adozona.hu
BH 2004.5.213
BH 2004.5.213
A szolgáltatási ágazat áttekintésére irányuló vizsgálat alapján készített jelentés nem közigazgatási határozat, bírósági felülvizsgálatának nincs helye [1996. évi LVII. törvény 36/A. §-a ].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az irányadó tényállás szerint az alperes a tisztességtelen piaci magatartás és a verseny korlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tptv.) 36/A. §-a alapján indított a mobiltelefon szolgáltatási ágazat áttekintésére irányuló vizsgálatot 2002 szeptemberében zárta le. Az alperes a vizsgálat alapján készített jelentést a szolgáltatókkal megvitatta, majd azt elhelyezte a honlapján.
A f...
BH 2004.5.213 A szolgáltatási ágazat áttekintésére irányuló vizsgálat alapján készített jelentés nem közigazgatási határozat, bírósági felülvizsgálatának nincs helye [1996. évi LVII. törvény 36/A. §-a ].
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az irányadó tényállás szerint az alperes a tisztességtelen piaci magatartás és a verseny korlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tptv.) 36/A. §-a alapján indított a mobiltelefon szolgáltatási ágazat áttekintésére irányuló vizsgálatot 2002 szeptemberében zárta le. Az alperes a vizsgálat alapján készített jelentést a szolgáltatókkal megvitatta, majd azt elhelyezte a honlapján.A felperes keresetében az ágazati jelentést határozatnak tekintve kérte annak hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra kötelezését, valamint a "határozat" honlapról levétele iránti intézkedést. Álláspontja szerint a vizsgálat önálló hatósági eljárás volt, amelynek eredményeképpen született jelentés a bíróság által felülvizsgálható érdemi határozat, mely azonban nem felel meg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. (a továbbiakban: Áe.) 42. §-ának (1) bekezdésében és 45. §-ában foglaltaknak.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. §-ának (1) bekezdés b) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzés indokolásában rámutatott arra, hogy a Tptv. 83. §-ának rendelkezéseit értelmezve megállapítható volt, hogy a vizsgálat eredményét tartalmazó jelentés nem minősül érdemi határozatnak, így bírósági felülvizsgálatára sincs mód. A vizsgálat és az annak eredményeként született jelentés ugyanis a gazdasági folyamatok megismerését célozta. A vizsgálathoz szükséges felvilágosítás, és háttéranyag bekérése határozattal történik, ennek a kötelezésnek az elmulasztása, késedelmes vagy hibás teljesítése szankciót, bírságoló határozat kibocsátását eredményezheti. Ezek olyan érdemi határozatok, amelyeket a bíróság nemperes eljárásban felülvizsgálhat. A lefolytatott vizsgálat értékelése azonban nem határozat, ezt a jogalkotó nem is tekintette annak, tehát ellene sem a Tptv., sem az Áe. szabályai szerint jogorvoslatnak nincs helye, a jelentéstől ezen törvények rendelkezéseit nem lehet számon kérni.
A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a kereset idézés kibocsátása nélküli elutasításának nem a Pp. 130. § (1) bekezdés b), hanem ugyanezen törvényhely c) pontja alapján lett volna helye. Ezen túlmenően továbbra is fenntartotta azon véleményét, hogy a Tptv. 36/A. §-ának (5) bekezdése, valamint az Áe. 72. § (1) bekezdése alapján a jelentés mint "határozat" ellen jogorvoslatnak van helye. Hivatkozott továbbá arra is, hogy amennyiben a bíróság álláspontja szerint a jelentés nem határozat, e tényt csak tárgyalás tartása, a felek meghallgatása után ítélettel dönthette volna el. Álláspontja szerint a jelentés az ügy (vizsgálat) érdemében hozott döntés, tehát az alperesnek az Áe. szabályai szerint határozatot kellett volna hoznia.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság végzésének helybehagyását kérte. Kifejtette, hogy a GHV elnöke által elrendelt ágazati vizsgálatról készült jelentés a közigazgatási határozat ismérveivel nem rendelkezik, jogkövetkezménye nincs. Jogkövetkezményként egy, a vizsgáló által javasolt hivatalból elrendelt vizsgálat, és az annak eredményeként meghozott érdemi versenytanácsi határozat lenne, amellyel szemben a jogalkotó biztosította a jogorvoslati jogot. A Tptv. 36/A. §-ának az Áe. szabályaira való utalása arra szolgál, hogy az ágazati vizsgálat ezáltal is elkülönüljön a versenyfelügyeleti eljárásoktól.
A felperes fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezése folytán helytállóan állapította meg, hogy a felperes tekintetében lefolytatott vizsgálat, és jelentés nem tekinthető közigazgatási eljárásnak, illetőleg határozatnak, annak felülvizsgálatára az Áe. 72. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint közigazgatási per nem kezdeményezhető, jogi okfejtésével a másodfokú bíróság mindenben egyetért. A felperes fellebbezésében olyan új tényt, vagy körülményt nem jelölt meg, amely annak kedvező elbírálását eredményezhetné.
Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel rámutat a másodfokú bíróság arra, hogy a felperes által kifogásolt vizsgálat nem tekinthető eljárásnak, eljárási jogviszony nem keletkezett, mivel annak ismérve éppen a célja az, hogy anyagi jogviszony jöjjön létre. A vizsgálat célja azonban nem ez, hanem a gazdasági mozgások, folyamatok megismerése volt. Ennek megfelelően annak eredményeképpen közigazgatási anyagi jogviszony nem keletkezett, a felperes részére jogot nem biztosított, kötelezettséget nem állapított meg az alperes. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes által közzétett jelentés nem határozat, arra az Áe. szabályai nem alkalmazhatók, jogorvoslat ellene nem vehető igénybe. (Fővárosi Ítélőtábla 2. Kpkf. 50.267/2003/2. sz.)