adozona.hu
BH 2004.6.248
BH 2004.6.248
A hitelezők tájékoztatását szolgáló közbenső mérleggel kapcsolatosan nem vehető igénybe kétféle jogvédelmi eszköz; a hitelező a közbenső mérlegre tett észrevételeiben fejtheti ki esetleges ellenvéleményét, melyet a bíróság a közbenső mérleg elbírálásakor figyelembe vesz, kifogás előterjesztésére azonban ugyanezen okból nincs törvényes lehetőség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 50. §, 51. §; Pp. 130. § (1) bek. d) pontja].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező a felszámoló által előterjesztett közbenső mérleggel kapcsolatosan figyelembe véve a felszámolónak a hitelező észrevételére vonatkozó tájékoztatását, kifogást nyújtott be az elsőfokú bírósághoz.
Kifogásolta, hogy az időszaki adóellenőrzés befejezése adókülönbözet megállapításával zárult, de a kifizetett bérek után az adókötelezettség - a felszámoló kijelentésével ellentétben - nem teljes összegben került bevallásra. Ezzel egyidejűleg módosította hitelezői igényét. A már ismertté v...
BH 2004.6.248 A hitelezők tájékoztatását szolgáló közbenső mérleggel kapcsolatosan nem vehető igénybe kétféle jogvédelmi eszköz; a hitelező a közbenső mérlegre tett észrevételeiben fejtheti ki esetleges ellenvéleményét, melyet a bíróság a közbenső mérleg elbírálásakor figyelembe vesz, kifogás előterjesztésére azonban ugyanezen okból nincs törvényes lehetőség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 50. §, 51. §; Pp. 130. § (1) bek. d) pontja].
A hitelező a felszámoló által előterjesztett közbenső mérleggel kapcsolatosan figyelembe véve a felszámolónak a hitelező észrevételére vonatkozó tájékoztatását, kifogást nyújtott be az elsőfokú bírósághoz.Kifogásolta, hogy az időszaki adóellenőrzés befejezése adókülönbözet megállapításával zárult, de a kifizetett bérek után az adókötelezettség - a felszámoló kijelentésével ellentétben - nem teljes összegben került bevallásra. Ezzel egyidejűleg módosította hitelezői igényét. A már ismertté vált 936 789 Ft "a" kategóriás adótartozásának megfizetésére álláspontja szerint a közbenső mérleg szerinti 709 000 Ft fedezetet nyújt. Sérelmezte továbbá, hogy a felszámoló "közbenső jelentése" nem ad magyarázatot a követelések okának változásáról, a csökkenés okáról, illetve a fennálló követelés összetételéről. Kérte megindokolni a felszámoló részéről kétes követelésként nyilvántartott 5 705 000 Ft kifizetését. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint a felszámolási eljárás előtt keletkezett 1 250 000 Ft szállítói tartozás a Csődtörvény 57. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétesen került kifizetésre, valamint, hogy az Sz. G. magánszemély részére visszafizetett 2 050 000 Ft - amelyet a magánszemély 1999-ben nyújtott kölcsön az adósnak - a Csődtörvény 57. § (1) bekezdésébe sorolandó tartozás. Kérte az elsőfokú bíróságot, hogy kötelezze a felszámolót a kifizetések visszakövetelésére, az "a" kategóriás adótartozás megfizetésére, és a kért tájékoztatás megadására.
Az elsőfokú bíróság a hitelező kifogását a Cstv. 50. § (5) bekezdésére utalva elutasította.
A végzés indokolása szerint a felszámoló közbenső felszámolási mérlegére a hitelező észrevételt tett. A megyei bíróság a felek közötti érdemi nyilatkozatok megérkezéséig a közbenső mérleget még nem hagyta jóvá. A Cstv. rendelkezései szerint a hitelezőt a közbenső mérlegben foglaltak ellen kifogás előterjesztési jog nem, hanem észrevétel tételének joga illeti meg, amelyet a hitelező helyesen meg is tett, kifogás előterjesztésére azonban törvényi rendelkezés hiányában nincs lehetősége. A bíróság a közbenső mérleget jóváhagyó végzésében kötelezheti a felszámolót valamely cselekmény elvégzésére, amennyiben ezen kötelezettségének a felszámoló nem tesz eleget, úgy a Cstv. 51. §-a alapján, az ott előírt határidőben tehet a hitelező kifogást. Ezért a hitelező kifogása idő előtti és érdemben sem alapos. Az elsőfokú bíróság a felszámoló kötelezését a hitelező által kértek vonatkozásában mellőzte.
E végzés ellen a hitelező fellebbezést nyújtott be, amelyben kérte a végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság "utasítását" a kifogás fellebbezés szerinti elbírálására.
Fellebbezésében előadta, hogy a felszámoló által készített közbenső mérlegre észrevételt tett, amelyben utalt arra, hogy az adósnak lejárt határidejű adótartozása van, amelynek bevallására és megfizetésére nem került sor, noha erre a rendelkezésre álló pénzeszköz elegendő lenne.
A felszámoló az észrevételre adott tájékoztatásában elismerte, hogy adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, egyéb tájékoztatást nem adott, ezért a hitelező a Cstv. 51. §-a szerinti kifogást terjesztett elő, amelyben kifogásolta, hogy a Cstv. 57. § (1) bekezdésében foglalt kielégítési sorrend figyelembevétele nélkül került kifizetésre a felszámolás előtt keletkezett 1 250 000 Ft szállítói tartozás és 2 050 000 Ft összegű kölcsön.
A hitelező álláspontja és a Cstv. szerint a felszámoló bármely jogszabálysértő tevékenységével szemben az 51. § (1) bekezdése alapján a hitelező 8 napon belül kifogást terjeszthet elő. A hitelező a jelen eljárással érintett "közbenső tájékoztatással" szemben a Cstv. 50. § (5) bekezdés szerint terjesztett elő észrevételt, utalva a felszámoló jogszabálysértő tevékenységére.
Tekintettel arra, hogy a felszámoló az észrevételre tett nyilatkozatában a jogszabálysértő magatartást fenntartva kérte a közbenső mérleg jóváhagyását, a hitelező - figyelemmel arra, hogy az észrevételezési lehetőséget az eljárásban kimerítette - a Cstv. 51. § (1) bekezdés szerinti kifogást terjesztett elő.
Megjegyezte, hogy a kifogás nem a közbenső mérleg adataival, tételeivel szemben került benyújtásra, hanem a felszámoló jogszabálysértő tevékenységét tartalmazó "közbenső tájékoztatóval" szemben. A Csődtörvény közbenső mérlegre vonatkozó előírásai nem tiltják meg a hitelező számára a kifogás előterjesztését. Előadta azt is, hogy a megyei bíróság végzésében nem indokolta meg, milyen alapon minősítette érdemben megalapozatlannak a kifogást.
Fellebbezéséhez csatolta a felszámolóhoz benyújtott észrevételt, a felszámoló észrevételre tett tájékoztatóját, valamint az elsőfokú bírósághoz benyújtott kifogást.
A felszámoló a fellebbezésre észrevételt nem tett. A fellebbezés nem alapos.
A jelen felszámolási eljárásra irányadó, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 50. § (5) bekezdése szerint a közbenső mérleget, a bevételek és a költségek alakulásáról készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek (a választmánynak) megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek.
A 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése értelmében a közbenső felszámolási mérleg a felszámoló által meghatározott mérlegfordulónapra vonatkozóan tartalmazza - a Cstv. 50. §-a (1) bekezdésének megfelelően - a vagyoni eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke állományát könyv szerinti értéken, a bevételek és a költségek alakulásáról készített kimutatást és a szöveges jelentést.
A jelen ügyben az eljárás irataiból megállapítható, hogy a felszámoló a közbenső mérleggel kapcsolatos - az idézett törvényi rendelkezésekben írt - tájékoztatási kötelezettségének - a hitelező által sem vitatottan - eleget tett.
A hitelező fellebbezésében maga is utal arra, hogy kifogását azért tette meg, mert a közbenső mérleggel kapcsolatos, a többször mód. Cstv.-ben biztosított észrevételezési jogát már kimerítette.
A hitelező 1. sorszám alatt benyújtott valamennyi kifogása tartalmilag a felszámoló által előterjesztett közbenső mérlegre, illetőleg az annak a 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése szerint részét képező szöveges jelentésre vonatkozott.
A többször mód. Cstv. 50. §-a a hitelezők tájékoztatását szolgáló közbenső mérleggel kapcsolatosan észrevételként nevesíti azt az eszközt, amellyel a hitelezők az abban foglaltakkal szemben esetleges ellenvéleményüket kifejthetik.
A közbenső mérleget a felszámolónak a hitelezők (választmány) részére meg kell küldeni, és a bírósághoz a hitelezők (a választmány) észrevételével együtt kell benyújtani. A Legfelsőbb Bíróság (BH 2001/490. számú) eseti döntése is azt támasztja alá, hogy a közbenső mérleggel kapcsolatosan a hitelező nem élhet kétféle jogvédelmi eszközzel. Az eseti döntés szerint a közbenső mérleg benyújtását még abban az esetben sem lehet a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek vagy más személy jogos érdekét sértő intézkedésnek vagy mulasztásnak tekinteni, ha a közbenső mérleg a hitelezők (a választmány) észrevételei, vagyis a bíróság megállapításai alapján nem hagyható jóvá. Ebből következik, hogy a hitelezők a közbenső mérleg benyújtásával összefüggésben kifogást nem, hanem észrevételt terjeszthetnek elő. Az észrevételekben foglaltakat pedig a bíróságnak a közbenső mérleg elbírálásakor kell figyelembe venni.
Amennyiben az elsőfokú bíróság a hitelezői észrevételt figyelmen kívül hagyja, ezt a hitelező a közbenső mérleget jóváhagyó végzés elleni fellebbezésében sérelmezheti.
A kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntést hozott, amikor a hitelező kifogását elutasította. Az elutasítás jogalapja helyesen a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érdemi vizsgálat nélküli elutasítás.
A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntését, a fenti kiegészítéssel a Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Fővárosi Ítélőtábla 15. Fpkf. 43.652/2004. sz.)