adozona.hu
BH+ 2004.7.336
BH+ 2004.7.336
A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből beleegyezése nélkül - a létszámcsökkentés és átszervezés indokát kivéve - öt éven belül más beosztásba nem helyezhető át. Az öt éves korlátozást az ezt előíró törvény hatálybalépésétől, 1996. szeptember 1-jétől kell alkalmazni [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 47. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes áthelyezési parancsát hatályon kívül helyezte és a felperest az eredeti munkakörébe visszahelyezte.
A tényállás szerint a felperes 1991. szeptember 2-a óta az alperes hivatásos állományú tagja. Az alperes vezetője parancsával 1994. november 1-jei hatállyal a szolgálat érdekében a Sz. O. K. Alosztály állományába helyezte és előadónak nevezte ki, és egyidejűleg előírta részére a t. egyetem elvégzését.
Az alperes vezetője a felperest a fegyveres szerve...
BH+ 2004.7.336 A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből beleegyezése nélkül - a létszámcsökkentés és átszervezés indokát kivéve - öt éven belül más beosztásba nem helyezhető át. Az öt éves korlátozást az ezt előíró törvény hatálybalépésétől, 1996. szeptember 1-jétől kell alkalmazni [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 47. § (2) bekezdés].
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes áthelyezési parancsát hatályon kívül helyezte és a felperest az eredeti munkakörébe visszahelyezte.A tényállás szerint a felperes 1991. szeptember 2-a óta az alperes hivatásos állományú tagja. Az alperes vezetője parancsával 1994. november 1-jei hatállyal a szolgálat érdekében a Sz. O. K. Alosztály állományába helyezte és előadónak nevezte ki, és egyidejűleg előírta részére a t. egyetem elvégzését.
Az alperes vezetője a felperest a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 47. § (1) bekezdésére hivatkozással kinevezte és egyben áthelyezte 1999. július 1-jei hatállyal a szolgálat érdekében a Vizsgálati Osztályának állományába fővizsgálónak, és ez alapján besorolta a Hszt. 101. § (1) bekezdése alapján I. besorolási osztály III. beosztási kategória 10. fizetési fokozatba.
A felperes a szolgálati panaszainak elutasítását követően a keresetében az áthelyezést elrendelő parancs hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felek között az áthelyezés tekintetében megállapodás nem jött létre, az alperes az eljárás során a szolgálati érdeket nem bizonyította, és az új beosztás a felelősség, a hatáskör és az illetmény tekintetében is alacsonyabb a felperes korábbi beosztásánál, ezért nem felel meg a Hszt. 47. §-ában foglaltaknak.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes áthelyezési parancsának hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet elutasította.
A másodfokú bíróság szerint az áthelyezési parancs nem ütközött törvénybe, mert az áthelyezésre vonatkozó, a Hszt. 47. § (2) bekezdésében előírt korlátozó szabályt csak a Hszt. hatálybalépésétől lehet alkalmazni. A felperes a panaszában a szolgálati érdeket nem vitatta, az áthelyezést követően besorolása megfelelt a törvénynek, az áthelyezéshez beleegyezésére csak a Hszt. 250. § (1) bekezdésében meghatározott esetben lett volna szükség.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását, vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A Hszt. 46. §-ában foglaltak megsértését sérelmezte, miután az áthelyezés során a felek között megállapodás nem jött létre az új beosztás és illetmény vonatkozásában; az alperes a perben nem bizonyította, hogy a más beosztásba való kinevezése szolgálati érdekéből történt. Vitatta, hogy az új beosztása megfelelne a Hszt. 47. §-ában foglaltaknak.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem "elutasítását" kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Hszt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében - az 56. § (3) bekezdés esetét kivéve - beleegyezése nélkül a szolgálati beosztásából felmenthető és egyidejűleg azonos, vagy annak megfelelő más beosztásba kinevezhető. A (2) bekezdés szerint a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből beleegyezése nélkül - a létszámcsökkentés és átszervezés indokát kivéve - öt éven belül más beosztásba nem kerülhet áthelyezésre.
A másodfokú bíróság tévesnek ítélte a munkaügyi bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy az alperes intézkedése sértette a Hszt. 47. § (2) bekezdésében foglaltakat. A szolgálati érdek fennállásának vizsgálatával nem foglalkozott, ezt azzal indokolta, hogy a felperes a szolgálati panaszában a szolgálati érdeket nem vitatta.
A másodfokú bíróság álláspontja a Hszt. 47. § (2) bekezdésében foglalt öt éves korlátozást illetően helytálló, mert a törvény e szabályait - eltérő rendelkezés hiányában - a Hszt. hatálybalépésétől kezdve, 1996. szeptember 1-jétől kell alkalmazni, tehát a jelzett időtartamot is ettől lehet számítani. Ez okból a sérelmezett parancs nem jogszabálysértő.
A hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül csak szolgálati érdekből nevezhető ki, illetve helyezhető át azonos, vagy annak megfelelő más beosztásba [Hszt. 47. § (1)-(2) bekezdés].
A 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 2. §-ának b) pontja - az értelmező rendelkezések körében - szolgálati érdekként a fegyveres szerv egészének, vagy egyes szervezeti egységeinek jogszabályokban és az elöljárók által parancsokban, utasításokban, egyéb rendelkezésekben meghatározott szakmai feladatai eredményes végrehajtását szolgáló együttes (szervezeti, személyi, tárgyi, egyéb) feltételek biztosítását jelöli meg.
A felperes 1999. július 22-én, majd augusztus 26-án benyújtott szolgálati jegyen az áthelyezésre vonatkozó parancsot nemcsak az öt éves korlátozás megsértése, hanem alacsonyabb beosztásba helyezés és a közös megegyezés hiánya miatt is sérelmezte, ezek mellett azt is hangsúlyozta, hogy a testnevelői előadói beosztásba is szolgálati érdekből került, az előírt egyetemi végzettséget megszerezte, majd ezt követően szolgálati érdekre hivatkozással olyan beosztásba került, amelyhez újabb iskolai végzettséget írtak elő, miután annak betöltéséhez megfelelő képzettséggel nem rendelkezett. A 2000. november 26-án kelt feljegyzésében az intézkedés általa feltételezett valódi okára is utalt.
A felperes a perben vitatott parancs ellen szolgálati panasszal élt, annak jogszerűségét vitatva; így a bírósági út igénybevételének nem volt akadálya.
A munkaügyi perben a felperes hivatkozhatott az általa sérelmesnek tartott intézkedéssel kapcsolatban olyan tényre, vagy jogi álláspontra is, amelyet a szolgálati panaszában nem adott elő. Ez utóbbi körülmény miatt tehát az intézkedés jogszerűségének elbírálása során a törvény által megkívánt, vitatott tényállási elemek vizsgálata nem mellőzhető.
A másodfokú bíróság ezzel ellentétes jogi álláspontja miatt a szolgálati érdek bizonyításának hiányára vonatkozó elsőfokú ítéleti megállapítást tévesen hagyta figyelmen kívül.
A Hszt. 47. § (1) bekezdése szerint a kinevezés csak a korábbival azonos, vagy annak megfelelő más beosztásba történhet. E követelmény vizsgálatánál egyik szempont lehet a besorolás, azonban ezen túlmenően a Hszt. 2. §-ának s) pontja megfelelő alkalmazásával, az ott megjelölt további szempontok (felelősség, hatáskör) figyelembevételével is vizsgálni kell, hogy a felperesnek a korábbi területi szervnél betöltött beosztásának megfelel-e a helyi szintű fegyveres szervnél betöltött új beosztása. A munkaügyi bíróság e tekintetben tett megállapítását - miszerint felperes fővizsgálói beosztása mind a felelősséget, mind a hatáskört illetően alacsonyabb beosztás - a másodfokú bíróság erre vonatkozó indokolás nélkül nem vette figyelembe.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabályt sértett, amikor a fellebbezés elbírálása során a fenti körülmények vizsgálata nélkül állapította meg az áthelyezési parancs jogszerűségét és utasította el felperesnek a parancs hatályon kívül helyezésére irányuló keresetét.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf.Bír. Mfv.II.10.899/2003. sz.)