adozona.hu
BH 2004.8.330
BH 2004.8.330
I. A felszámolási eljárást megindító kérelem érdemi vizsgálata előtt a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a csődtörvény személyi hatálya [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 2. § (5) bek., 3. § (1) bek. a) pontja]. II. A jogalkotó a vagyonnal rendelkező társadalmi szervezetek közül csak a sportegyesületre kívánta kiterjeszteni a csődtörvény hatályát - A sportegyesületi jogi minőséget a hatályos jogszabályok nem a sporttevékenység folytatásához, hanem
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a hitelezőnek az adós felszámolására irányuló, 2001. július 16-án benyújtott kérelmét a 2002. június 18-án kelt 17. sorszámú végzésével a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A végzés indokolása szerint az adós a követelést vitatta. Bírói megkeresésre és többszöri iratváltást követően olyan tények merültek fel, melyek a felszámolás keretében nem, csak per...
BH 2004.8.330 I. A felszámolási eljárást megindító kérelem érdemi vizsgálata előtt a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a csődtörvény személyi hatálya [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 2. § (5) bek., 3. § (1) bek. a) pontja].
II. A jogalkotó a vagyonnal rendelkező társadalmi szervezetek közül csak a sportegyesületre kívánta kiterjeszteni a csődtörvény hatályát - A sportegyesületi jogi minőséget a hatályos jogszabályok nem a sporttevékenység folytatásához, hanem a sportegyesületi jellegnek a bírósági nyilvántartásban való feltüntetéséhez kötik [2000. évi CXLV. tv. (továbbiakban: Stv.) 20. § (2)-(3) bek., 21. §, 88. § 16. pontja, 97. §].
Az elsőfokú bíróság a hitelezőnek az adós felszámolására irányuló, 2001. július 16-án benyújtott kérelmét a 2002. június 18-án kelt 17. sorszámú végzésével a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A végzés indokolása szerint az adós a követelést vitatta. Bírói megkeresésre és többszöri iratváltást követően olyan tények merültek fel, melyek a felszámolás keretében nem, csak peres bíróság előtt, bizonyítási eljárás lefolytatása alapján bírálhatók el megnyugtatóan. Emiatt a kérelem érdemben nem bírálható el.Az elsőfokú bíróság közelebbről nem határozta meg ezen - csak peres bíróság előtt elbírálható - tényeket.
E végzés ellen a hitelező élt fellebbezéssel, melyben a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására történő utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves következtetésre jutott. Kifejtette, hogy a korábban a sporttörvényi jogelődök számára biztosított kedvezmények, fizetési könnyítések figyelmen kívül hagyása az adós szervezeteknek nyújt a törvény céljától idegen, a társadalom és a tisztességes adófizetők pénzét elherdáló, felelősség elől menekülő, szándékosan rendezetlen státusú jogalanyok számára indokolatlan előnyöket azzal, hogy a polgári jogban érvényesülő általános elvet - a saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat - pusztán a sportegyesületként történő kötelező bejegyeztetés elmulasztásával és a korábban elismert, végrehajtás alá került követelések utólagos vitatásával a központi költségvetésre és a további hitelezőkre hárítsa. Korábbi beadványaiban foglaltakat változatlanul fenntartva utalt arra, hogy az adós folyamatos pénzügyi nehézségei miatt a hivatásos labdarúgó bajnokság élvonalában képtelen elindulni, ezért kizárása a polgári-gazdasági forgalomból a kényszerhitelezők további kárainak megelőzése érdekében is indokoltnak tűnik.
A hitelező a másodfokú eljárás során fellebbezését kiegészítette azzal, hogy az adós a korábban, a sporttörvényi jogelődök számára - a tartozás elismerése alapján - biztosított kedvezmények, fizetési könnyítések feltételrendszerében vállalt kötelezettségeit megszegte, az elismert, végrehajtás alá került követelések utólagos vitatásával csak az eljárást hátráltatta. Csatolta a Legfőbb Ügyészség által a hitelező törvényességi kérelmére adott állásfoglalást, amely szerint a sportról szóló 2000. évi CXLV. tv. (Stv.) 91. §-ának (2) bekezdése csak a sportági szakszövetségekre vonatkozóan írta elő az alapszabály-módosítási kötelezettséget. Nem tartalmaz viszont olyan rendelkezést, hogy a törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett, sportegyesületi tevékenységet folytató egyesületeknek az alapszabályukat módosítani kell, illetőleg, hogy a sportegyesületi jellegnek az Stv. 20. §ának (2) bekezdése szerinti feltüntetését kellene kérniük a nyilvántartást vezető bíróságtól. Ilyen törvényi rendelkezés hiányában az Stv. 20. §-a (2) bekezdésének előírása csak az Stv. 2001. január 1-jei hatálybalépését követő bírósági nyilvántartásba vétel során alkalmazandó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Stv. hatálybalépése előtt, az akkor irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően nyilvántartásba vett, és kifejezetten sportegyesületi tevékenységet folytató egyesületek ne minősülnének az Stv. hatálya alá is tartozó "sportegyesület"-nek. Az egyesület nem azért minősül adott esetben sportegyesületnek, mert ez a megjelölése bírósági nyilvántartásban az Stv. 20. §-ának (2) bekezdése alapján, hanem mert ténylegesen sportegyesületi tevékenységet végez. Az adós a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a többször mód. Cstv. személyi hatálya, hanem a kérelemnek az adósként megjelölt szervezet részére nyilatkozattételre való megküldésével a kérelem érdemi vizsgálatába bocsátkozott, amelyet követően, arra a következtetésre jutott, hogy a követelés peres úton érvényesíthető. Mivel a kérelmet érdemben vizsgálta meg, csak az eljárás megszüntetésének lett volna helye. Ehelyett a kérelem érdemi vizsgálatát követően annak érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról döntött. A kérelem érdemi vizsgálatát megelőzően azonban nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a Cstv. hatálya.
A jelen felszámolási eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) az irányadó. A törvény 2. §-ának (5) bekezdése szerint a törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is alkalmazni kell, illetve a 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a Csődtörvény alkalmazásában a sportegyesület is gazdálkodó szervezetnek minősül. A többször mód. Cstv. e rendelkezései az Stv. 97. §-a alapján 2001. január 1-jével léptek hatályba. A jogszabály szövegezéséből egyértelműen megállapítható az, hogy a jogalkotó a vagyonnal rendelkező társadalmi szervezetek - köztük az egyesületek - közül, csupán a sportegyesületekre kívánta kiterjeszteni a Csődtörvény hatályát. Az Stv. 88. §-ának 16. pontja szerint sportegyesület: az e törvény, az Et. (1989. évi II. tv.), és a Ptk. alapján működő egyesület. Az Stv. 20. §-a és 21. §-a tartalmazza a sportegyesületekre vonatkozó rendelkezéseket. A törvény 20. §-ának (2) bekezdése szerint a bírósági nyilvántartásbavétel során a társadalmi szervezet sportegyesületi jellegét kifejezetten meg kell jelölni. Az Stv. 20. §-ának (3) bekezdése szerint a sportegyesületekre a Ptk., valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (továbbiakban: Et.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Stv. ezzel az egyesület speciális fajtájaként szabályozza a sportegyesületeket. Mégpedig a sportegyesületi jogi minőséget nem a sporttevékenység folytatásához, hanem a sportegyesületi jellegnek a bírósági nyilvántartásban való feltüntetéséhez köti. Az az egyesület, amelyiknél ez nem történt meg, a sportegyesületre vonatkozó 20-21. §-ra vonatkozó törvényi követelményeknek nem felel meg, ezért nem minősül sportegyesületnek, hanem "csak" a Ptk. és az Et. általános szabályai szerint alakuló és működő, egyéb egyesületnek, akkor is, ha sporttevékenységet folytat. Ezen nem változtat az sem, hogy az Stv. az átmeneti rendelkezései körében nem írta elő, hogy a sportról szóló - korábban hatályos - 1996. évi LXIV. tv. 1. §-ának 6. pontja szerint sportszervezetnek minősülő egyesületek kötelesek lennének alapszabályukat az Stv. rendelkezései szerint módosítani, és sportegyesületként való nyilvántartásba vételüket a bíróságtól kérni. A jogalkotó ezzel az Stv. hatálybalépésekor gyakorlatilag az adott sportszervezetre bízta annak eldöntését, hogy a továbbiakban a sportegyesületi jellegnek a nyilvántartásban való szerepeltetésével az Stv. által meghatározott sportegyesületként vagy a Ptk. és az Et. alapján működő egyéb egyesületként kíván-e működni. Ezzel lehetővé tette azt is, hogy a jövőben alakuló sporttevékenységet (is) folytató egyesületek választhassanak, hogy a Ptk. és az Et. által szabályozott gazdasági feltételek között avagy az Stv. 21. §-ából következően, szigorúbb gazdasági keretek között kívánják-e sporttevékenységüket folytatni.
A hitelező a fellebbezésében, illetőleg annak kiegészítésében sem jelöl meg olyan jogszabályi rendelkezést - amely a fent kifejtettekkel szemben - a ténylegesen sporttevékenységet folytató, azonban kifejezetten sportegyesületként nyilvántartása nem vett egyesületekre a többször mód. Cstv. hatályát kiterjesztette volna.
A fenti tények tisztázása miatt a bizonyítás kiegészítése szükséges, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a mód. Cstv. 6. §-a (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak mindenekelőtt - az adósként megjelölt egyesület nyilvántartási iratainak beszerzését követően - meg kell vizsgálnia, hogy a megjelölt adós az egyesületi nyilvántartásban szerepel-e, oda mikor lett bejegyezve és sportegyesületként lett-e bejegyezve. Ha a sportegyesületi jelleg a bírósági nyilvántartásban feltüntetésre került, úgy a Csődtörvény személyi hatálya reá kiterjed, ez esetben vizsgálni kell a hitelező kérelmében állított, a többször mód. Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti fizetésképtelenségi feltétel megvalósulását. E körben a másodfokú bíróság utal arra, hogy a jogerős hatósági határozaton, mint végrehajtható okiraton alapuló követelés esetén az adós a felszámolására irányuló eljárásban már a követelést eredménnyel nem vitathatja. Ha a hitelező a kérelmében tett állításait megfelelő módon igazolja, és bizonyítja a végrehajtás eredménytelenségét, úgy a fizetésképtelenségét meg kell állapítani. Ha azonban a követelés a végrehajtás eredményessége folytán, avagy egyéb más okból időközben megszűnt, úgy az eljárásnak a többször mód. Cstv. 27. §-a (4) bekezdése szerinti megszüntetésének van helye.
(Fővárosi Ítélőtábla 12. Fpkf. 40.545/2003. sz.)