adozona.hu
BH 2004.5.188
BH 2004.5.188
I. Egy országos rendezvény elnevezése, a rendezvény szervezésével kapcsolatos ismeretek nem minősülnek irodalmi, tudományos, vagy művészeti alkotásnak, illetve szerzői alkotómunkával rokon más tevékenységnek, ezért nem állnak szerzői jogi védelem alatt [1969. évi III. tv. 1. § (1) bek., 4. § (1) bek.]. II. Nem részesíthető védjegyoltalomban a megjelölés, ha a bejelentés a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét sérti [Ptk. 4. § (1) bek., 86. § (4) bek., 1996. évi LVII. tv. 6. §, 1997. évi XI. tv. 5. § (2
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) az ellenérdekű fél kérelmére meghozott határozatával a kérelmező, mint jogosult javára 1999. június 23-i elsőbbséggel bejegyzett Országos Térinformatikai Konferencia szóösszetételt tartalmazó védjegyet, amely a 41. osztályba tartozó "Konferencia szervezése és bonyolítása" szolgáltatásokat oltalmazta, törölte. Az MSZH a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (továbbiakban: Vt.) 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján törölte a...
BH 2004.5.188 I. Egy országos rendezvény elnevezése, a rendezvény szervezésével kapcsolatos ismeretek nem minősülnek irodalmi, tudományos, vagy művészeti alkotásnak, illetve szerzői alkotómunkával rokon más tevékenységnek, ezért nem állnak szerzői jogi védelem alatt [1969. évi III. tv. 1. § (1) bek., 4. § (1) bek.].
II. Nem részesíthető védjegyoltalomban a megjelölés, ha a bejelentés a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét sérti [Ptk. 4. § (1) bek., 86. § (4) bek., 1996. évi LVII. tv. 6. §, 1997. évi XI. tv. 5. § (2) bek. a) pont].
A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) az ellenérdekű fél kérelmére meghozott határozatával a kérelmező, mint jogosult javára 1999. június 23-i elsőbbséggel bejegyzett Országos Térinformatikai Konferencia szóösszetételt tartalmazó védjegyet, amely a 41. osztályba tartozó "Konferencia szervezése és bonyolítása" szolgáltatásokat oltalmazta, törölte. Az MSZH a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (továbbiakban: Vt.) 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján törölte a védjegyet, megállapítva, hogy a védjeggyel megnevezett konferenciát a kezdetektől fogva az ellenérdekű fél szervezte és bonyolította, így minden ezzel kapcsolatos jog is őt illette. Ezért a védjegybejelentés a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (Tpt.) 6. §-ába is ütközött, illetve a kérelmező bejelentése a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jóhiszeműség követelményét is sértette.Az elsőfokú bíróság a kérelmezőnek az MSZH határozat megváltoztatása iránti kérelmét jogerős végzésével elutasította. Megállapította, hogy az ellenérdekű fél 1991től kezdődően lajstromozás nélkül folyamatosan használta a megjelölést, amely használat lényegesen megelőzte a bejelentés elsőbbségét. Azt is megállapította ugyanakkor, hogy a kérelmező az így elnevezett konferenciák szervezésében mint magánszemély a kezdetektől fogva részt vett. E tényállás alapján a jogerős végzés álláspontja szerint a Vt. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a védjegyet törölni kellett, mert a kérelmező bejelentése a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdésében előírt jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményeibe ütközött. Nem minősül ugyanis jóhiszeműnek a kérelmező azon magatartása, hogy a védjegybejelentés idején már kilenc éve a konferenciák szervezésére használt és az érdeklődők előtt ismert szóösszetételt anélkül kívánta a maga számára kisajátítani, hogy a védjegyként történő lajstromozásra az ellenérdekű féltől engedélyt kapott volna. Összefoglalóan tehát az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a megjelölést lajstromozás nélkül az ellenérdekű fél már korábban belföldön használta és e megjelölésnek az ellenérdekű fél hozzájárulása nélküli használata a kérelmező részéről jogszabályba ütközne.
A jogerős végzést jogszabálysértésre hivatkozással a kérelmező támadta felülvizsgálati kérelemmel. Kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, az MSZH határozatának a megváltoztatását és a törlési kérelem elutasítását. Másodlagosan indítványozta a Fővárosi Bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A kérelmező álláspontja szerint a jogerős végzés a Vt. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontját és a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdését sérti, mert a vitatott szóösszetételt ő alkotta meg a Ptk. 86. §-ának (4) bekezdése alapján és engedélyezte használatát a konferenciák szervezői, így az ellenérdekű fél javára is. Állította, hogy a konferencia elnevezésével kapcsolatos szerzői jog a megalkotása idején hatályos 1969. évi III. tv. (továbbiakban: Szjt) 4. §-ának (1) bekezdése szerint is őt illeti, azaz a szerzői védelem alatt álló műre vonatkozó szerzői személyhez fűződő és vagyoni jogok jogosultja is a kérelmező. Ebből következik, hogy a kérelmező, mint a szellemi alkotás jogosultja által engedélyezett és az ellenérdekű fél által gyakorolt használat olyan jogcímes használat volt, amelyről a kérelmező jogosult határozni. Az ellenérdekű fél korlátlan felhasználási jogot nem igazolt az eljárás során, ezért éppen az ellenérdekű fél magatartása ütközik a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdésébe, mert az ellenérték nélkül, szívességből engedélyezett jog megvonása után is használni kívánja a megjelölést. Miután az ellenérdekű fél nem bizonyította azt, hogy a megjelölés megalkotása munkaköri kötelezettsége lett volna a kérelmezőnek, így az Szjt. 14. §-ának (1) bekezdése alapján sem hivatkozhat jogszerű felhasználásra. Mindezekből következik, hogy a kérelmező magatartása nem ütközött jogszabályba, így a védjegy törlésére nem volt lehetőség.
Az ellenérdekű fél a jogerős végzés hatályban való fenntartását kérte. Vitatta azt, hogy a kérelmező a visszavonásig, ellenérték nélkül engedélyezte volna az elnevezés használatát, illetve a konferencia szervezését, lebonyolítását. A kérelmező, mint szervező nem formálhat jogot a maga számára arra, hogy a rendezvény elnevezését kisajátítsa. Hivatkozott arra, hogy az előzményként megrendezett konferenciáknak csak szervezője és kezdeményezője volt a kérelmező, de nem rendezője.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
Az eljárás meg nem cáfolt adatai szerint 1991-től kezdődően - évente ismétlődően - az Országos Térinformatikai Konferencia rendezői a Belügyminisztérium, Sz. Megyei Jogú Város Önkormányzata és a BM Sz. Megyei Területi Államháztartási Hivatal volt. Megállapítható az is, hogy a kérelmező szervezője volt a konferenciáknak, saját személyében azonban Országos Térinformatikai Konferenciát soha nem rendezett. Függetlenül attól, hogy esetleg az elnevezés a kérelmezőtől származott, az nem állapítható meg, hogy a Ptk. 86. §-ának (4) bekezdése alapján a rendezők, így az ellenérdekű fél a megjelölést a kérelmező engedélye alapján, annak visszavonásáig használhatták csak. Azt az állítását, hogy az erre vonatkozó szerződés a kérelmező és a rendezők között ráutaló magatartással jött létre, illetve szóban állapodtak meg a felek erről, a kérelmező nem bizonyította. Nem állapítható meg tehát, hogy a szóösszetételnek országos konferencia megrendezésével kapcsolatos használatára az ellenérdekű fél csak a kérelmező engedélye alapján lett volna jogosult. Az ellenérdekű felet e megjelölés használata önmagában azon az alapon illette meg, hogy éveken keresztül az általa rendezett konferenciákat ilyen névvel illette.
Téves a kérelmező szerzői jogaira való hivatkozása is. Az Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint szerzői jogi oltalom alatt az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások állnak, illetve a törvény védelemben részesítette az előadóművészi, valamint a szerzői alkotómunkával rokon más tevékenységet is. Egy országos rendezvény elnevezése nem minősíthető irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotásnak, azaz az elnevezés önmagában szerzői jogi védelem alatt álló műnek nem minősíthető. A kérelmező felülvizsgálati álláspontja szerint ilyen szerzői jogi védelem alatt álló műnek tekinti magának a konferenciának a szervezésével kapcsolatos ismereteket is. Ez azonban ugyancsak nem minősíthető szerzői jogi védelem alatt álló alkotásnak. Szerzői jogi védelem hiányában ezért tévesen hivatkozott arra a kérelmező, hogy az ellenérdekű fél a kérelmező által kitalált elnevezés használatára jogot csak a kérelmezőtől szerezhetett. Közömbös - és a jogerős végzés annak nem is tulajdonított jelentőséget -, hogy a kérelmező munkaköri kötelezettsége a konferenciák megszervezésére kiterjedt-e.
Mindezek alapján tehát megállapítható: a kérelmezőnek az az eljárása, hogy a konferencia rendezőjével történő egyeztetés nélkül, a saját javára kizárólagos jogot biztosító védjegybejelentést tett, a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdésébe ütköző módon sértette a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét. Ezért a jogerős végzés helytállóan állapította meg, hogy a megjelölésnek az ellenérdekű fél hozzájárulása nélküli használata jogszabályba ütközne, így a megjelölés a kérelmező javára védjegyoltalomban nem részesíthető.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 20.018/2002. sz.)