adozona.hu
BH 2004.6.257
BH 2004.6.257
Az állattartással összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátásért fennálló megtérítési kötelezettséget nem lehet kizárólag az ügyet érintő szabálysértési határozatban foglaltak szerint elbírálni [Ebtv. 68. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes fizetési meghagyást adott ki, mert a felperes kutyája 2001. december 28-án a kerítésen át megharapta G. M.-né postás munkakörű biztosítottat.
A sérüléssel összefüggésben összesen kamattal együtt 58 411 forint megtérítendő ellátás keletkezett.
A felperes fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt indított keresetét a munkaügyi bíróság ítéletével bírálta el, és a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte.
A tényállás szerint felperessel szemben veszélyeztetés kutyával jog...
BH 2004.6.257 Az állattartással összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátásért fennálló megtérítési kötelezettséget nem lehet kizárólag az ügyet érintő szabálysértési határozatban foglaltak szerint elbírálni [Ebtv. 68. §].
Az alperes fizetési meghagyást adott ki, mert a felperes kutyája 2001. december 28-án a kerítésen át megharapta G. M.-né postás munkakörű biztosítottat.A sérüléssel összefüggésben összesen kamattal együtt 58 411 forint megtérítendő ellátás keletkezett.
A felperes fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt indított keresetét a munkaügyi bíróság ítéletével bírálta el, és a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte.
A tényállás szerint felperessel szemben veszélyeztetés kutyával jogcímen szabálysértési eljárás indult, azonban az ügyben az eljárást megszüntették, mert a felperes a szabálysértést nem követte el, a kutyát zárt helyen tartotta, és a kerítésre kihelyezte a harapós kutyára utaló jelzést. Mindezek miatt a munkaügyi bíróság - megállapítva, hogy a felperes az adott helyzetben elvárható módon járt el - a felperes megtérítési kötelezettsége hiányára következtetett.
Az alperes a Pp. 270. § (2) bekezdés ba) pontja alapján nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Jogszabálysértőnek minősítette a felperes magatartása értékelését, mivel a kerítés nem volt megfelelő; a bíróság nem vizsgálta és nem értékelte az összes fontos körülményt, a helyszíni szemle eredményét (postaláda elhelyezése, a baleset esetleges elkerülhetősége a kutya más helyen tartásával). Emiatt a hasonló balesetek elkerülése feltételei meghatározását elvi kérdésként minősítve - az alperes a jogerős ítélet "megváltoztatását", és a fizetési meghagyás hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárást rendelt el abban a jogkérdésben, hogy az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 68. §-ában szabályozott megtérítési kötelezettség szabályát miként kell alkalmazni az állattartó felelősségével (Ptk. 351. §) kapcsolatosan.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében - újabb írásbeli dokumentumok benyújtása mellett - a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Ptk. 351. § (1) bekezdése szerint az állattartó az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amit az állat okoz. A felelősségét oly módon mentheti ki, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A perben rendelkezésre álló bizonyítékokból a munkaügyi bíróság jogi okfejtése megalapozottságára nem lehet aggálytalanul következtetni. A szabálysértési hatóság határozata egymagában, figyelemmel a további bizonyítékra kellő súlyúként, illetve elégségesként nem minősülhet.
A munkabaleseti jegyzőkönyv a sérülés időpontjaként azt jelölte meg, amikor a sérült a bedobónyílással kifelé elhelyezett postaládába az újságot bedobta. Az alperes helyszíni szemlén készített jegyzőkönyve szerint a sérült ismerte a kutyát, és tudta, hogy "vigyázni kellett", továbbá tudta, miszerint az adott napon a kutya nem volt megkötve. A sérült a rácson nem nyúlt be, mert a bedobáshoz a nyílás elég széles volt.
A felperes a perben 2003. január 24-én írásbeli nyilatkozatot tett, amely tartalmában a sérült közrehatására vonatkozik; továbbá becsatolta a sérültről 2001. december 29-én készült traumatológiai ambuláns lapot. Ennek vizsgálat része azt rögzíti, hogy a sérült kórházból hazafele autónak esett, a mellkas zúzódását szenvedte el. Emiatt a felperes vitatta az okozati összefüggést, és az összegszerűséget a kutyaharapás valamint a teljes egészségbiztosítási ellátás között.
A rendelkezésre álló bizonyítékok törvény szerinti értékelése [Pp. 206. § (1) bekezdés] alapján, a bizonyítási teher szabályait alapul véve az új eljárásban először arról kell állást foglalni, hogy a felperes a kutya szabadon engedésével, a rácsok sűrűsége kialakításával, a levélszekrény elhelyezésével úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, tehát kizárta-e annak lehetőségét, hogy az állat kárt okozzon. Ennek megítélésénél nem hagyható figyelmen kívül a kutya hirtelen és váratlan mozgása, magatartása elleni védelem biztosításának szükségessége. Ezen túlmenően vizsgálni kell - a felperes előadását értékelve - a sérült esetleges közrehatását is. A jogalapról szóló döntés függvényében pedig szükségessé válhat a sérült egészségbiztosítási ellátása okainak felderítése a követelés összegének elbírálása során.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a felmerült jogkérdésben úgy foglalt állást, hogy az állattartó megtérítési kötelezettségét egymagában a szabálysértési hatóság "veszélyeztetés kutyával" megnevezésű szabálysértés tárgyában meghozott eljárást megszüntető határozata nem zárja ki.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.783/2003. sz.)