adozona.hu
BH 2004.6.263
BH 2004.6.263
A közigazgatási szervnek a jogorvoslati lehetőségről nyújtott téves tájékoztatása nem nyitja meg a - nem az ügy érdemében hozott - határozat bírósági felülvizsgálatának útját. A bíróság jogerős döntésén alapuló, annak végrehajtásáról szóló közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának nincs helye [Pp. 130. § (1) bek. f) pont; 1957. évi IV. törvény 72. § (4) bek. b) pont; 1997. évi CXLI. tv. 26. § (6) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az ingatlan-nyilvántartásban szereplő házasingatlan F. P. tulajdonát képezte. S. F. végrehajtást kérő kérelmére a városi bíróság jogerős határozata alapján végrehajtási eljárás indult F. P. adóssal szemben.
A végrehajtási eljárás során az önálló bírósági végrehajtó F. P. adós tulajdonát képező ingatlant 2000. február 10. napján elárverezte, az árve...
A végrehajtási eljárás során az önálló bírósági végrehajtó F. P. adós tulajdonát képező ingatlant 2000. február 10. napján elárverezte, az árverési vevők a felperesek voltak. Az árverés alapján az önálló bírósági végrehajtó intézkedett a körzeti földhivatalnál a felperesek, mint árverési vevők tulajdonjogának bejegyzése iránt, amelynek eredményeként az elsőfokú hatóság a határozatával 1/2-ed - 1/2-ed tulajdoni hányad erejéig árverési vétel jogcímén az ingatlanra bejegyezte tulajdonjogukat, s ezzel egyidejűleg az ingatlan tulajdoni lapja III. részének 8., 11., 13., 14., 17. és 20. pontjai szerinti terheit törölte. S. F. végrehajtást kérőnek F. P. adós ellen indított végrehajtási ügyében a megyei bíróság a 2000. november 29. napján kelt és jogerős végzésével a városi bíróság 2000. szeptember hó 7. napján kelt végzését megváltoztatta, és az ingatlanra lefolytatott ingatlan-árverést megsemmisítette. S. F. a jelen ügy felperesei, mint alperesek ellen tulajdonjog törlése iránt indított perében a városi bíróság a 2001. október hó 26. napján kelt ítéletében elrendelte az ingatlanra a tulajdonlap II. részének 3 és 4. sorszám alatt a felperesek javára árverési vétel jogcímén bejegyzett 1/2-ed - 1/2-ed tulajdoni illetőségű tulajdonjoga törlését, és a 2. sorszám alatt F. P. javára a bejegyzett tulajdonjog, valamint az azzal egyidejűleg a tulajdoni lap III. részének 8, 11, 13, 14, 17 és 18. számú törölt terheinek visszaállítását. Az ítélet ellen a felperesek fellebbezést terjesztettek elő. A másodfokú eljárásban a megyei bíróság végzést hozott, amelyben felhívta a városi bíróságot, hogy a megyei bíróság végzését a körzeti földhivatalnak küldje meg a szükséges ingatlan-nyilvántartási bejegyzések foganatosítása végett. Erre tekintettel a másodfokú bíróság a tárgyalást a földhivatal előtt meginduló államigazgatási eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. A végzés indokolása szerint, amennyiben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló határozatot a bíróság hatálytalanítja (jelen esetben megsemmisítette a bíróság az ingatlan-árverést), nincs szükség külön törlési keresetre, hanem a bejegyzést a földhivatal a bíróság megkeresésére elvégzi. A megyei bíróság végzése alapján a városi bíróság megkereste a körzeti földhivatalt az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések foganatosítására. A földhivatal határozatával eredeti állapot visszaállítása jogcímen F. P. tulajdonjogát bejegyezte az ingatlanra, egyben törölte a felperesek tulajdonjogát, továbbá rendelkezett az ingatlani terhek bejegyzéséről is. A felperesek fellebbezése folytán eljárva az alperes a határozatával a fellebbezést elutasította, és az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy elrendelte a városi bíróság végzése alapján bejegyzett perindítás tényének az eredeti rangsorban történő visszajegyzését, valamint helyesbítette az elsőfokú hatóság bejegyzésre vonatkozó rendelkezését. A felperesek keresetükben az alperes határozatának megváltoztatását kérték akként, hogy a tulajdonjog törlésére és a terhek visszajegyzésére vonatkozó kérelmet a bíróság utasítsa el. Arra hivatkoztak, hogy egyetlen egy jogerős bírósági határozat rendelkező része sem tartalmaz a tulajdonjoguk törlésére vonatkozó határozott rendelkezést, amelyből következően tulajdonjoguk az ingatlan-nyilvántartásból törvénysértőn került törlésre. Keresetük jogszabályi alapjaként az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 30. §-ának (1) és (2) bekezdését jelölték meg, amely jogszabályhelyekben foglaltak szerint tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. E rendelkezés pedig azt feltételezi, hogy a tulajdonjog törlésére vonatkozó határozatnak mindenképpen tartalmaznia kell a törlésre vonatkozó rendelkezést, azonban ügyükben ilyen tartalmú jogerős határozat nem létezik. Az alperes a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását kérte. Álláspontja szerint az Áe. 72. §-ának (4) bekezdés b) pontja értelmében nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának, ha a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja. Figyelemmel arra, hogy a keresettel támadott határozat a megyei bíróság jogerős végzésén alapult, így az végrehajtási jellegű határozat, ellene bírósági jogorvoslatnak nincs helye. Az alperes kifejtette, hogy nem tett mást, mint végrehajtotta a bíróság végzésében és megkeresésében foglaltakat, eljárása az Inytv. 26. §-ának (6) bekezdés alapján jogszerű volt.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés f) pontja alapján a felperesek keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a körzeti földhivatal határozatával
1/2-ed - 1/2-ed tulajdoni hányad erejéig árverési vétel jogcímén jegyezte be a felperesek tulajdonjogát, és ezzel egyidejűleg az ingatlan tulajdoni lapja harmadik részének 8., 11.,13., 14., 17., és 20. pontja szerinti terheit törölte. A megyei bíróság jogerős határozatában rendelkezett az árverés megsemmisítéséről. Az Inytv. 30. §-ának (2) bekezdése értelmében a tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. Az Inytv. 26. §-ának (6) bekezdése szerint az eljáró hatóság, így bíróság, bejegyezhető jogra, vagy feljegyezhető tényre vonatkozó határozata alapján annak jogerőre emelkedése után megkeresi a földhivatalt a bejegyzés iránt. Tekintettel arra, hogy az árverés jogszerűségét érintő jogvita bírósági határozattal érdemben és jogerősen lezárult, az utóbb vitássá már nem tehető, így az ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítása csupán a jogerős határozat végrehajtását szolgálja. Következésképpen az Áe. 72. §-nak (4) bekezdés b) pontja értelmében a bíróság által felül nem vizsgálható a keresettel támadott földhivatali határozat. A felperesek fellebbezésükben fenntartották a kereseti kérelmükben foglaltakat, vitatva a felülvizsgálni kért határozatok végrehajtási jellegét. Kifejtették, hogy az alperes határozatában bírói út lehetőségéről tájékoztatta a felpereseket. Az alperes a végzés elleni fellebbezéssel szemben érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatokból okszerű következtetésre jutott, jogi okfejtéseivel a másodfokú bíróság mindenben egyetértett. A felperesek fellebbezésükben olyan új tényt, vagy körülményt nem jelöltek meg, amely fellebbezésük kedvező elbírálását eredményezhetné. A fellebbezésben foglaltakra utalással mutat rá a másodfokú bíróság, hogy az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyfél az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól. Az ügy érdemében hozott határozat - amely lehet jogot vagy kötelezettséget megállapító (azt megváltoztató, vagy megszüntető) - az az egyedi államigazgatási aktus, amellyel a hatáskörrel bíró, és illetékes hatóság az ügy tárgyát képező jogvitát eldönti. Nem az ügy érdemében hozott a végrehajtási eljárásban hozott határozat, mert az a bíróság vagy a közigazgatási szerv jogerős döntésében foglaltak teljesítését kényszeríti ki, ezért jogszabályi lehetőség hiányában a bírósági felülvizsgálata kizárt. Sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálhat felül ezért a végrehajtás alapjául szolgáló, illetve a végrehajtás tárgyában hozott határozatokat. A közigazgatási szerv téves tájékoztatása a jogorvoslati lehetőségről nem nyitja meg a nem az ügy érdemében hozott határozat a bírósági felülvizsgálatának útját. Mindezek folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítására. (Fővárosi Ítélőtábla 2. Kpkf. 50.318/2003/2. sz.)