adozona.hu
MBH 2004.08.62
MBH 2004.08.62
Az állandó bírói gyakorlat szerint, ha a fellebbezést a jogi képviselővel eljáró fél nem az elsőfokú bírósághoz, hanem más bírósághoz adja be, az az elsőfokú bírósághoz benyújtottnak akkor tekinthető, amikor oda ténylegesen megérkezik. Vonatkozik e megállapítás arra az esetre is, ha a cégügyben hozott végzés elleni fellebbezést a fél jogi képviselője nem a cégbírósághoz, hanem egyenesen a fellebbezési bírósághoz nyújtja be. [1997. évi CXLV. tv. 20. § (1) bek., 22. § (2) bek.; Pp. 103. § (1) és (4) bek., 105
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 2002. június 4. napján kelt 28. sorszámú végzésével D. Z.-t, a társaság vezérigazgatóját 100.000.Ft. pénzbírsággal sújtotta.
Döntését azzal indokolta, hogy a társaság az E. A. G. befolyásszerzésének bejegyzése iránti megismételt kérelmét 2002. április 11-én, csaknem egy évvel a jogerős elutasító végzés kézhezvétele után terjesztette elő annak ellenére, hogy ez 30 napon belül lett volna a kötelessége; továbbá az új vezérigazgató az előző vezérigazgató lemond...
MBH 2004.08.62 Az állandó bírói gyakorlat szerint, ha a fellebbezést a jogi képviselővel eljáró fél nem az elsőfokú bírósághoz, hanem más bírósághoz adja be, az az elsőfokú bírósághoz benyújtottnak akkor tekinthető, amikor oda ténylegesen megérkezik. Vonatkozik e megállapítás arra az esetre is, ha a cégügyben hozott végzés elleni fellebbezést a fél jogi képviselője nem a cégbírósághoz, hanem egyenesen a fellebbezési bírósághoz nyújtja be.
[1997. évi CXLV. tv. 20. § (1) bek., 22. § (2) bek.; Pp. 103. § (1) és (4) bek., 105. § (4) bek., 219. §; 234. § (1)-(2) bek., 237. §, 1999. évi CX. tv. 165. § (4) bek.; 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 57. § (1) bek. a) pontja és 80. § (1) bek. i) pontja.]
A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 2002. június 4. napján kelt 28. sorszámú végzésével D. Z.-t, a társaság vezérigazgatóját 100.000.Ft. pénzbírsággal sújtotta.Döntését azzal indokolta, hogy a társaság az E. A. G. befolyásszerzésének bejegyzése iránti megismételt kérelmét 2002. április 11-én, csaknem egy évvel a jogerős elutasító végzés kézhezvétele után terjesztette elő annak ellenére, hogy ez 30 napon belül lett volna a kötelessége; továbbá az új vezérigazgató az előző vezérigazgató lemondását csak 8 hónappal később jelentette be. Ezen késedelmek miatt az elsőfokú bíróság a Ctv. 22. § (2) bekezdése alapján a vezérigazgatóval szemben pénzbírságot szabott ki, amelynek mértékét az alsó határ körében állapította meg.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a vezérigazgató fellebbezést nyújtott be, amelyben kérte az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatásával a pénzbírság vele szemben történő kiszabásának a mellőzését, mivel a bírság kiszabására okot nem szolgáltatott.
Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az előző vezérigazgató lemondása után vezérigazgatóvá történt megválasztásáig csak megbízott vezérigazgató volt, amely megbízás kifejezetten csak a napi üzleti ügymenetre terjedt ki. Mivel így a társaságnak vezérigazgatóvá történő megválasztásáig nem volt aláírásra jogosult vezérigazgatója, ezért a társaság nevében a cégbíróság felé sem volt jogosult bejelentéseket tenni. Az E. A.G. közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzését az előző vezérigazgató bejelentette, az ismételten benyújtott bejegyzési kérelemhez az okiratokat újra becsatolták.
Az 1999. évi CX. tv. 165. §-ának (4) bekezdése alapján a 2002. július 1-je után a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el.
A másodfokú bíróság az elsőfokú eljárás irataiból megállapította, hogy a társaság vezérigazgatója a végzést a tértivevény tanúsága szerint 2002. június 13 -án vette át. A Pp. 234. § (1) bekezdése szerint a fellebbezés határideje a határozat közlésétől (Pp. 209. §) számított 15 nap. A határidő számítására a Pp. 103. § (1) és (4) bekezdésében, valamint a Pp. 219. §-ában foglaltakat együttesen kell alkalmazni. A fellebbezési határidő kezdő napja ezért a végzés kézbesítésének napját követő nap, amely jelen esetben 2002. június 14-e volt. Ennek alapján a Pp.-ben biztosított 15 napos fellebbezési határidő 2002. június 28.-án járt le, amely hétköznap, munkanap volt.
A Pp. 234. § (2) bekezdése a fellebbezés benyújtásának a helyét az elsőfokú bíróság megnevezésével és írásbeli alak előírásával szabályozza. Ezért a fellebbezés csak a két feltétel együttes megléte esetén minősül előterjesztettnek. A Pp. 105. § (4) bekezdése szerint a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.
Az iratokból az állapítható meg, hogy a társaság vezérigazgatója a fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróságnak küldte meg 2002. június 28.-án ajánlott küldeményként. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak továbbította a fellebbezést, amely 2002. július 3-án a fellebbezési határidő letelte után 5 nappal érkezett meg az elsőfokú bírósághoz. Az állandó bírói gyakorlat szerint, ha a fellebbezést a jogi képviselővel eljáró fél nem az elsőfokú bírósághoz, hanem más bírósághoz adja be, az az elsőfokú bírósághoz benyújtottnak akkor tekinthető, amikor az oda ténylegesen megérkezik. Mivel a társaság ügyvezetője a fellebbezést nem a Pp. 234. §-ának (2) bekezdésében megjelölt bíróságnak küldte meg, nem vehető figyelembe a Pp. 105. §-ának (4) bekezdésében szabályozott lehetőség. Minderre a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében maga is rámutatott (BH 2001. évi 47. számú eseti döntés).
A Pp. 237. §-a kimondja, hogy ha a fellebbezés elkésett, az elsőfokú bíróság azt hivatalból elutasítja.
Mivel az elsőfokú bíróság nem észlelte, hogy a fellebbező jogi képviselője által előterjesztett jogorvoslati kérelem elkésett, ezért azt az 1997. évi CXLV. törvény 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 240. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Ítélőtábla hivatalból elutasította.
A jogorvoslati kérelem hivatalból történő elutasítására tekintettel a másodfokú eljárás illetékmentes az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján, ezért a fellebbező fél a lerótt 5.000. Ft. eljárási illeték visszatérítését kérheti a Fővárosi Illetékhivataltól az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontjára figyelemmel.
(Fővárosi Bíróság, Cg. 01-10-044359/28. és
Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 40066/2003/2.)