adozona.hu
EH 2002.696
EH 2002.696
Ha a munkavállaló a balesetet a bérbeadó által üzemeltetett portán belépve, a közös használatú ingatlanrész területén a bérlő munkáltató által használt üzemcsarnok bejáratától néhány méterre szenvedte el, a baleset összefügg a munkáltató munkavédelmi szabályszegésével [1993. évi XCIII. tv. 36. §, 1997. évi LXXXIII. tv. 67. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a L. B. munkavállalója balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási költségek megfizetésére kötelező, az alperes által kibocsátott fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt terjesztette elő keresetét.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes a tevékenységét a V. Rt. tulajdonában lévő ingatlanon fekvő üzemcsarnokokban végzi a tulajdonossal kötött bérleti szerződés alapján. A felperes munkavállalój...
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítéleti tényállás szerint a felperes a tevékenységét a V. Rt. tulajdonában lévő ingatlanon fekvő üzemcsarnokokban végzi a tulajdonossal kötött bérleti szerződés alapján. A felperes munkavállalója, L. B. 2000. január 8-án úgy szenvedett balesetet, hogy munkába jövet az üzemcsarnok üvegajtaja előtt a jégen megcsúszott és elesett, amelynek következtében bal térdén sérüléseket szenvedett. A munkabaleseti jegyzőkönyv rögzítette, hogy a baleset azért következett be mert az út nem volt letakarítva, csúszós, jeges volt. Az alperes a megtérítési igényét arra alapozta, hogy a felperes a munkavédelmi szabályokat [1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. § (2) bekezdés, 18. § (1) bekezdés, 36. § (1) bekezdés, 54. § (3) bekezdés b) pont] megszegte.
A munkaügyi bíróság az Mvt. 87. §-a, és az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 52. §-a (1) bekezdése alapján arra következtetett, hogy a munkavédelmi törvény szerinti szabályok megszegését nem lehet csak az üzemcsarnokon belüli balesetre leszűkíteni, hanem az a közvetlen munkaterületen kívül, de a munkavégzéssel összefüggésben lévő balesetekre is kiterjed. Ezért a bíróság álláspontja szerint a felperes a bérleti szerződés alapján használatában lévő közlekedési útvonal csúszásmentesítésére köteles volt. A baleset az Mvt. 36. §-a (1) bekezdésében foglalt szabályok megszegésével összefüggésben következett be. Így az Ebvt. 67. §-a értelmében felperesnek a megtérítési kötelezettsége fennállt.
A felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helytadó határozat hozatalát kérte. A telephelyre vonatkozó bérleti szerződésre hivatkozva vitatta, hogy az út karbantartásával kapcsolatban mulasztás terhelte volna. Az Mvt. 87. §-a 5. pontjára hivatkozva törvénysértőnek tartotta a munkaterületen kívül bekövetkezett balesetre vonatkozóan a munkavédelmi szabályok alkalmazását. Azzal érvelt, hogy a munkába menet bekövetkezett baleset nem munkabaleset (Mvt. 87. § 3. pontja), a munkaterületen kívül történt balesettel összefüggésben az Mvt. 36. §-ának (1) bekezdésében előírt kötelezettség megszegése nem merülhet fel. Munkavédelmi kötelezettségszegés hiányára hivatkozva vitatta megtérítési kötelezettsége megállapítását.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben becsatolt bérleti szerződéssel és a logika szabályaival is ellentétesen vitatta a felülvizsgálati kérelem azt az ítéleti megállapítást, miszerint az ingatlan belső úthálózatához tartozó, a felperes által bérelt üzemcsarnokok megközelítéséhez szükséges út a felperes és a tulajdonos részvénytársaság közös használatában állt.
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint felperes munkavállalója a balesetet a bérbeadó által üzemeltetett portán belépve, a közös használatú ingatlanrész területén, az üzemcsarnok bejáratától néhány méterre szenvedte el. A munkahely bejárata előtti terület biztonságos igénybevételét a munkáltató köteles biztosítani, ennek elmulasztását az alperes és a bíróság is helyesen minősítette a munkavédelmi szabály megszegésének [Mvt. 36. § (1) bekezdés], mert ezen a helyen a munkavállalók a munkavégzéssel összefüggésben tartózkodnak (87. § 5. pont). A felülvizsgálati kérelem ezzel ellentétes jogszabály értelmezése téves.
A felperes a munkavédelmi szabályokban foglalt fenti kötelezettségének nem tett eleget, a munkahely megközelítését szolgáló, általa használt terület csúszásmentességét nem biztosította, ezért az Ebtv. 67. § (1) bekezdése alapján a megtérítési kötelezettsége fennáll.
A kifejtettekre tekintettel a felperes keresetét a bíróság jogszabály sértés nélkül utasította el. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I. 10.725/2001/3. sz.)