SuperBanner/7502 (970x90) 990px felett

BH 2004.5.192

I. A vagyont terhelő zálogjog egyenértékű a többi zálogjoggal, ideértve a kézizálogjogot, jelzálogjogot, jogot és követelést terhelő zálogjogot. Ezért az adós vagyonának meghatározott része fölött "lebegő" zálogjoggal biztosított követelés éppúgy privilegizált, mint a többi zálogjoggal biztosított követelés. II. A Ptk. újabb zálogjogi szabályai értelmében a vagyont terhelő zálogjog érvényesítéséhez nem szükséges ún. rögzítő nyilatkozat, a végrehajtás ugyanis az adós egész vagyonára vezethető, a felszámolás

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az adós ellen indult felszámolási eljárás kezdő időpontja 2002. július 4. napja, a felszámolás közzététele a Cégközlönyben 2002. július 25. napján megtörtént. A hitelező határidőn belül bejelentett igényét a felszámoló az alábbiak szerint igazolta vissza: 103 663 477 Ft tőke a Cstv. 57. § (1) bekezdés "b" kategória, 36 386 406 Ft késedelmi kamat a Cstv. 57. § (1) bekezdés "g" kategória, a 100 000 Ft-os regisztrációs díj pedig "f" kategória. Megjelölte a felszámoló az ingatlant, melynek értéke...

BH 2004.5.192 I. A vagyont terhelő zálogjog egyenértékű a többi zálogjoggal, ideértve a kézizálogjogot, jelzálogjogot, jogot és követelést terhelő zálogjogot. Ezért az adós vagyonának meghatározott része fölött "lebegő" zálogjoggal biztosított követelés éppúgy privilegizált, mint a többi zálogjoggal biztosított követelés.
II. A Ptk. újabb zálogjogi szabályai értelmében a vagyont terhelő zálogjog érvényesítéséhez nem szükséges ún. rögzítő nyilatkozat, a végrehajtás ugyanis az adós egész vagyonára vezethető, a felszámolás pedig - mint totális végrehajtás - ugyancsak az adós teljes vagyonát érinti [Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pont, 49/D. §; Ptk. 266. § (2) bekezdés].
Az adós ellen indult felszámolási eljárás kezdő időpontja 2002. július 4. napja, a felszámolás közzététele a Cégközlönyben 2002. július 25. napján megtörtént. A hitelező határidőn belül bejelentett igényét a felszámoló az alábbiak szerint igazolta vissza: 103 663 477 Ft tőke a Cstv. 57. § (1) bekezdés "b" kategória, 36 386 406 Ft késedelmi kamat a Cstv. 57. § (1) bekezdés "g" kategória, a 100 000 Ft-os regisztrációs díj pedig "f" kategória. Megjelölte a felszámoló az ingatlant, melynek értéke erejéig kerül "b" kategóriás kielégítésként figyelembe véve a követelés, továbbá a 234/2001. számú közjegyzői okiratban felsorolt és még meglévő vagyontárgyakat ugyancsak ezek értéke erejéig, melyekből "b" kategóriás igényként kerül kielégítésre a követelés.
A hitelező kifogásában elfogadta a követelés összegszerűsége tekintetében a felszámoló visszaigazolását, azonban sérelmezte, hogy a "b" kategóriába történt besorolásban nem tüntette fel a hitelező és az adós közötti 233/2001. számú közjegyzői okiratba foglalt, vagyont terhelő keretbiztosítéki jelzálogjogot alapító szerződésben meghatározott ingóságokat, a felszámolás kezdő időpontjában meglévő adósi készletet. A hitelező úgy nyilatkozott, hogy a vagyont terhelő jelzálogjogot nem alakította át meghatározott vagyontárgyakat terhelő jelzálogjoggá, azonban álláspontja szerint a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja ezt a feltételt nem írja elő, ennek hiányában is a követelést ezek a vagyontárgyak is biztosítják, a követelést "b" kategóriás igényként kell nyilvántartásba venni. Mindezek alapján azt kérte, hogy a közjegyzői okiratba foglalt, zálogjoggal biztosított követelést is "b" kategóriába sorolja be a felszámoló.
A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Ptk. 254. § (2) bekezdése szerint a kielégítési jog megnyíltával a vagyont terhelő zálogjog a zálogjogosult által zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozatban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakul át. Az ún. "lebegő" zálogjognál a nevesítést megelőzően még nincs zálogjog a konkrét vagyontárgyakra vonatkozóan, ebben a helyzetben csak olyan lehetőséggel bír a vagyont terhelő zálogjog jogosultja, hogy létrehozhatja a zálogjogot az általa megjelölt vagyontárgyakon. A felszámolás kezdő időpontját követően az adós és a hitelező viszonylatában nem az általános polgári jogi szabályok, hanem a Cstv. rendelkezései az irányadók. A Cstv. 34. § (2) bekezdés, 37. § (1) bekezdés, 38. § (1)-(3) és (4) bekezdés rendelkezései alapján a felszámolás kezdő időpontját követően már nincs lehetősége a hitelezőnek arra, hogy zálogjogát rögzítse, nevesítse, így ebben a részében a követelés nem minősül "b" kategóriás követelésnek. Amennyiben nincsenek nevesített, konkrét vagyontárgyak a felszámolási eljárás kezdetén, úgy a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése sem alkalmazható.
Az elsőfokú bíróság végzésével a hitelező kifogásának helyt adott, és kötelezte a felszámolót arra, hogy a hitelező már nyilvántartásba vett követelésén túl 20 millió forintot a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába soroljon be. A határozat indokolása szerint a Ptk. 266. § (2) bekezdése értelmében a vagyont terhelő zálogjog jogosultja kielégítési jogának megnyíltával a zálogkötelezett vagyonából a vagyon egységének fenntartása mellett kereshet kielégítést, de a vagyont terhelő zálogjogot a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal szemben az abban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá is átalakíthatja. A ún. "lebegő" zálogjog érvényesítésének nem kizárólagos lehetősége, hogy a zálogjogosult a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal az abban meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá alakítsa át. A Ptk.-hoz képest speciális szabályokat tartalmaz a Cstv., ezért a követelés besorolását illetően a Cstv. rendelkezéseiből kell kiindulni. A Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja ugyan nem írja elő kizárólagosan a zálogjog rögzítését, a vagyont terhelő zálogjog érvényesítéséhez azonban a felszámolási eljárásban mégis szükséges a rögzítés, a zálogjog meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá átalakítása. Helyesen hivatkozott a felszámoló arra, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően ún. rögzítő nyilatkozatot a hitelező már nem tehet, a zálogjog nevesítésére már nincs lehetősége. Amennyiben azonban a zálogszerződésből megállapítható, hogy a felek az adós vagyonának mely részén létesítették a vagyont terhelő zálogjogot, úgy a zálogjogosult hitelezőnek a felszámolóhoz történő hitelezői igénybejelentése ugyanolyan joghatállyal bír, mint a Ptk. 266. § (2) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozat. A jelen esetben az adós tevékenységet lezáró mérlegében feltüntetett alapanyagokra, anyagokra, árukra és egyéb készletekre rögzült a hitelező zálogjoga, ezen zálogtárgyak értékének erejéig lehet a hitelező igényét a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja szerint nyilvántartásba venni, illetőleg azok értékesítését követően a 49/D. § (1) bekezdés szerint a hitelező igényét kielégíteni.
Az elsőfokú bíróság végzésével szemben a felszámoló élt fellebbezéssel, kérte annak megváltoztatását és a kifogás elutasítását. Megismételte azon korábbi jogi álláspontját, mely szerint a vagyont terhelő zálogjog esetében a nevesítés, rögzítés előtt még nincs zálogjog a konkrét vagyontárgyakra, a felszámolás kezdő időpontját követően pedig a hitelező rögzítő nyilatkozatot nem tehet.
A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.
Annak vizsgálata során, hogy a vagyont terhelő keretbiztosítéki zálogjog érvényesen létrejött vagy sem, a zálogjog ténylegesen mikor keletkezett, a zálogszerződés megkötésekor - 2001. április 11. napján - hatályos Ptk. szabályait kellett alkalmazni. Az akkor hatályos Ptk. 254. § (1) bekezdése, valamint a 260. § (2) bekezdése szerint a szerződő felek közjegyzői okiratba foglalták megállapodásukat, megtörtént a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése is, ezzel a vagyont terhelő keretbiztosítéki jelzálogjog az adós vagyonának meghatározott részére érvényesen létrejött. A vagyont terhelő zálogjog azzal keletkezett, hogy a zálogszerződést közjegyzői okiratba foglalták és a vagyont terhelő zálogjogot a kamarai nyilvántartásba konstitutív (jogot keletkeztető) hatállyal bejegyezték. A Ptk. módosításáról szóló 1996. évi XXVI. törvénnyel átfogóan újraszabályozott zálogjogi rendelkezések szerint az ún. "lebegő" zálogjog egyenértékű a többi zálogjog fajtával, ideértve a kézizálogjogot, jelzálogjogot, jogot és követelést terhelő zálogjogot egyaránt. Éppen ezért az adós vagyonának meghatározott része fölött "lebegő" zálogjoggal biztosított követelés is zálogjoggal biztosított, éppúgy privilegizált követelés, mint a többi zálogjog fajtával biztosított követelés. A hitelező követelésének zálogjoggal való biztosítása nem függ attól, beazonosítható-e, hogy mely konkrét vagyontárgy biztosítja azt. A Ptk. ugyanis elismeri a "vagyont", mint biztosítékot, a "lebegő" zálogjog lényege éppen az, hogy zálogtárgyként a kötelezett vagyonának a szerződésben pontosan meghatározott része, mint dologösszesség is szolgálhat, anélkül, hogy a vagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyakat külön nevesítenék. A vagyonban bármilyen vagyontárgy (ingó, ingatlan, jogok, követelések) lehet, ezek felsorolása nem szükséges, ugyanakkor nem is kizárt.
A hitelező követelésének, vagyis a zálogjog érvényesítésének kérdését illetően a másodfokú bíróság abból indult ki, hogy a jelen felszámolási eljárás 2001. szeptember 1. napja után indult, ezért a Cstv. 2000. évi CXXXVII. törvénnyel módosított új rendelkezéseit kell alkalmazni a követelés besorolása tekintetében. Lényeges körülmény, hogy a Cstv. módosítása ugyanazon törvényben történt, amelyben a jogalkotó a Ptk. zálogjogi rendelkezéseit újraszabályozta. A Ptk. új zálogjogi szabályai értelmében már egyáltalán nem szükséges ún. rögzítő nyilatkozat, a végrehajtás ugyanis az adós egész vagyonára vezethető [Ptk. 266. § (2) bekezdés], a felszámolás pedig - mint totális végrehajtás - ugyancsak az adós teljes vagyonát érinti.
A keretbiztosítéki jelzálogjogot alapító szerződésben a felek meghatározták azt a maximális összeget, amelyre a zálogjog létrejöhet, és azt a jogviszonyt, melyen alapulva létrejöhetnek a követelések. A kamarai nyilvántartásba bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog létrejöttével mindenki számára egyértelművé vált, hogy a zálogjog maximálisan mekkora összeggel terhelheti az adós vagyonát, mások részére már csak az ezen felüli vagyon marad. Mivel a keretbiztosítéki zálogjog kifejezetten olyan szerződéses konstrukció, melyben jövőbeli bizonytalan követelések biztosítását is lehetővé teszi a törvény, ezért ezen biztosítéknál a zálogjog létrejöttének időpontját kell figyelembe venni a hitelezői igény minősítésénél, kielégítésénél, függetlenül attól, hogy a konkrét követelés, melyet a keretbiztosítéki zálogjog biztosít, mikor keletkezett. A kamarai nyilvántartásba történő bejegyzéssel a zálogjog már létrejött, az ezzel ellentétes felszámolói érvek nem helytállóak.
A Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja a módosítást követően úgy rendelkezik, hogy ezen kategóriába kell sorolni a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követeléseket, a zálogtárgy értékének erejéig. A Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor is b) pontba kell besorolni a követelést, ha a jogosult nem tett átalakító nyilatkozatot, a követelés ugyanis zálogjoggal biztosított, a zálogtárgy (a vagyon illetve annak egy része) értéke is megállapítható, így a követelés privilegizált besorolásának nincs akadálya.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az ún. "lebegő" zálogjog tárgyi körébe tartozó bármely, nem nevesített vagyontárgy értékesítése során annak értéke erejéig a hitelező követelése biztosított, a követelés a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába sorolandó. Ettől eltérő más kérdés, hogy a 49/D. §-ban írt feltételek is fennállnak-e, és a zálogtárgy értékesítése után a költségekkel csökkentett vételár 50%-át megkaphatja-e a hitelező vagy sem. A hivatkozott Cstv. 49/D. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a törvény megkülönbözteti azokat a jogosultakat, akik a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követeléssel rendelkeztek - függetlenül attól, hogy mikor keletkezett a zálogjog - és megkülönbözteti azt a kielégítés szempontjából még kedvezőbb helyzetben lévő hitelezői kört, akiknek olyan biztosított követelésük volt, hogy a zálogjog a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtt legalább egy évvel keletkezett. Ezen utóbbi kör garantáltan 50%-os kielégítést kap, minden más zálogjoggal biztosított követelés jogosultja a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába kerül ugyan besorolásra, de az általános szabályok szerint részesülhet az értékesített vagyontárgy bevételéből, vagyis utóbbiak csak a felszámolási költségek kielégítése után fennmaradt vagyon felosztására tarthatnak igényt.
A fentiek alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a hitelező szállítási szerződésen alapuló tartós jogviszonyból eredő követelése 20 000 000 Ft felső határig zálogjoggal biztosított követelés, ezért azt a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába kell besorolni. Az elsőfokú bíróság végzése érdemben helytállónak bizonyult, ezért azt a másodfokú bíróság - a fenti indokolásbeli módosítással - a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Szegedi Ítélőtábla Fpkf. I. 30.083/2003. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
ContentBanner/7504 (600x120) (a magasság eltérhet néha) 990px felett

Válassza az Ön számára legkedvezőbb előfizetési csomagajánlatunkat!

start
max
prémium kredit
Adózóna
365 napos előfizetés
Különszámok A különszámok
digitálisan is elérhetők!
A különszámok
digitálisan is elérhetők!
HVG Adó 2025
HVG TB 2025
HVG Munkajog 2024
Éves garantált kreditpontok
(minimum 16+16+2)

Éves garantált kreditpontok (minimum 16+16+2)

    Az Adózóna Prémium Kredit vagy Extra csomagok megrendelésével egy tetszőleges személy garantált minimum 16+16+2 kreditpont megszerzésére jogosult a System Media Kft-nél.

X
Az előfizetési időszakban megrendezett Adózóna webináriumok

Az előfizetési időszakban megrendezett Adózóna webináriumok

    Az Adózóna Extra csomag tartalmazza az Adózóna által szervezett valamennyi webináriumot, amely az előfizetés időszakában kerül meghirdetésre.

    Példaként 2023 rendezvényei:

    • Nemzetközi adózás és munkajog – fókuszban a külföldi kiküldetések
    • EPR-kötelezettség: új előírások gyártókra, forgalmazókra és logisztikai szolgáltatókra
    • Visszaélés-bejelentési szabályok és gyakorlati teendők
    • EPR-kötelezettség: közeledik az első bevallás
    • Visszaélés-bejelentési szabályok, teendők
X
Ár (nettó + 27% Áfa)
* Az előfizetés éves díja egyösszegben fizetendő!
3 500 Ft + áfa / hó*
éves díj 41 990 Ft + áfa* (bruttó: 53 327 Ft)
4 333 Ft + áfa / hó*
éves díj 51 990 Ft + áfa* (bruttó: 66 027 Ft)
5 583 Ft + áfa / hó*
éves díj 66 990 Ft + áfa* (bruttó: 85 077 Ft)
Megrendelem Részletek

A START előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk

  • » 365 napos adozona.hu hozzáférés:
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
X
Megrendelem Részletek

A MAX előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk

  • » 2025-ös HVG Adó-különszám
  • » 2025-ös HVG Tb-különszám
  • » 365 napos adozona.hu hozzáférés:
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
X
Megrendelem Részletek

A PRÉMIUM KREDIT előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk

  • » 2025-ös HVG Adó-különszám
  • » 2025-ös HVG Tb-különszám
  • » 2024-es HVG Munkajog-különszám
  • » Garantált 16+16+2 kreditpont a 2024-es kreditpontszerzési évre
  • » 365 napos adozona.hu hozzáférés:
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
X
14 napig ingyen Kipróbálom Kipróbálom
Kipróbálom
Ha most rendeli meg és fizeti be Adózóna megrendelése díját, öné lehet a Tippek könyvviteli zárlathoz című kiadványunk egyike!
Az ajánlat a 2024. szeptember 3-ától 30-áig megrendelt és október 7-éig befizetett előfizetésekre vonatkozik.Részletek »

Kreditpont: Ha ön az Adózóna Prémium Kredit vagy Adózóna Extra csomagok valamelyikére fizet elő, akkor egy tetszőleges személy 16+16+2 kreditpont megszerzésére jogosult. Részletek »
Adózási határidők szeptember 23. és 29. között
Adózási határidők szeptember 23. és 29. között

Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.

Megjelent az „Adóellenőrzésről érthetően” című webinárium videófelvétele
Megjelent az „Adóellenőrzésről érthetően” című webinárium videófelvétele

Szerezzen releváns ismereteket a NAV-ellenőrzések főbb szabályairól, az adóellenőrzés és hatósági eljárások során szerzett gyakorlati tapasztalatokról szakértő előadóinkkal! Ez a...

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban
Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

Körbevezetjük a megújult Adózónán!

Kattintson a gombra, és megmutatjuk, hol találja az oldal főbb funkcióit.

MégseTovább
Jogszabályok és jogi segédletek

Ide kattintva könnyedén kereshet a közteherviseléssel kapcsolatos jogszabályok, NAV-, illetve APEH-tájékoztatók, egyéb hivatalos szabályozási dokumentumok között! Könnyen elérheti innen a legfontosabb jogszabályokat is.

MégseTovább
Kalkulátorok A-tól Z-ig

Kalkulátorainkat megújítottuk, de a számítások továbbra is megbízhatóak, szakértőink ellenőrizték. Előfizetőink saját eredményeiket elmenthetik, könnyedén kinyomtathatják.

MégseTovább
Segítség a gyakorlatban!

Tekintse át, mások milyen kérdésekre keresik a választ, és mit tanácsoltak szakértőink. Előfizetőként Ön is kérdéseket tehet fel, amelyre rövid időn belül személyre szabott válasz születik.

MégseTovább
Határidők és szakmai események tára

Folyamatosan frissülő naptár szolgáltatásunk segít utánanézni a befizetési, bevallási, adatszolgáltatási határidőknek, megtalálja a részleteket, tájékoztatást kap konferenciákról, oktatásokról. Előfizetőink e-mailben is kérhetnek emlékeztetőt.

MégseTovább
Aktuálisabb témáink

Kategóriáink mintegy rovatként gyűjtik magukba szakmai cikkeinket, egyéb tartalmainkat. A jobb szélső linkre kattintva megtalálja további kategóriáink listáját is.

MégseTovább
Mi történt, amióta legutóbb nálunk járt...

Rendszeres látogatóként ezekre az ikonokra kattintva megtalálja a legutóbbi itt járta óta keletkezett cikkeinket, a közelgő eseményeket, vagy előfizetőnkként az Önnek szóló személyes üzenetek listáját.

MégseTovább
Legyen partnerünk!

Ha regisztrál nálunk és igénybe veszi előfizetőknek biztosított szolgáltatásainkat, számos hasznos funkcióval segítjük szakmai munkáját a mindennapokban. Ide kattintva tájékozódhat, miért érdemes előfizetővé válni!

Tovább