adozona.hu
EH 2002.662
EH 2002.662
A kizárt tag üzletrésze árverésének szabálytalansága, ennek alapján az árverési vevő tulajdonszerzése, a becsérték, illetve kikiáltási ár vagy vételár jogszabálysértő meghatározásának vizsgálata nem tartozik a cégbíróság hatáskörébe, erre a törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki. Az ilyen igény perben érvényesíthető [Ptk. 200. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 157. §, 165. § (1) és (4) bek., 201. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 60. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 19. § (5) bek.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróságnál mint cégbíróságnál nyilvántartott B. Kft. 1 000 000 Ft törzstőkével jött létre. Alapító tagjai azonos mértékű törzsbetéttel K. P. és a kérelmező. A társaság telephellyel is rendelkezik.
A társaság 1993. október 7. napján taggyűlést tartott, amelyen a kérelmezőt a társaság tagjai sorából kizárták. Másnap K. P. egyedüli tagként határozatot hozott arról, hogy a társaság a telephelyét megszünteti. A társasági szerződés szerint a taggyűlés a veszteségek pótlására pótbefizetést...
EH 2002.662 A kizárt tag üzletrésze árverésének szabálytalansága, ennek alapján az árverési vevő tulajdonszerzése, a becsérték, illetve kikiáltási ár vagy vételár jogszabálysértő meghatározásának vizsgálata nem tartozik a cégbíróság hatáskörébe, erre a törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki. Az ilyen igény perben érvényesíthető [Ptk. 200. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 157. §, 165. § (1) és (4) bek., 201. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 60. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 19. § (5) bek.].
A megyei bíróságnál mint cégbíróságnál nyilvántartott B. Kft. 1 000 000 Ft törzstőkével jött létre. Alapító tagjai azonos mértékű törzsbetéttel K. P. és a kérelmező. A társaság telephellyel is rendelkezik.A társaság 1993. október 7. napján taggyűlést tartott, amelyen a kérelmezőt a társaság tagjai sorából kizárták. Másnap K. P. egyedüli tagként határozatot hozott arról, hogy a társaság a telephelyét megszünteti. A társasági szerződés szerint a taggyűlés a veszteségek pótlására pótbefizetést rendelhet el, amelynek összege egy alkalommal a törzsbetét 10%-át nem haladhatja meg.
1993. október 14-én a tagváltozásra és a telephely változásra alapítottan a társaság benyújtotta a változás bejegyzése iránti kérelmét (5. sorszámú kérelem). A kérelem mellékletei között nem szerepel a kizárásra figyelemmel elkészített tagjegyzék, azonban a társasági szerződés három önálló lapja a mellékletek között van.
A kérelmező üzletrészének árverésére 1996. december 16-án került sor. Az árverési hirdetményben az üzletrész becsértéke 300 000 Ft. Az árverésen az üzletrészt K. P.-né vásárolta meg 100 000 Ft vételárért. A társaság alapító tagja és az árverési vevő ugyanezen a napon módosították a társasági szerződést, a társaság székhelyét B., Sz. u. 20. sz. alá helyezték.
1997. július 6. napján a társaság benyújtotta a változás bejegyzése iránti kérelmet (10. sorszámú kérelem) a tagváltozásra és a székhelyváltozásra figyelemmel. A kérelemhez mellékelt tagjegyzék szerint a társasági szerződés pótbefizetésre vonatkozóan rendelkezést nem tartalmaz.
1997. július 11-én a kérelmező, M. G. törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a cégbíróságnál. Kérte az árverés alapján bejelentett tagváltozás bejegyzése iránti kérelem elutasítását, és az árverés semmisségének a megállapítását arra hivatkozással, hogy az árverési eljáráson alkalmazott becsérték-leszállítás a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) 165. §-ának (6) bekezdésébe ütközik. Az árverésen a társaság a becsértéket nem egyharmaddal, hanem egyharmadra csökkentette. Kérte továbbá a társaság kötelezését a törvényes működés helyreállítására, mert a társaság négy éve nem tett eleget az árverési kötelezettségének. Bejelentette azt is, hogy a társasággal szemben a városi bíróság előtt ingó dolog kiadása iránt indított peres eljárás van folyamatban elszámolási vita miatt. A kérelmező és a társaság között létrejött kölcsönnel kapcsolatosan is indult peres eljárás, amely per a megyei bíróság mint másodfokú bíróság 1995. január 23. napján kelt ítéletével jogerősen befejeződött, és a perújítási kérelmet a bíróság elutasította. A kérelmező a kizárásáról rendelkező taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetétől elállt, azonban az árverési vételárral való elszámolás a folyamatban lévő perben a vita tárgya. A nem megfelelő nyilvánossággal megtartott árverés nyilvánvaló célja az volt, hogy az üzletrészt a tényleges piaci érték alatt a társaság tagjának a hozzátartozója vásárolhassa meg. Az elszámolási vita törvényesen lefolytatott árverésig nem zárható le. Előadta, hogy 1997. július 10-én a cégiratokból értesült az árverés megtartásának a körülményeiről. A tudomásszerzéstől számított 30 napon belül terjesztette elő a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét, ami még az egy éves jogvesztő határidőn belül van.
A kérelmezett ellenkérelmében a törvényességi felügyeleti kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az árverés lefolytatásától számítva több mint egy év eltelt, ezért a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedést már nem tehet.
Az elsőfokú bíróság az 1999. május 12. napján kelt végzésével megállapította, hogy az 1996. december 16. napján lefolytatott árverés jogszabályba ütközik, ezért semmis. A cégbíróságnál 1993. október 14. napján 5. sorszám alatt, valamint az 1997. január 6. napján 10. sorszám alatt előterjesztett változás bejegyzése iránti kérelmeket elutasította. Figyelmeztette a cég törvényes képviselőjét a törvényes működés helyreállítására. Felhívta a határozat jogerőre emelkedésétől számított 120 napon belül újabb nyilvános árverés megtartására, vagy a kizárt tag üzletrészének más formájú értékesítésben való megegyezés igazolására. Végül, az ennek következtében előállott módosítás bejegyzéséhez a változás-bejegyzési kérelem és mellékleteinek a benyújtására. Egyebekben a kérelmet és ellenkérelmet elutasította. Az elsőfokú bíróság határozatát azzal indokolta, hogy a régi Gt. 165. §-ának (1) bekezdése szerint a kizárt tag üzletrészét a társaság nyilvános árverésen köteles eladni, más módon értékesíteni csak a kizárt tag hozzájárulásával szabad. A (4) bekezdés értelmében az árverésen az üzletrészt a legmagasabb ajánlatot tevőnek kell eladni, de ha az ajánlott legmagasabb vételár sem éri el a hirdetményben közölt összeget, az árverést meghiúsultnak kell tekinteni. A (6) bekezdés lehetőséget ad az árverés többszöri megismétlésére, amikor az üzletrész becsértékét a korábbinál alacsonyabb összegben is meg lehet határozni, illetve az árverés során a becsérték egyharmadával csökkenthető. Az árverésen a vételárat a becsérték egyharmadára csökkentették, ami jogszabályba ütközik, ezért a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alapján az árverési vétel semmis. Az így szerzett üzletrész tulajdonjogát a cégjegyzékbe nem lehet bejegyezni. Az 5. sorszámú változás bejegyzése iránti kérelemben foglalt telephely változás azért nem jegyezhető be, mert a társaság létesítő okirata tartalmazza a telephelyet, és annak megváltozása a társasági szerződés módosítását igényli. A telephely megváltozásáról szóló határozathozatalban csak K. P. tag vett részt, a törzstőke 50 százaléka "gazdátlan" volt, ezért a társasági szerződés módosítására nem volt lehetőség. A 10. sorszámú kérelemben foglalt székhelyváltozás azért nem jegyezhető be, mert a módosításban olyan személy vett részt, aki jogszabálysértő módon lefolytatott árverésen kívánt tulajdonjogot szerezni.
A végzés ellen a kérelmezett fellebbezett, kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra történő utasítását, vagy a határozat megváltoztatását úgy, hogy az 10. sorszám alatt előterjesztett változás bejegyzése iránti kérelemben foglaltakat jegyezzék be és kötelezzék K. P.-né vevőt a vételár kiegészítésére oly módon, hogy további 100 000 Ft vételárat fizessen meg. Előadta, hogy a jogszabály helytelen értelmezése folytán az üzletrész vételára harmadára és nem harmadával lett leszállítva. Ez az árverést nem teszi semmissé, mivel az teljesen szabályszerűen két alkalommal a hivatalos lapban meghirdetésre került. A vételár vonatkozásában kiküszöbölhető a helytelen értelmezés. Ha ismételt árverést kellene tartani, akkor az rendkívül bonyolult eljárás lenne az időközben bekövetkezett beruházásokra tekintettel. Az árverési vevő jóhiszemű volt, aki jelentős sérelmet szenvedne. Az igen hosszú időtartam nem írható a vevő hátrányára.
A kérelmező az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte annak helyes indokaival.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
Az 1998. június 16. napjától hatályos a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 60. §ának (1) bekezdése értelmében a hatálybalépését megelőzően benyújtott cégbejegyzési (változás-bejegyzési) kérelmeket a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) szabályai szerint kell elbírálni. A jelen eljárásban tehát a Ctvr. szabályait kell alkalmazni.
A Ctvr. törvényességi felügyeleti kérelem benyújtásakor hatályos 19. §-ának (5) bekezdése értelmében nem kezdeményezhető a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárás, ha az arra vonatkozó igény az anyagi jogszabályok szerint perrel érvényesíthető. A kizárt tag üzletrésze árverésének szabálytalansága, ennek alapján az árverési vevő tulajdonszerzése, a becsérték, illetőleg a kikiáltási ár vagy vételár esetleges jogszabálysértő meghatározásának vizsgálata nem tartozik a cégbíróság hatáskörébe, erre a cégbíróság hivatalból gyakorolt törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki. A kérelmezőt megilleti a kérelemmel való rendelkezés joga, kérelmét kívánja-e keresetlevélként értékelni, mert ebben az esetben a keresetlevél illetékes bírósághoz való áttételének lehet helye.
A régi Gt. 157. §-ában a társaság telephelye nem szerepel a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződésének kötelező vagy szükségképpeni kötelező tartalmi elemei között, ezért a telephely megszüntetése csak akkor igényli a társasági szerződés módosítását, ha a társasági szerződés így rendelkezik. A tag kizárása olyan változás, amelyet a cégbíróságnál a kizárás időpontjától követően hatályos tagjegyzék benyújtásával kell a cégbíróságnál bejelenteni. Az 5. sorszámú változás bejegyzése iránti kérelem mellékletei között ilyen tagjegyzék nem szerepelt.
A Gt. 201. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a tagjegyzékben fel kell tüntetni a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre vonatkozó rendelkezéseit is. A 10. sorszámú kérelemhez mellékelt tagjegyzék tartalma nem felel meg a Gt. 201. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeknek.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell az 5. és 10. sorszámú változás-bejegyzési kérelmekben foglaltakhoz szükséges okiratokat abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok és a társasági szerződés rendelkezéseinek. Hiánypótlási eljárás keretében M. G. részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy nyilatkozatot tegyen a kérelme keresetlevélkénti esetleges áttételével kapcsolatosan. Az ilyen eljárás eredményétől függően hozhat az elsőfokú bíróság valamennyi kérelem tárgyában megalapozottan újabb határozatot.
(Legf. Bír. Cgf. VII. 32.973/1999. sz.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2001.328 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
Az 1988. évi VI. törvényt az 1997. évi CXLIV. törvény hatályon kívül helyezte, de a határozatban foglaltak továbbra is irányadók.
Az 1989. évi 23. törvényerejű rendeletet az 1997. évi CXLV. törvény hatályon kívül helyezte, azonban a határozatban foglaltak továbbra is irányadók.
