adozona.hu
BH 2004.4.154
BH 2004.4.154
Ha tag a társaság részére személyes közreműködést vállal, tisztázni kell, hogy ezt milyen jogviszony alapján teljesíti - Ha a vállalt tevékenységet mellékszolgáltatásként, és nem munkaviszony vagy megbízási szerződés keretében végzi, akkor szükséges ennek részletes szabályait a társasági szerződésben rendezni [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 123. § (2) bek. b) pontja, 131. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. § (4) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság 14. számú végzésével a G. T. és Sz. Kft. adataiban bekövetkezett változások (telephely létesítése, törzstőke felemelése, tagsági viszony létesítése) bejegyzése iránti kérelmét elutasította a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 41. § (4) bekezdése alapján. Határozatát azzal indokolta, hogy a társaság nem tett eleget a 12. sorszámú végzésben kiadott hiánypótlási felhívásnak. A módosító okira...
A végzés ellen a társaság fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a változások bejegyzését. Arra hivatkozott, hogy a módosító okirat szerint a belépő K. K.né tag nem munkaviszonyon alapuló és mellékszolgáltatásnak nem minősülő személyes közreműködést végezhet. Téves és jogszabálysértő az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 131. § (1) bekezdése ezt kizárja. A hivatkozott törvényhely szerint a tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes közreműködés mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon alapul. A fellebbező álláspontja szerint a "minősülhet" kitétel egyértelműen azt jelenti, hogy a tagok döntik el, hogy a tagi közreműködés mellékszolgáltatásnak minősül vagy sem. Ha a törvényalkotó azt az értelmet kívánta volna adni ennek a rendelkezésnek, ahogyan azt az elsőfokú bíróság értelmezte, akkor nem a "minősülhet", hanem a "minősül" kifejezés szerepelne a törvényszövegben. Ebben az esetben lenne kötelező a nem munkaviszonyon alapuló személyes közreműködést mellékszolgáltatásnak minősíteni.
A fellebbezés megalapozott.
A Gt. 131. § (1) bekezdése értelmében a korlátolt felelősségű társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - a nem választott tisztségviselőként - végzett személyes közreműködés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének a feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.
A Gt. 123. § (2) bekezdés b) pontja értelmében szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról (mellékszolgáltatás), azok feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről.
Amennyiben a tag a társaság részére személyes közreműködést vállal, tisztázni kell, hogy a személyes közreműködést milyen jogviszony alapján teljesíti (pl. munkaviszony, megbízási jogviszony).
Ha a tagok e tevékenységet mellékszolgáltatásként végzik, akkor ennek részletes szabályait a társasági szerződésben rendezni kell, míg a megbízási szerződés alapján végzett személyes közreműködés vonatkozásában elegendő a megbízási szerződésre való utalás (Cgf. II. 32.497/1998/5. számú jogeset).
A személyes közreműködés akkor minősül tehát mellékszolgáltatásnak, ha nem munkaviszonyon alapul és annak teljesítésében a tagok kifejezetten megállapodtak. Ebben az esetben áll fenn a társasági szerződésben a Gt. 123. § (2) bekezdés b) pontja és 131. § (1) bekezdés szerinti szabályozási kötelezettség.
Helyes tehát a fellebbezőnek az a megállapítása, hogy az adott esetben a társasági szerződést módosító pótszerződésben a tagok megállapodása szerint a belépő tag személyes közreműködése nem munkaviszonyon alapul, de mellékszolgáltatásnak sem minősül. A tagi személyes közreműködés feltételeit az esetenként megkötött megbízási szerződésben jogszerűen rögzíthetik.
Az előbbiekből következően megalapozatlan az elsőfokú bíróság változásbejegyzési kérelmet elutasító határozata. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kifogásolt végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése, a Pp. 259. § és 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és elrendelte a változásoknak a kérelemben foglaltakkal azonos tartalommal történő bejegyzését, amelynek foganatosítására felhívta az elsőfokú bíróságot. (Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 40.536/2003. sz.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2012.1.41 A munkavédelmi felügyelő jogosult a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányadó jogviszonyt szervezett munkavégzésnek minősíteni [1993. évi XCIII. törvény 84. § (4) bekezdés].