett cégek nevével. További hiányosságként tagjegyzék csatolására, szárazbélyegző pótlólagos alkalmazására hívta fel, valamint megjegyezte, hogy a társasági szerződést "átszerkeszteni" nem lehet. Az egységes szerkezetű társasági szerződésnek - az új 2002. január 4.-i módosításban történt változásokat leszámítva - meg kell egyeznie a korábban bejegyzésre került szerződésekkel és a 2002. január 4.-i módosításokat egységes szerkezetbe kell foglalni.
A társaság képviseletében dr. D. J. ügyvéd 2002. április 8.-án nyújtott be a hiánypótlási felhívásra okiratokat. Ebben csatolta a társasági szerződés módosítását - melyben a társaság tagjai a cég nevét megváltoztatták -, valamint az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, benyújtotta az új tagjegyzéket, a szárazbélyegző alkalmazásával kapcsolatban közölte, hogy szárazbélyegzőt az általa szerkesztett okiratokon nem alkalmaz.
A hiánypótlási felhívás utolsó részével kapcsolatban, amely az "átszerkesztés" tilalmára vonatkozik, kifejtette, hogy az ebben foglaltakat értelmezni nem tudja. Álláspontja szerint a társaság tagjait nem köti a társasági szerződés korábbi szövege, azt módjuk van akár teljes szövegében is igényeik szerint megváltoztatni. Jelen esetben is ez történt, a társaság új tagjai teljes egészében új szövegezésű társasági szerződést fogadtak el. Az elnevezés helyességéről - "átszerkesztés" - lehet vitatkozni, azonban a jogi képviselő álláspontja szerint ez nem cégjogi kérdés és ez nem tartozik a Cégbíróság hatáskörébe.
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 2002. április 19. napján a társaság módosítás bejegyzése iránti kérelmét 22. sorszámú végzésével elutasította. Az indokolásban a bíróság kifejtette, hogy a változás bejegyzési eljárás iratai alaki és tartalmi hiányosságok, illetve érvénytelenségi okok miatt bejegyzés alapjául nem szolgálhatnak. A végzés indokolása szerint a cég két tulajdonosa 2002. január 4-én eladta az üzletrészét két új tulajdonosnak, akik az adásvételi szerződés 6. pontjában kijelentették, hogy a társaság alapító okiratát és annak módosítását ismerik, azokat magukra nézve kötelezőnek tekintik. Az új tulajdonosok taggyűlés tartása nélkül ugyanazon a napon módosították a társasági szerződést, pontosan megjelölve, hogy a társasági szerződés mely rendelkezéseit módosítják, azaz módosították a cég hosszú és rövid nevét, a székhelyét, valamint a tagokat. Rögzítették azt is, hogy a társasági szerződés egyebekben nem módosult.
A társasági szerződés ezen túlmenő átszövegezésére - módosítással kapcsolatos döntés hiányában - nincs törvényes lehetőség.
A Fővárosi Cégbíróság álláspontja szerint amennyiben az idézett rendelkezéssel teljes egészében újra akarták szabályozni a szerződés tartalmát, akkor arról taggyűlésen hozott határozattal kellett volna dönteni, vagy a módosító szerződésben ekként kellett volna rendelkezni. A bíróság ezt követően rámutatott "a módosításokkal egységes szerkezetben foglalt, átszövegezett és átszerkesztett"-nek nevezett 2002. április 4.-én aláírt társasági szerződés ellentmondásaira és érvénytelen kikötéseire. Hivatkozott a végzés a szárazbélyegző alkalmazásával kapcsolatban az Országos Ügyvédi Kamara 1996. október 7-én hozott 22/1996/8. számú döntésére, amelyben az ügyvédeket valamennyi ellenjegyzésre köteles okiraton a szárazbélyegző használatára hívja fel. A Fővárosi Bíróság ezért a fenti részletezett körülményekre tekintettel a taggyűlési jegyzőkönyv, illetve minden módosítást tartalmazó szerződés-módosítás hiánya, továbbá az egységes szerkezetű társasági szerződés és a mellékleteként csatolt szerződés-módosítás egymásnak meg nem felelő volta, valamint a szabályszerű ellenjegyzés hiánya miatt a változás bejegyzési kérelmet elutasította.
Az elutasító végzés ellen a társaság jelentett be fellebbezést. A fellebbezésben elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a változás bejegyzési kérelem elutasításának nem lehet oka a szárazbélyegző alkalmazásának a hiánya, másrészt az alaki és tartalmi kifogások - álláspontja szerint - megalapozatlanok, ugyanis a fellebbezés szerint azok egyikére sem történt előzetes hivatkozás, illetve azok nem tartalmi, hanem inkább megfogalmazásbeli problémákra utalnak. A társaság ezért a fellebbezéssel megtámadott végzés hatályon kívül helyezését kérte.
A jogorvoslati eljárásban hozott döntése szerint egyetértett a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bírósággal akkor, amikor a változás bejegyzési kérelmet az annak alapjául szolgáló okiratok tartalmi pontatlansága, jogszabályba ütköző rendelkezései és a szerződés-módosítás, valamint az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés ellentmondásaira történő hivatkozással elutasította. Indokolásában helytállóan hivatkozott arra, hogy az 1997. április 28-án kelt szerződéssel alakult társaság társasági szerződését az új Gt. rendelkezéseinek megfelelően már módosította, tehát az az 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezései szerint működött. A társasági szerződésnek a legutóbbi módosítással nem érintett rendelkezéseit az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés csak a korábbi szöveggel egyezően tartalmazhatta volna, illetve erre vonatkozóan a korábbiaktól való eltérés csak akkor lenne lehetséges, ha a felek a társasági szerződés-módosításban ezeket a rendelkezéseket is módosítják vagy szerződés-módosítás hiányában ezzel kapcsolatos taggyűlésen az érintett rendelkezések változtatásával kapcsolatban döntés hoznak. Az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésnek a legutóbbi módosítással érintett rendelkezések kivételével tartalmában és szavaiban meg kell felelnie a korábbi egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés fogalmazásának. Ez következik az 1997. évi CXLV. törvény 29. § (2) bekezdésnek utolsó mondatából, amely szerint a létesítő okirat módosítása esetén minden esetben csatolni kell a létesítő okiratváltozásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.
Megalapozottan hivatkozik azonban a fellebbezés arra, hogy a változásbejegyzési kérelem elutasításának nem lehet oka az okirat szárazbélyegző nélküli benyújtása. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott Országos Ügyvédi Kamara 22/1996-os állásfoglalása jogszabálynak nem tekinthető, az csupán egy ajánlást tartalmaz az ügyvédi kamara tagjai részére. A Magyar Ügyvédi Kamara 8/1999. (III. 22.) Mük. szabályzatának - amely az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkezik - az okiratszerkesztéssel foglalkozó 7. pontja, a 7/7. pont c) alpontjában az ingatlannal kapcsolatos okiratok esetében fogalmaz úgy, hogy az ügyvéd köteles az általa készített és eredeti aláírásokkal ellátott okirati példányokon a kamara által nyilvántartott szárazbélyegzőt használni. Ez a kötelezettség azonban a hivatkozott szabályzatból kitűnően sem vonatkozik a cégbírósági eljáráshoz benyújtásra kerülő társasági szerződésekre és azok módosításaira. A szárazbélyegző alkalmazásáról az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27. §-a sem rendelkezik.
Ezen túlmenően azonban az elsőfokú bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a cég változás bejegyzési kérelme a kérelemhez kötelezően csatolandó mellékletek tartalmi ellentmondásossága miatt nem teljesíthető, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezéssel megtámadott elsőfokú végzést a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 253. § (2) bekezdés első fordulata értelmében az indokolás módosításával helybenhagyta.
(Fővárosi Bíróság Cg. 01-09-660136/22. és
Fővárosi Ítélőtábla 10. Cgf. 40018/2003/3.)